Csendben, szürkén, a szoba legsarkában,
Kinél falon függ, kinek asztalán van,
Nem övezi sehol semmi pompa, dísz,
Mégis elvezeti, aki benne hisz.

Egy más, jobb világba, ahol megtanul
Várni, dolgozni, szenvedni szótlanul
Egy szebb jövőért. Más nem tanítja ezt,
Csak a falon függő szürke kis kereszt.

Ne menj most tovább- Állj meg előtte hát!
És ha nem is mond ajkad hozzá imát,
Nézd a felszegelt Krisztust a kereszten.-
Sebeitől a gonosz is megretten!

Nézd a kínos rettenetes halált,
Mit bosszújára a nép kevésnek talált,
Előbb korbács nyomán patakzik vére,
Majd töviskoronát nyomott fejére!

Testéről durván minden ruhát letép,
Min egymást szidva osztozik a nép
És míg kezét rettentő szeg üti át,
Kacagva sorsolják a rabolt ruhát.

Üvölt a vértől, tombol a nép, örül
Krisztus szenvedésén a kereszt körül.
Gúnyolja, veri, üti és gyalázza
Ő sebein függ, egyre nő a láza.

És mikor szája a láztól már vérezett
Ecetet adnak innia víz helyett.
Kéjes mámorral kiáltanak rája,
"Most tégy csodát, oh zsidók királya!"

A nagy szavaktól megretten a nép.
Mi lesz, ha Jézus a keresztről lelép?
A két lator sír, jajgat mellette,
Ő a föld minden kínját elszenvedte.

Szól fájón, halkan, -testében a szegek-
"Uram! Nem tudják, hogy mit cselekszenek."
Annak, hogy ez történt, kétezer éve!-
Mit hagyott Krisztus mindezért cserébe,
Hogy a feledékeny, gyarló emberek
Még minden szavára így emlékszenek?

Semmi mást. Boldogságra ígéretet!-
És hozzá a kulcs, az út, a szeretet,
Melyet kereszthalálában ránk hagyott!
És érte már sok ember kincset, vagyont,
Rangot eldobva,- mind valamennyi szent,-
Mosolyogva, boldogan a halálba ment.

Boldogságra ígéretet!- Semmi mást!-
És benne a hit nyújtott vigasztalást
Bajra, szenvedésre milliók között.
Követői közé boldogság költözött.

Mert megtalálták benne az alapot.
Halálától az élet értelmet kapott,
Mit el is veszít, amint megtalálod,
Mert nem földi az ígért boldogságod.

És mind e sok kín, boldogság, gondolat
Ott van a szobádban, egy kép alatt
Függ, vagy asztalon áll észrevétlenül,
A szoba bútorai közt elvegyül,
És mégis mind tanítja, mind adja ezt,
A szobádban lévő szürke kis kereszt.

Válasz

OTT FÜGG A NÉMA BÁRÁNY

Ott függ a néma bárány:
A vére földre hull,
Míg dúl körül az ármány,
S a tömeg zúg vadul.

Szent arcát ütleg éri,
és hull reá a vád,
S Ő szelíd hangon kéri
Az ég bocsánatát.

Úgy fáj a szívem, nézve
E koronás királyt,
Mert rút tövis az éke,
S testét kín járja át.

Én térdre hullva kérdem:
Ó mért szenvedsz, miért?
Ő választ ád szelíden:
Tengernyi bűnödért.

Most hogy rebegjek hálát
A megnyílt öt sebért,
Hogy adta bűnöm árát
Elrontott éltemért?

Ím magamról lemondok,
Övé egész valóm.
Így leszek véle boldog,
Hisz Ő az üdvadóm.
Gerzsenyi Sándor

Válasz

AMI MEGTÖRTÉNT

NEM LEHET FELEDNI
TESTED SÚLYÁT A SZÖGEKEN,
A MEGFESZÜLT ÉLŐ ERGŐDÉST
ÉS HALÁLODAT,
HIÁBA SZÁZEZER ALLELUJA ÉS HÚSVÉT KÖRMENET: MEGTETTÜK.
MÉG A MENNYBEN IS FÉNYLIK ÖT
SZENT SEBED,
ÉS ŐRÜLET, IGEN, ŐRÜLET, HOGY
FOLYT A VÉRED, ÉS NEM VOLT
KI FÖLFOGJA.
EZT MÁR NEM LEHET ELFELEJTENI
A VÉGITÉLETIG.


/ismeretlen szerző/

100_4370.JPG

Válasz

A KERESZT

Csendben, szürkén, a szoba legsarkában,
Kinél falon függ, kinek asztalán van,
Nem övezi sehol semmi pompa, dísz,
Mégis elvezeti, aki benne hisz
Egy más, jobb világba, ahol megtanul
Várni, dolgozni, szenvedni szótlanul
Egy szebb jövőért. Más nem tanítja ezt,
Csak a falon függő szürke kis kereszt.
Ne menj most tovább- Állj meg előtte hát!
És ha nem is mond ajkad hozzá imát,
Nézd a felszegelt Krisztust a kereszten.-
Sebeitől a gonosz is megretten!
Nézd a kínos rettenetes halált,
Mit bosszújára a nép kevésnek talált,
Előbb korbács nyomán patakzik vére,
Majd töviskoronát nyomott fejére!-
Testéről durván minden ruhát letép,
Min egymást szidva osztozik a nép
És míg kezét rettentő szeg üti át,
Kacagva sorsolják a rabolt ruhát.
Üvölt a vértől, tombol a nép, örül
Krisztus szenvedésén a kereszt körül.
Gúnyolja, veri, üti és gyalázza
Ő sebein függ, egyre nő a láza,
És mikor szája a láztól már vérezett
Ecetet adnak innia víz helyett.
Kéjes mámorral kiáltanak rája,
"Most tégy csodát, oh zsidók királya!"
A nagy szavaktól megretten a nép.
Mi lesz, ha Jézus a keresztről lelép?
A két lator sír, jajgat mellette,
Ő a föld minden kínját elszenvedte,
Szól fájón, halkan, -testében a szegek-
"Uram! Nem tudják, hogy mit cselekszenek."
Annak, hogy ez történt, kétezer éve!-
Mit hagyott Krisztus mindezért cserébe,
Hogy a feledékeny, gyarló emberek
Még minden szavára így emlékszenek?-
Semmi mást. Boldogságra igéretet!-
És hozzá a kulcs, az út, a szeretet,
Melyet kereszthalálában ránk hagyott!
És érte már sok ember kincset, vagyont,
Rangot eldobva,- mind valamennyi szent,-
Mosolyogva, boldogan a halálba ment.-
Boldogságra igéretet!- Semmi mást!-
És benne a hit nyújtott vigasztalást
Bajra, szenvedésre milliók között.
Követői közé boldogság költözött,
Mert megtalálták benne az alapot.
Halálától az élet értelmet kapott,
Mit el is veszít, amint megtalálod,
Mert nem földi az igért boldogságod.
És mind e sok kín, boldogság, gondolat
Ott van a szobádban, egy kép alatt
Függ, vagy asztalon áll észrevétlenül,
A szoba bútorai közt elvegyül,
És mégis mind tanítja, mind adja ezt,
A szobádban lévő szürke kis kereszt.
Ámen.

100_4569.JPG

Válasz

Sík Sándor: Péter sírása

És lőn, hogy a kakas másodszor szólala.
A csarnokban nevettek a római vitézek,
Visszhangzott szavuktól a főpap udvara.
És megfordult az Úr s az ő szemébe nézett.

És akkor minden elmúlt és minden elmaradt,
És minden elmerült hideg nagy messzeségben,
A szolgák és vitézek, fegyverek és falak,
És nem volt semmi többé, csak az a szörnyű két szem.

Csak az a könnyes két szem. És nem volt semmi más:
Csak ő volt és a Krisztus. És az a villanás,
Melyen az örök titkok minden rejtelme rezgett,

Melynek zengő villáma szegény szívére hullt.
S lőn, hogy az oszlop mellett Péter megtántorult,
És eltakarta arcát és halkan sírni kezdett.

Válasz

Füle Lajos – Éjszaka a Gecsemánéban

Éjszaka van… a Gecsemáné
csupa illat csupa madárdal.
Valaki meghajolva áll
a fák alatt a hold sugárban.

Alatta vígan zsong a fű,
ezer tücsök cirpel a réten,
csak az ő lelke keserű,
kétségek dúlnak belsejében.

Le kell-e tenni életét?
Hullatni a váltság hozó vért
ezért a hitvány emberért?
Júdásokért, írástudókért?

Istentelen Izráelért,
ki szüntelen vétkezvén lázad?
Ólálkodik, árulkodik,
és – megöli a prófétákat?

Heródesért, Pilátusért,
kik fölötte fognak komázni,
tanítványokért, akik egy
óráig sem tudnak vigyázni?

Le kell-e tenni?… Messze néz,
s elődereng ködből a távol;
Népek, veszendő századok
jönnek elő az éjszakából.

Úgy szenved ember és barom!
S mind-mind a jobb után sóvárog…
Hiába! Tenger lesz a könny,
Üvöltő orkán lesz az átok.

Előtte vérpatak folyik,
és szív formája lesz a rögnek,
mögötte harctér lesz a föld,
s a porban milliók hörögnek.

Közéjük roskad… vége már,
eldőlt a harc a szíve készen.
Ott áll a keserű pohár
ég, föld között, Isten kezében.

„Atyám, legyen, ha akarod!
Tied a terv s szívemnek vére.”
– Júdás most indul el talán.
Jézus megy a kereszt elébe.

Elcsöndesül az éjszaka,
lenn bűnben álmodik a város…
alszik Jakab, Péter és János.

Válasz

Hogy mit jelent a Hit neked,
nem tudhatom, s nem kérdezem.
Lehet, hogy kőtemplomot szirteken,
mire ha ránézel lábad megremeg,
vagy sárga, s zöld fényben játszó ablaküveget.
Nekem a Hit arany sugár,
napfényben úszó búzakalász,
virág a réten, pacsirtaszó,
s mind hálát zeng a Úrnak
hiszen az Ő ege alatt élni jó!
Miért kék az ég, s miért oly zöld a fű?
A kék Hűséget, a zöld Reményt jelent,
s nekem talán Áldást teremt.

Fedoszov Oleg - Hit

Válasz

Aranyosi Ervin: Mai Ima

Én Istenem, jó Istenem,segítsd tiszta lelkem.
Kérlek, hogy fohászom meghallgatást nyerjen.
Engedd, hogy a hitünk, mint a mag kikeljen,
Engedd, hogy a lelkünk szeretettel teljen.
Engedd színes álmunk valósággá válni.
A béke madarát a vállunkra szállni.
Az emberek lelke tisztuljon meg szépen,
Ragyogjon a jóság az emberek szívében.
Szeretetet szórjunk az éhező világra!
Szívünk hangolódjon, köszönő imára!
Add uram, hogy kapjak hitet, bátorságot!
Szeretettel teremts egy boldogabb világot!

Válasz

GALGÓCZY ERZSÉBET

Jézusért élni, Benne remélni,
Sötét viharokban, elfeledt sarokban
A fájó keresztet könnyek nélkül vinni,
Csak Őbenne bízni.

Küzdeni a tiszta ideálért.
Meghalni a földnek Isten Szent Fiáért.
Erre tanítson meg
Krisztus égi Szent Szerelme
És daloló szívvel repülni a mennybe!"

Válasz

JÉZUS KRISZTUS


Fájdalmak férfia,
Isten dicső Fia,
keserves halállal
várt a Kálvária.

Te szelíden álltál
gyűlölőid között,
irgalmat nem vártál,
míg véred gyöngyözött.

Ó, de nem a tested
sebe volt legmélyebb:
míg vitted kereszted,
sírt benned a lélek.

Kereszted tövénél
arcomon könny pereg.
Én szórtam utadra
a rút töviseket.

Gerő Sándor

Válasz