Jézus Szíve jósággal és szeretettel teljes Szív!

1. Hogy a maga részéről mennyire inkább a jóság és szeretet az Úr Jézus Szívének tulajdonsága, mint a szigorú bírói igazságosságé, arra tanú az egész evangélium. Mennyi jóság, mennyi figyelem, gyengédség, megbocsátás, jótevés az ő egész élete!

Az a kéz, amely világokat képes rombolni, szeretettel simogatja az ártatlan gyermekek fejét; a szem, mely egykor a végítélet villámait fogja szórni ellenségeire, könnyeket ont Jeruzsálem fölött és Lázár nővéreinek gyászán.

OLVASMÁNY

 HA MEGÉPÜL, MEGSZŰNIK A JÁRVÁNY!

Fenti szavakat az Istenanya mondta

Egy ritka kéziratot őriznek, az olaszországi Vicenza Bertoliana könyvtárában, melynek tartalma ma is igen tanulságos! A feljegyzés részletesen elmondja azon események történetét, amelyek ebben az észak-olaszországi városban zajlottak 1426–1430 között, a súlyos pestisjárvány idején.

1435-ben a Madonna di Monte Berico szentélyét a Servitas de María (Mária Szolgái) atyák vették oltalmuk alá, és máig is ők látják el.

HA MEGÉPÜL, MEGSZŰNIK A JÁRVÁNY!

Fenti szavakat az Istenanya mondta

Egy ritka kéziratot őriznek, az olaszországi Vicenza Bertoliana könyvtárban, melynek tartalma ma is igen tanulságos! A feljegyzés részletesen elmondja azon események történetét, amelyek ebben az észak-olaszországi városban zajlottak 1426–1430 között, a súlyos pestisjárvány idején.

Vincenza asszony lement a városba és hirdette az üzenetet, de senki sem hitt neki, sőt Pietro Emiliani helyi püspök egyenesen eszelősnek nevezte az asszonyt, már a jelölt helyszín miatt is!

                           HA MEGÉPÜL, MEGSZŰNIK A JÁRVÁNY!

Fenti szavakat az Istenanya mondta

Egy ritka kéziratot őriznek, az olaszországi Vicenza Bertoliana könyvtárában, melynek tartalma ma is igen tanulságos! A feljegyzés részletesen elmondja azon események történetét, amelyek ebben az észak-olaszországi városban zajlottak 1426–1430 között, a súlyos pestisjárvány idején.

1426. március 7-én Vincenza Parisi idős parasztasszony, a Vicenza város közeli Monte Berico dombra ment, hogy reggelit vigyen ottani szőlőjükben dolgozó férjének.

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal.

Zsuzsanna bibliai

szereplő, aki a

közkeletűen

Zsuzsanna és a

vének címen említett

történet szereplője.

A Bibliában (Dániel 13) szerepel az istenfélő  Zsuzsanna története. Mivel ez a görög Dániel-könyvben szerepel, ezért a protestáns Szentírásban nem szerepel.

Zsuzsanna (Dániel könyve)

A történet szerint Zsuzsanna a Joakim nevű befolyásos zsidó felesége volt Babilonban, apját Hilkijának hívták.

Bevezető:

            Keresztelő János szent ember volt. Manapság a szent ember kifejezésen valami rendkívülit, egészen szokatlant értenek. Pedig szentnek lenni egyszerűen annyi, mint Isten országát őrizni a szívben és azt munkálni a világban. Keresztelő olyan ember volt, aki önmagánál jobban szerette az Istent, és ezért meg tudta látni a menny küldöttét Jézust és tanúságot tett róla. Vajon naponta eszünkbe jut-e, hogy nemcsak magunkért vagyunk keresztények, hanem másokért is.

Szent Maximus torinói püspök beszédeiből

MÁSODIK OLVASMÁNY

Kovács Zoltán rektor írását olvashatják az alábbiakban.

kép( Fra Bartolomeo: Szent Bernát látomása

Szent Benedekkel és Szent János evangélistával)

"Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten. Magasztalnak a népek...(Zsolt 46,11)

Ezekben a napokban nagyon sok tennivalónk van, a legtöbb ember készül karácsonyra. De hogyan?

Tervezni és szervezni kell, pénzt és időt beosztani, munka után zsúfolt üzletekben vásárolni... Aztán mire megérkezünk az ünnephez, elfogy az erő, kiürül a pénztárca, kimerülten próbálunk illedelmesen viselkedni, és sokan el is feledkeznek arról, hogy karácsony az Úr Jézus Krisztus születésnapja.

~ '4. Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.' ~

'Az elsőpéntek a hónap első péntekje, egyben a Jézus Szíve tisztelet napja is. - Alacoque Szent Margit vizitációs nővér a XVII. században felszólítást kapott Jézustól, hogy terjessze Jézus Szíve tiszteletét, és elsőpénteken járuljon szentáldozáshoz. Akik kilenc egymást követő elsőpénteket gyónással, áldozással megtartanak, Jézus ígérete szerint sokféle kegyelmet kapnak Istentől.

A jó halál kegyelme a

rendszeres Isten-

kapcsolatból fakad.

Pénteki bűnbánati

napunkat

használjuk ,fel arra,

hogy rendezzük és

megerősítsük az

Istennel való

kapcsolatunkat. 

OLVASMÁNY

Szent Ciprián püspök és vértanúnak „A halandóság” című értekezéséből

(Cap. 18. 24. 26: CSEL 3, 308. 312-314)

Ne féljünk a haláltól, a halhatatlanságra gondoljunk!

 Mindig arra kell gondolnunk, hogy nekünk nem a magunk akaratát, hanem Isten akaratát kell megtennünk, ahogyan az Úr tanított rá minket a mindennapi imádságban.

Szent I. Kelemen pápának a korintusiakhoz írt leveléből

(Cap. 30, 3-4; 34, 2 – 35, 5: Funk 1, 99. 103-105)

Járjunk az igazság útján!

Ne szavaink, hanem tetteink tanúskodjanak megigazulásunkról, legyünk egyetértők, alázatosak, önmegtartóztatóak, távol álljon tőlünk minden fecsegés és megszólás. Így szól a Szentírás: Aki sokat beszél, sokat hall is; azt hiszi a fecsegő ember, hogy ő igaz is? (Vö. Jób 11, 2)

Készséges lélekkel kell tehát a jó cselekedeteket gyakorolnunk, minden jót ugyanis Istentől kapunk.

„A Boldogságos Szűz Mária ezekben a végső időkben, melyekben mi élünk, a rózsafüzér imádságnak új hatékonyságot adott: nincs olyan probléma, bármily nehéz is legyen, világi vagy mindenekelőtt lelki, saját személyes életünkre, családunkéra, a világ vagy a szerzetesrendek családjaira vagy a népek és nemzetek életére vonatkozó; nincs semmilyen probléma – mégegyszer mondom –, bármily nehéz is, melyet a rózsafüzér imádkozásával ne tudnánk megoldani.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 20-21: CCL 41, 546-548)

Tegyetek meg mindent, amit mondanak, de tetteikben ne kövessétek őket!

Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát. De mit halljanak meg a pásztorok? Ezt mondja az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat (Ez 34, 9-10).

Isten nyája, halld, és jegyezd meg: Isten számon kéri juhait a rossz pásztoroktól, és számon kéri tőlük halálukat is.

Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

Mk 10,13-16.

OLVASMÁNY

Szent Kolumbán apát Utasításaiból

(Instr. 13, De Christo fonte vitae, 1-2: Opera, Dublin 1957, 116-118)

Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!

 Szeretett testvéreim, úgy hallgassátok szavunkat, mint akik valami nagyon fontos dolgot hallgattok. Lelketek szomjúságát csillapítsátok az isteni forrás hullámaival, amelyről most beszélni akarok, de ne oltsátok egészen szomjatokat; igyatok, de ne teljetek el, mert most az élő forrás, az élet forrása hív minket magához, és így szól: Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék (Jn 7, 37).

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

Szent Ciprián püspök és vértanúnak „Az Úr imádsága” című értekezéséből

(Nn. 18. 22: CSEL 3, 280-281. 283-284)

Az éltető kenyér után a bűnök bocsánatát is kérjük

Tovább mondjuk kéréseinket, és így folytatjuk imádságunkat: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma (Mt 6, 11). Vehetjük ezt a kérést mind lelki, mind pedig szó szerinti értelemben, mert ez Isten jóvoltából – mind a két jelentése szerint – üdvösségünkre szolgál.

Szent Ciprián püspök és vértanúnak

„Az Úr imádsága” című értekezéséből

(Nn. 13-15: CSEL 3, 275-278)

Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod

Így folytatjuk imádságunkat: Jöjjön el a te országod (Mt 6, 10). Azt kérjük, hogy bennünk jelenjék meg az Isten országa, amint előbb is úgy kértük, hogy bennünk szenteltessék meg az ő neve. Mert ugyan mikor nem uralkodik Isten, és nála ugyan mikor kezdődnék el az, ami mindig volt, és meg nem szűnt soha?

Szent Ciprián püspök és vértanúnak „Az Úr imádsága” című értekezéséből

(Nn. 11-12: CSEL 3, 274-275)

Szenteltessék meg a te neved!

Milyen nagylelkű az Úr! Milyen gazdag az ő kegyes jósága irántunk! Hiszen ő akarta: úgy imádkozzunk hozzá, hogy az Ég Urát Atyánknak szólítsuk, és amint Krisztus az Isten Fia, úgy minket Isten gyermekeinek hívjanak. Melyikünk merte volna még imádságban is Atyának szólítani őt, ezt a szót csak kimondani is, ha ő maga nem engedte volna meg, hogy így imádkozzunk?

Szent Ciprián püspök és vértanúnak

„Az Úr imádsága”

című értekezéséből

(Nn. 8-9: CSEL 3, 271-272)

Közös és mindenkit átfogó a mi imádságunk

A békesség Tanítója és az egység Mestere semmiképpen sem akarta, hogy elszigetelődött, másoktól elkülönülő legyen az imádságunk. Nem akarta, hogy amikor imádkozunk, csak önmagunkért imádkozzunk. Nem azt mondjuk: Atyám, aki a mennyekben vagy, azt sem: A kenyeremet add meg nekem ma. Azt sem csak önmagának kéri az ember, hogy bocsássa meg a bűnét, hogy ne vigye őt kísértésbe, és szabadítsa meg őt a gonosztól.

               (Hieronymus Wierix: A Szűz a loretói litánia szimbólumaival )

„Néked ajánljuk, Szűzanyánk, a legszebb hónap alkonyát” – hangzik fel május estéin hazánk sok templomában a szép népének a loretói litánia elimádkozása után. Égi édesanyánkat köszöntjük májusban.

Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Az Énekek éneke vőlegényének köszöntése méltó alapja tiszteletünknek: „Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem!

Ez 37, 21-28 Az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek.

Jn 11, 45-47 Sokan hittek Jézusban, mert láttak, amit tett.

A Jó Pásztor egységben tartja nyáját és a távollevőkre is gondja van. Azt szeretné, ha egy akol lenne, és egy nyáj. Jézus, a Jó Pásztor mindnyájunkat egybe akar gyűjteni, még akkor is, ha ez életébe kerül. Példaképe mindazoknak, akik felelősséggel tartoznak a rájuk bízottakért: szülök, papok, pedagógusok, közéleti vezetők…

Isten terveiben Jézus halála végtelen horderejű és távlatú esemény volt: ettől függ Izrael lelki megszabadulása, és minden nemzeté, Isten minden gyermekéé szerte a világban.

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

Hamarosan megkezdődik a húsvét előtti böjt időszaka. Ilyenkor érdemes átgondolnunk, hogy ha böjtölünk, milyen indítékaink vannak erre. Ha pedig eddig nem tettük, akkor miért kellene elkezdenünk (nem feltétlenül azért, mert jön a fürdőruha-szezon). Ebben a cikkben néhány bibliai indokot veszünk szemügyre.

Böjtöljünk, hogy…

1 .   … megfogadjuk Jézus tanítását

Jézus a Hegyi Beszédben sok egyéb mellett az imádságról és a böjtről is tanított.

OLVASMÁNY

Örvendetes titkok

Első titok: Angyali üdvözlet; a megtestesült Ige

Isten leszáll az égből egy szűz méhébe és gyenge, halandó testünkbe öltözik; ez az a titok, amelyet Gábor főangyal hírül hoz Máriának. (Luk 1.) Felfoghatatlan és kimondhatatlan titok, melyre több, mint négyezer év óta vártak, melyet a Teremtő az örökkévalóságtól fogva készített elő.

Nézzük magának Istennek kebelében ezt az előkészítést. Mielőtt a világokat teremtette volna, Isten tudta, hogy mi lesz.

Fausztusz riezi püspök beszédeiből

(Sermo 5, de Epiphania 2: PLS 3, 560-562)

Krisztus és az Egyház menyegzője

Harmadnap menyegzőt tartottak (Jn 2, 1). Mi ez a menyegző? Nem más ez, mint az emberi üdvösség kívánása és öröme, amelyet részint a Szentháromság megvallásával, részint pedig a harmadnapon történő feltámadás hitével – e hármas szám misztériumával – ünnepelünk.

Éppen ezért ünneplik az evangélium egy másik helyén a fiatalabbik fiú hazatérését – amely a pogány nép megtérését jelenti – tánccal, zeneszóval és menyegzős köntössel.

  Olvasmány

Szent Hippolytus áldozópap 

Urunk megjelenésének ünnepére – beszédből.

Víz és Lélek

Jézus elment Jánoshoz és megkeresztelkedett nála. Csodálatraméltó dolog! A határtalan folyam – mely örömmel tölti el Isten városát – csekély kis vízzel mosakodik. A kimeríthetetlen forrás – amely végtelen és mindenkinek életet ad – kicsiny és múlandó vízbe merül alá.
Ő – aki mindenütt jelen van és semmi sem távoli számára, aki felfoghatatlan az angyaloknak és láthatatlan az embereknek – elment megkeresztelkedni, mert úgy látta jónak.

Mária és Erzsébet, a két titoktudó asszony. Akik meglátták, és elfogadták a Gondviselés által felkínált nagy pillanatban Isten akaratát. A közeledő karácsony a nagy pillanat, amikor a kisdedben fel akarjuk ismerni a Megváltót. Kérjünk ehhez Istentől nyitott szemet és szívet.  

Betlehem, belőled származik az, aki uralkodni fog Izraelen


Hogy vagy?

Kérdezzük egymástól nap mint nap, sokszor minden
megfontolás nélkül. Nem is várunk rá más választ, mint "kösz
jól".

Kedves Barátom!

Mint tudod, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés számomra, hogy minden évben ünnepséget rendeznek, és úgy tűnik, ez idén is így lesz. Nagyon sok ember vásárol sokat, rengeteg a külön erre az alkalomra szóló rádió- és TV-műsor, hirdetések, reklámok, és a világ minden pontján arról beszélnek, hogy születésnapom egyre közeledik. Igazán nagyon jó érzés tudni, hogy legalább egyszer egy évben sok ember gondol rám.

Amint tudjátok, születésnapomra való emlékezés sok évvel ezelőtt kezdődött.

Ha meghallod a szót, advent, valószínűleg neked is egy koszorú ugrik be, melyen a négy, karácsonyt megelőző vasárnapon mindig eggyel több gyertyát gyújtunk.

Az adventnek erről kellene szólnia

Az advent szó jelentése eljövetel, mely a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. Ez a karácsonyt megelőző négy hét az ünnepre való lelki felkészülésről, várakozásról, számvetésről, háláról szól. Ahogy a természet is elcsendesül, befelé fordul ilyenkor, épp úgy te is lehetőséget kapsz rá, hogy magadba nézz, szembesülj az elmúlt időszak történéseivel, értékeld magadban saját tetteidet, annak következményeit.

OLVASMÁNY

Ó, te, aki megérted, hogy életünk folyamán inkább viharok között hánykolódunk, semmint szilárd talajon, el ne fordítsd szemeid e Csillag ragyogásától, ha nem akarod, hogy elborítson az áradat. Ha kísértések szele ér, ha gyötrelmek szirtjei között hajózol, tekints a Csillagra. Ha a kevélység, hatalomvágy, mellőzés vagy a hiú vetélkedés hullámai között hánykolódsz, nézd a Csillagot, és hívd segítségül Máriát! Ha a harag, a kapzsiság vagy a test vágyai fenyegetik lelked tisztaságát, tekints Máriára.

JÉZUSOMNAK SZÍVÉN MEGNYUGODNI JÓ

Jézusomnak szívén megnyugodni jó,Elmerülni benned, csendes,tiszta tó,Földi bútól, bajtól szíved enyhülést ad,Tenálad lelkünk megpihen, ki sírva sírt, vigad.
Jézusom szent szívét lándzsa döfte át,Megnyitotta nékünk drága oldalát,Szent szívébe rejtve törli minden bűnünkA szenvedés ott nem sajog, Ő benne örülünk.

Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.

Felmerült már bennetek az a gondolat, hogy lehet, hogy nem is létezik a pokol? Mondhatni, jogos a kérdés. Miért kerülne bárki a pokolba, ha Isten végtelenül irgalmas hozzánk? Hiszen akkor nem engedné meg, hogy bárki is elkárhozzon, nem igaz? De ez valóban azt jelenti, hogy üres a pokol? És ha egyáltalán létezik, akkor igazából Isten nem is irgalmas?

Gyönyörűen kifordított logika ez. De próbáljuk meg a másik oldalról megközelíteni a kérdést. Az az ember a Mennybe kerülhet, aki élete során Isten törvényei szerint élt, és bűnbánóan hagyja itt e világot, bízva Isten irgalmában.

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

Ha az ember a „Salve Regina” kezdősorait meghallja a szentmise alatt, garantáltan libabőrös lesz. Ezer évvel ezelőtt keletkezett és a mai napig az Egyház mindennapi imájának, a zsolozsmának a záró akkordját képezi. 

A Salve Regina az Alma Redemptoris Mater, az Ave Regina caelorum és a Regina Caeli mellett a legnagyobb Mária-antifónák közé sorolható. Egész pontosan nem egy antifonális ének, hiszen a szöveg nem egy zsoltár részletéből keletkezett, hanem himnusz.

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

Mindig is szerettem időt szorítani az imára és a Biblia olvasására napi szinten. Ugyanakkor mindig éreztem egy bosszankodó furdalást, egy ásítozó, szórakozott űrt az imáimban. Könnyű kézbe venni a Szentírást és olvasni, de néha nehéz mit mondani Istennek.

Ilyenkor csöndben üldögéltem, ami tökéletes volt – egy ideig. Azután elkezdtem saját fohászokat írni, átmenetileg ez is jól működött. Mégis ott volt az a bizonyos hiányérzet.

Nagyon vágytam valamiféle szerkezetre, ami irányt ad az imaéletemnek.

Szent Fulgentius ruspei püspöknek Monimushoz címzett könyveiből

(Lib. 2, 11-12: CCL 91, 46-48)

Az egység és a szeretet szentsége

Krisztus titokzatos testének lelki építése szeretetben történik. Szent Péter ugyanis azt mondja, hogy mint élő kövek lelki házzá, szent papsággá épülünk, hogy Jézus Krisztus által Istennek tetsző lelki áldozatot mutassunk be (vö. 1 Pét 2, 5). Ez a lelki építés azonban sehol sem nyilvánul meg alkalmasabban, mint amikor maga Krisztus titokzatos teste (vagyis az Egyház) nyújtja nekünk Krisztus testét és vérét a kenyér és bor színe alatt: A kehely ugyanis, amelyet iszunk, Krisztus vérében való részesedés, és a kenyér, amelyet megtörünk, Krisztus testében való részesedés; mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérben részesülünk (vö.

Az Úr szavára Mózes réz kígyót állíttatott fel a pusztában egy póznára, amikor a nép zúgolódása miatt mérges kígyók marták meg őket. Aki rátekintett, meggyógyult.

Hogy lehet az, hogy miközben Isten tiltja a bálványimádást és bárminek a kultusz céljából történő kifaragását, ami a mennyben és a földön van, itt mégis azt parancsolja Mózesnek, hogy éppen egy rézkígyót csináltasson, hogy mindenki arra tekintsen fel, és nem az élő Isten nevét hívják segítségül? 

A kígyó jelképe a sátánnak, amely már az Éden-kertben elkábította az első emberpárt, hogy Isten ellen hangolja őket.

OLVASMÁNY

Jeruzsálemi Szent Cirill püspök hitmagyarázataiból

(Cat. 5, De fide et symbolo, 10-11: PG 33, 518-519)

A hit minden emberi erőnél hatalmasabb

A hitre egyetlen szavunk van, de a jelentése kétféle. A hit első fajtája a hitigazságokkal kapcsolatos: azaz a lélek igenlően elfogad és magáévá tesz valamit, és ez a léleknek üdvösségére szolgál az Úr szavai szerint: Aki hallja szavamat, és hisz annak, aki küldött, az örökké él; nem esik ítélet alá (Jn 5, 24).

OLVASMÁNY

                          OLVASMÁNY

„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.” (Mt 11, 28)

Elfáradtatok és terhet hordoztok. E szavak olyan emberek alakját idézik, akik valamilyen koloncot viselnek életük folyamán: férfiak és nők, fiatalok, gyerekek és idősek, akik azt remélik, hogy eljön a nap, amikor megszabadulhatnak ezektől a nyomasztó terhektől.

Máté evangéliumának ebben a részletében Jézus magához hív bennünket: „Gyertek hozzám…”

Összegyűlt körülötte a tömeg, hogy lássák és hallgassák őt: sokan egyszerű és szegény, kevéssé tanult emberek voltak, nem is tudták megismerni és betartani koruk bonyolult vallási előírásait.

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak:

Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám.

Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt. 

Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.

Aki befogadja a prófétát, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja.

És aki az igazat befogadja, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja.

„Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” (Jn 20,21)

Jézus keresztre feszítése után a tanítványok bezárkóztak, mert meg voltak ijedve és össze voltak zavarodva, annak ellenére, hogy előtte Vele jártak-keltek Palesztina útjain, amikor mindenkinek hirdette, hogy Isten Atya, és mindenkit gyengéden szeret.

Az Atya elküldte Jézust, hogy az életével tanúságot tegyen erről a nagy újdonságról, sőt mi több, megnyissa az utat, hogy az emberek Istennel találkozhassanak: Istennel, aki háromság, önmagában is szeretetközösség, és ebbe a végtelen ölelésbe vonja be teremtményeit.

A kinyilatkoztatás középpontjában Jézus Krisztus személye áll, aki megmutatta magát nekünk, embereknek. A világ számára nem látványos az Ő jelenléte, hanem sokszor titokban, rejtve marad. De mindazoknak, akik szeretik Őt, és hittel elfogadják szavait, felfedi rejtőzködő önmagát. Sőt mindazokban, akik szeretik Őt, meg akarja mutatni önmagát a világnak is. Éljen bennünk Krisztus és legyen bennünk az Ő szeretete, hogy lássa a világ: velünk van mindig az

irgalmas Isten.

 Ha Jézust látjuk, látjuk az Atyát is, aki Őt küldte a világba és hozzánk. Krisztusban láthatóvá válik számiunkra a láthatatlan élő Isten. Mindannak szemlélése, amit az Atya krisztus személyében véghezvitt, annak látása, amit Jézus tett földi életében, és amit a Szentlélek tesz napjainkban, felhívás a hitre. Ne a látásért, inkább a hitért imádkozzunk. Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek.

Isten csodálatos terve volt, hogy a történelem folyamán egyre jobban kifejtse az üdvösség titokzatos tervét.

„Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,20)

Evangéliumának végén Máté elbeszéli Jézus földi életének utolsó eseményeit, hogy feltámadt, és beteljesítette küldetését. Meghirdette Isten újjáteremtő szeretetét minden teremtmény iránt, és megnyitotta a testvériségre vezető utat az emberiség történelmében. Máté számára Jézus a „velünk az Isten”, az Emmánuel, akit a próféták megjövendöltek, és akire Izrael népe várt.

Jézus, mielőtt visszatér az Atyához, összegyűjti tanítványait, akiknek közelebbről is feltárta küldetését, és rájuk bízta, hogy vigyék tovább művét. Merész vállalkozás ez, de Jézus biztatja az apostolokat: nem fordul el tőlük, sőt megígéri, hogy velük marad mindennap, támogatja, elkíséri és bátorítja őket „a világ végezetéig”.

Az imádság idején Péter és János fölmennek a templomba. A kapuban egy béna fekszik, és alamizsnát kér. Péter mindazt neki adja, ami a legdrágább neki: a feltámadásba vetett hitét. A Jézusba vetett hit talpra állít, és Krisztus követésére sarkall. Nekünk is szól, hogy rázzuk le magunkról mindazt, ami Krisztus követésében megakadályoz.

Krisztus szenvedése és kereszthalála megtörte a bűn erejét, föltámadásából elnyerhetjük a teljes megtisztulást.

Az élő Isten látó Isten. Az egész embert látja, a szívet is! -- Látásra teremtette az embert, testi szemeket adott neki, a szellem fényét, a szív erejét. Aki nem lát, az szerencsétlen; aki nem akar látni, az nyomorultabb. Tisztulnia kell, kimosdania, hogy "lásson". Csak tiszta szem képes Isten világosságát fölfogni, csak tiszta szívekbe képes Jézus bevilágítani.

Abban az időben:
Jézus útközben látott egy vakon született embert.

A nap liturgikus színe: lila

Zsid 5, 1-10

Isten Jézust tette főpappá, Melkizedek rendje szerint.

Mert minden főpapot az emberek közül választanak, és az emberekért rendelnek az Istennel kapcsolatos dolgokban, hogy Isten elé vigye ügyeiket, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért. Részvéttel tud lenni a tudatlanok és tévelygők iránt, mert ő maga is körül van véve gyöngeséggel, s így, miként a népért, úgy önmagáért is áldozatot kell bemutatnia a bűnökért.

 Olvasmány Nagy Szent Vazul püspök Részletesebb szabályzatából

DICSŐSÉG ISTENSZÜLŐ

A Te oltalmad alá sietünk, Istenszülő Szűz,
meg ne vesd szükségünk idején könyörgésünket,
hanem Szabadíts meg minket minden veszedelemtől,
mint egyedül áldott és szeplőtelen!

Dicsőséges Istenszülő, mindenkorszűz Mária,
Krisztus Istenünknek anyja,
fogadd el imádságainkat,
és mutasd be azokat Fiadnak, a mi Istenünknek,
hogy világosítsa meg, s éretted üdvözítse lelkünket!

Bizodalmam az Atyaisten,
menedékem a Fiúisten,
védelmezőm a Szentlélekisten.

OLVASMÁNY

Szent Atanáz püspöknek az arianizmus ellen mondott szónoklataiból

(Oratio 2, 78. 79: PG 26, 311. 314)

A Bölcsesség képmása és hasonlósága benne van a teremtményekben

 Mivel a Bölcsesség teremtett képmása megvan bennünk és minden teremtményben is, ezért az igazi és teremtő Bölcsesség méltán vallja magáénak mindazt, ami képmására van teremtve, amikor így szól: Műveibe teremtett engem az Úr (vö. Péld 8, 22). Mert hiszen mindazt, amiben megnyilatkozik a bennünk levő bölcsesség, azt az Úr sajátjának tekinti.

OLVASMÁNY

Szent I. Kelemen pápának a korintusiakhoz írt leveléből

(Nn. 50, 1 – 51, 3; 55, 1-4: Funk 1, 125-127. 129)

Boldogok leszünk, ha az Úr akaratát szeretetből megtesszük

Látjátok, testvéreim, milyen nagy és csodálatos dolog a szeretet. Tökéletes voltát nem lehet szóval elmondani. Ki alkalmas rá, hogy a szeretetben éljen? Csak azok, akiket Isten méltóvá akart tenni erre. Imádkozzunk tehát és kérjük irgalmát, hogy minden bűnös hajlamtól mentesen megmaradjunk a szeretetben.

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

Jeruzsálemi Szent Cirill püspök hitmagyarázataiból

(Cat. 16, De Spiritu Sancto 1, 11-12. 16: PG 33, 931-935. 939-942)

A Szentlélek élő vize

Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne (Jn 4, 14). Új fajtája ez a víznek: él és szökell, és azokra árad ki, akik méltók rá. Miért nevezte Krisztus víznek a Szentlélek kegyelmi adományát? Azért, mert minden a víz által áll fenn; mert a víz hozza létre a növényeket és állatokat; mert a víz elsőként az égből hull alá; mert egy és ugyanazon formában hull alá, de sokféle formában fejti ki hatását: másképpen a pálmafában, másképpen a szőlőtőben; és ott van, mint valami, ami ugyanaz mindenben: noha mindig egyforma, és nem változtatja magát.

OLVASMÁNY

Szent I. Kelemen pápának a korintusiakhoz írt leveléből

(Cap. 36, 1-2. 37-38: Funk 1, 145-149)

Sok az ösvény, az Út azonban egy

Ez az az út, kedveseim, amelyen megtalálhatjuk üdvösségünket, Jézus Krisztust, áldozati adományaink főpapját, gyengeségünk pártfogóját és segítőjét.

Általa tekintünk fel a magas égre; általa szemléljük Isten szeplőtelen és fölséges színét; ő nyitja meg szívünk szemét; ő derít világosságot balga és elhomályosult értelmünkre; Isten akaratából általa ízleljük meg a halhatatlan tudást, hisz ő az Isten dicsőségének kisugárzása, és annyival kiválóbb, mint az angyalok, amennyivel különb nevet örökölt náluk (vö.

Minden érző szívű embert fájdalommal tölt el, ha szenvedőkkel találkozik, vagy ha egy szenvedővel él, dolgozik együtt. Növekszik fájdalmunk, ha úgy sejtjük, nincs is már remény, és a házastársunk, szülőnk vagy testvérünk meg fog halni. Részvétet ébreszt minden jó barátban, ha idő előtt meghal valaki. Oly sok „miért?” hangzik el ilyenkor, néha csúnyán, keserűen vádolva valakit – talán még az Istent is. Ez a lázadó, bántó hangnem különösen fáj Mennyei Atyánknak, aki pedig tudjuk, hogy éppen ezért küldte le Fiát, hogy elmondja nekünk az Örömhírt:

Van szabadulás!

Az ember nagysága abból

adódik, hogy ő az egyetlen a

teremtmények közül, aki

Istenné válhat – mondja

Naziánzi Szent Gergely. Egy

kicsit erős a mi fülünknek ez a

kifejezés, de az ősegyházban

talán legelőször Lyon püspöke,

Szent Iréneusz fogalmazta meg:

„Isten emberré lett, hogy az ember Istenné legyen”.

Igen, a Szentháromság szívében van egy hely az ember számára. Jézus Krisztus emberré lett, nem emberszabásúvá, hanem emberré, és ezt az embert emeli be a Szentháromság misztériumába, ehhez hív bennünket.

Antiochiai Szent Anasztáz püspök szónoklataiból

(Oratio 4, 1-2: PG 89, 1347-1349)

Krisztusnak szenvednie kellett, hogy bemehessen dicsőségébe

Amikor Krisztus szavaival és tetteivel már bebizonyította, hogy ő igaz Isten és a mindenség Ura, Jeruzsálem felé menve így szólt tanítványaihoz: Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát a pogányok, főpapok és írástudók kezére adják, hogy megostorozzák, kigúnyolják, és keresztre feszítsék (vö.

OLVASMÁNY

Origenész áldozópapnak a Teremtés könyvéről mondott szentbeszédeiből

(Hom. 8, 6. 8. 9: PG 12, 206-209)

 OLVASMÁNY

Balduin canterburyi püspök műveiből

(Tract. 6: PL 204, 451-453)

Isten szava eleven és átható

    Isten szava eleven, átható, és minden kétélű kardnál élesebb (Zsid 4, 12). Hogy Isten szavában mennyi erő és bölcsesség lakik, azt ezekből a szavakból is láthatják azok, akik keresik Krisztust, aki az Isten Igéje, ereje és bölcsessége. Ez az Ige az idő kezdete előtt az Atyánál volt, mint vele egyformán örökkévaló, majd időben kinyilatkoztatta magát az apostoloknak, ők tovább hirdették, a hívő nép pedig alázatos hittel befogadta.

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Pius pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a lorettói litániába bevezette a „Keresztények segítsége” megszólítást. A győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította.

OLVASMÁNY

Szent Fulgentius ruspei püspöknek Fabianus ellen írt értekezéséből

(Cap. 28, 16-19: CCL 91 A, 813-814)

A Krisztus testéből és véréből való részesedés megszentel minket

 Az áldozat bemutatásában megvalósul az, amit maga Üdvözítőnk parancsolt. Így ír erről a szent Apostol: Urunk, Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem, értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az Újszövetség az én véremben.

„Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,35)

Ez a keresztények sajátos jellemzője, ennek alapján lehet felismerni és megkülönböztetni őket.

Az első századokból, a kereszténység kezdeteiről származik egy lenyűgözően szép írás, a Diognétoszhoz írt levél, mely így szól: „A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, s még öltözködésük alapján sem lehet megkülönböztetni a többi embertől.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 29-30: CCL 41, 555-557)

Minden jó pásztor az egyetlen Pásztorban van

    Krisztus tehát igazság szerint legeltet téged: elválasztja juhait az idegen juhoktól. Juhaim hallgatnak szavamra, és követnek engem (Jn 10, 27).
     Ebben az egyetlen Pásztorban találom meg az összes jó pásztort. Mert vannak jó pásztorok, de csak ebben az Egyetlenben. Akik megosztottak, azok sokan vannak.

(Sermo 46, 10-11: CCL 41, 536-538)

Készülj fel a megpróbáltatásokra!

Már hallottátok, mit tesznek előszeretettel a rossz pásztorok. Most lássátok azt is, mit hanyagolnak el. A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet, vagyis amelyiknek a csontja tört, nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük (Ez 34, 4), elpusztítottátok és levágtátok őket.

OLVASMÁNY

Boldog Izsáknak, a stellai monostor apátjának beszédeiből

(Sermo 11: PL 194, 1728-1729)

Krisztus semmit sem bocsát meg az Egyház nélkül

    Két dolog van, ami egyedül Istent illeti meg: a bűnbevallás elfogadásának méltósága és a bűnbocsátási hatalom. A bűnbevallást neki kell tennünk, bocsánatot is tőle kell várnunk. Egyedül Istennek van hatalma a bűnöket megbocsátani, ezért neki kell azokat megvallanunk. De mivel a Mindenható eljegyezte magának a gyöngét, a Fölséges az egyszerűt, és királynővé tette a szolgálólányt, ezért vette maga mellé azt, aki alárendeltje volt.

OLVASMÁNY

Szent Brúnó áldozópap zsoltármagyarázatából

(Ps 83: edit. Cartusiae de Pratis, 1891, 376-377)

Ha elfeledkeznék rólad, Jeruzsálem

 Mily kedves a te hajlékod! Epedve sóvárog lelkem az Úr udvarába (Zsolt 83, 2), azaz a mennyei Jeruzsálembe, amely az Úr városa.
     Elmondja azután a Zsoltáros azt is, hogy miért vágyakozik az Úr templomába: azért, ó, Uram, mennyei seregek Istene, Királyom és Uram, mert boldog, aki házadban, a mennyei Jeruzsálemben élhet (Zsolt 83, 5).

 OLVASMÁNY

Szent Ágoston püspök beszédeiből

(Sermo 23 A, 1-4: CCL 41, 321-323)

Az Úr megkönyörült rajtunk

Boldogok vagyunk, ha meg is tesszük, amit hallunk és zengedezve énekelünk. A meghallgatás, az a jó mag elvetése, a jó cselekedet pedig ennek a magvetésnek a gyümölcse. Ezeket előrebocsátva figyelmeztettelek benneteket, szeretteim, hogy ne az említett gyümölcsök nélkül jöjjetek ide a templomba, mint azok, akik annyi jót hallottak már, de még semmi jót sem tettek.

2015.07.28. kedd

Az Úr szemtől-szembe beszélt Mózessel

Kiv 33,7-11

Mózes pedig fogta a sátrat, és messze a táboron kívül verte azt fel, s elnevezte szövetség sátrának. Így a népből mindenkinek, akinek valami kérdezni valója volt, ki kellett mennie a szövetség sátrához, a táboron kívülre. Valahányszor Mózes kiment a sátorhoz, fölkelt az egész nép, mindenki kiállt sátra ajtajába, és nézett Mózes után, amíg ő be nem ment a sátorba. Amikor aztán belépett a szövetség sátrába, leszállt a felhőoszlop, megállt az ajtónál, és az Úr beszélt Mózessel.

„A tizenkét apostol tanításá”-nak nevezett őskeresztény írásból

(Nn. 9, 1 – 10, 6; 14, 1-3: Funk 2, 19-22. 26)

Az Eukarisztia

     Így adjatok hálát: Először a kehely fölött mondjátok: „Hálát adunk neked, Atyánk, szolgádnak, Dávidnak szent szőlőtövéért, amelyet nekünk a te Fiad, Jézus által nyilatkoztattál ki; dicsőség neked mindörökké!”
     A kenyértörés után pedig ekképpen: „Hálát adunk neked, Atyánk, azért az életért és tanításért, amelyet nekünk a te Fiad, Jézus által nyilatkoztattál ki; dicsőség neked mindörökké!

(Cap. 30, 1-5: Oeuvres complètes, Desclée De Brouwer, Paris, 1964, 467-468)

Jöjjön el a te országod!

Vajon van-e olyan könnyelmű ember, aki, ha egy előkelő úrtól akar valamit kérni, nem gondolná meg előbb, hogy milyen alakban terjessze elő kérelmét, és mit akar tőle kérni? S hogy miért van arra szüksége? Nehogy elkedvetlenítse vagy megbosszantsa, főleg olyankor, ha valami fontos dologról van szó; márpedig a mi jó Jézusunk arra tanít bennünket, hogy csak ilyent kérjünk.

Nyssai Szent Gergely püspök szentbeszédeiből

(Orat. 6 De beatitudinibus: PG 44, 1263-1266)

Isten a megközelíthetetlen szikla

     Ami valószínűleg megtörténik azokkal, akik letekintenek egy magas hegycsúcsról a szélesen elterülő tengerre, az történt az én elmémmel, amikor az Úr szavának magasságából, mint valami hegycsúcsról tekintettem le az ész számára kifürkészhetetlen tanítás mélységébe.
     A tengerek partján nem egyszer látható olyan hegyfal, amely a part felé eső részen a csúcsától a tövéig meredeken szakad be a tengerbe; olykor ennek tetején ott van még egy kiugró szikla is, amely szinte lebeg a mélység fölött.

Szent Ciprián püspök és vértanúnak „Az Úr imádsága” című értekezéséből

Amikor imádkozunk, szavunkban és könyörgésünkben egyesüljön a fegyelem a belső nyugalommal és a tisztelettudással. Jusson eszünkbe, hogy Isten színe előtt állunk. A ránk figyelő Isten tetszésére kell lennünk még testtartásunkkal és hanghordozásunkkal is. A tolakodó hangosan kiáltozik, a szerényhez viszont az illik, hogy csendben mondja imáját.

 OLVASMÁNY

OLVASMÁNY

János nápolyi püspök beszédeiből

Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanúnak az efezusiakhoz írt leveléből

     Úgy illik, hogy minden módon magasztaljátok Jézus Krisztust, aki megdicsőített titeket; legyetek tökéletesen egyek az engedelmességben; vessétek magatokat alá a püspöknek és a presbitériumnak, hogy így mindenben szentekké legyetek. 
     Nem úgy adok én parancsot nektek, mintha valakinek tartanám magamat.

Húsvét ünnepén az Úr feltámadása volt vigasságunk forrása, most pedig mennybemenetelén örvendezünk. Felidézzük, és illendően tiszteljük azt a napot, amelyen szegényes emberi természetünk Krisztusban az összes mennyei sereg fölé, az összes angyali kar fölé, az összes égi hatalmon is túl, az Atyaisten trónusáig emelkedett. A mi hitünk megalapozására, a mi épülésünkre szolgált Isten műveinek ez a sorrendje, hogy Isten kegyelme még csodálatosabbnak mutatkozzék: mert akkor sem fogyatkozott meg a hit, akkor sem ingadozott a remény, akkor sem lanyhult el a szeretet, amikor az emberi tekintetek elől eltűnt mindaz, amiről érezhették, milyen méltán kelt maga iránt tiszteletet. 

A nagy szellemek erőssége, a hivő lelkek nagy megvilágosodása abban mutatkozik meg, hogy vonakodás nélkül hiszik azt, ami a testi szemnek nem látható, és arra vágyakoznak, ami érzékszervekkel fel nem fogható.