Kerner Mariann;
Szívembe látsz, Uram,
És ismered minden titkomat,
Ismered a lelkemet is,
Kérlek, add rám áldásodat.
Te tudod, mire van szükségem,
Kérlek, add meg nékem azt,
A szívem felmagasztal téged,
Mert te adod nékem a támaszt.
Hiszek benned és remélek,
Mert te vagy nékem a vigaszom,
Mert végtelenül jóságos vagy,
Akit szeretek nagyon.
A hitem töretlen, köszönöm,
Hogy meghaltál értem,
Köszönöm végtelen szeretetedet,
Én soha el nem hagylak téged.
KÖSZÖNÖM végtelen irgalmadat,
Hogy nem hagyod el néped,
Légy mellettem mindig,
S boldog leszek véled.
Add reám áldásodat,
S boldog lesz a lelkem,
A mindennapi küzdelemben
Segíts meg, Istenem.

Válasz

cm
·
Szép Ernő: Imádság...
Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, Hallgass meg engemet.
Hozzád megy szívem ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.
A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.
Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.
Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,
El ne vesszen veszejtő éjszakán.
Mert itt a népek nem tudják mit ér,
Hogy olyan jó, mint a falat kenyér.
Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretni szántani.
Édes Istenem, te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.
Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.
Te látod életét minden tanyán,
Te tudod, hogy beszél: édes anyám.
Te tudod a barna kenyér izét,
Te tudod a Tisza sárga vizét.
Te tudod, hogy itt milyen szívesen
Hempereg a csikó a fűvesen.
Tudod s nyáj kolompját, ha megyen,
Édes szőlőnket tudod a hegyen.
S keserű könnyeink tudod Uram,
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan.
S hogy víg esztendőt várunk mindenért
S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér.
Óh, keljetek a magyart védeni
Ti Istennek fényes cselédei:
Uradnak mondd el, arany arcu Nap,
Hogy kedveled te délibábodat.
Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.
Csillagok, értünk könyörögjetek:
Kis házak ablakába reszketeg
Szerteszét este mennyi mécs ragyog...
Könyörögjetek értünk, csillagok.
Költő, író, már tizenkilenc éves korában hírlapíró lett.
*1884. jún. 30. – †Budapest, 1953. okt.

Válasz

TUDOM URAM, HOGY:
"Egyszer elmúlik minden, ami szép,
Az élet az egyetlen, a legdrágább érték.
Vigyázz rá nagyon és állj meg egy pillanatra.
Gondolj az életedre, gondolj önmagadra.
A napok és az órák oly gyorsan múlnak,
Az évek rohanva egymáshoz simulnak.
Élj a mának, ne várd a holnapot,
Hogy a holnap mit hoz, ma még nem tudhatod."

Válasz

Bonifert Ádám : Ha él benned fény ....
Ha él benned a tiszta fény,
indulj új hajnalok elé,
ahogy nyílik egy új remény
útja a végtelen felé.
Ha él benned még tiszta szó,
mondd el, mit üzen a lélek,
mint ahogyan a harangszó
dallamot ad az igének.
Ha él benned eleven tűz,
vigyázz arra, hogy melegítsen,
miként van hit, mely összefűz,
ha el is hagyott már az Isten.
Ha van benned még tiszta vágy
szítsd fel a lángját, míg lehet,
hadd érezze e rossz világ,
hogy körbefonja a szeretet!

100_4226.JPG

Válasz

Higgyétek el, egy az Isten,
engedjük, hogy megsegítsen!
Szeretet, s a fény az Isten,
s velünk osztozik a „kincsen”.
De mi a kincs, derítsük ki,
talán a pénz, kaja, süti,
valami mely anyagból van?
Ott van a kincs szerteszórtan,
elásva a szép szívekben,
s akkor tudunk élni szebben,
ha szívünkben rá találunk,
s szeretettel jobbá válunk!
Próbáljunk meg szívből adni,
emberségesnek maradni,
együtt és egymást szolgálni,
szebb holnapért jobbá válni!
Egy az Isten s itt bennünk él,
mindnyájunknak jobbat remél,
építsünk hát új világot,
olyat, milyet ő sem látott,
olyat, amin jóság az úr,
hol a kapocs sosem lazul,
mely összeköt minden embert,
milyet a Teremtőnk rendelt.
Higgyétek el, egy az Isten,
engedjük, hogy megsegítsen!
Szeretet, és fény az Isten,
ahol ő él bánat nincsen!
Aranyosi Ervin © 2017-06-17.

2011-05-21_00-11-46.jpg

Válasz

Aranyosi Ervin ~ Tárd ki a szívedet
Tárd ki a szívedet, úgy mint egy ablakot,
engedd a lelkedbe a ragyogó Napot!
Ragyogtasd arcodon mosolyod fényeit,
szeretet tüzével ragyogtasd szemeid!
Szívedből áradjon jóság és szeretet,
tégy velük boldoggá éhező lelkeket!
Száríts fel könnyeket, élvezd az életet,
örömöd kísérje utadon léptedet!
Tárd ki az ablakod, nyisd meg a szívedet,
hadd legyen a világ gazdagabb így veled!

Válasz

Aranyosi Ervin
Istenem, köszönöm,
hogy megteremtettél!
Köszönöm, hogy rajtam kívül
ennyi teremtett él!
Köszönöm a növényeket,
a sok szép virágot.
Köszönöm a fát a bokrot.
Neved legyen áldott!
Köszönöm az állatokat,
hálás vagyok értük,
köszönöm, hogy életemet
színesíti éltük.
Köszönöm az embereket,
jót is, és a rosszat.
Kik szépítik életemet,
s akik rám bajt hoztak.
Mindannyian tanítottak,
világom megélni.
Köszönöm, hogy megmutattad,
miért nem kell félni.
Köszönöm, hogy itt vagy velem,
tudom, itt élsz bennem.
Köszönöm, hogy segítettél
jó emberré lennem.
Köszönöm, hogy utat mutatsz,
lábam merre menjen.
Köszönöm, hogy szívem hagyod,
szeretettel teljen.
Köszönöm, hogy hálás vagyok,
köszönöm, hogy élek.
Köszönöm, hogy megáldottál,
s én áldalak téged.

Válasz

Életem minden pillanata valódi ajándék. Hálával tölt el, hogy megélhetem. Mindig sokkal többet ad, mint amit elképzelhetek. Tudom, hogy ki a feladó. Valaki, aki végtelenül szeret engem, és mégsem vár el semmit cserébe. Hálás szívvel köszönöm a jóságod édes ISTENEM!

Válasz

„A szeretet halkan, csendben osztogatja magát,
nem halljuk, csak érezzük ki nem mondott szavát.
Adja magát szülők által, érkezik baráttal,
szerelemmé változik egy igaz, tiszta vággyal.
Adhatja mindenki, megkaphatja bárki,
nem is kell érte nagy dolgot csinálni.
Elég az, ha hűségesen magunkba fogadjuk,
és amikor úgy érezzük, máris továbbadjuk. "
Nem féltékeny, nem kérkedik
csendes, alázatos,
ez, ami a szeretetben
olyan csodálatos.
Kerüli az erőszakot,
hisz a békességben,
nincs is nála fontosabb társ,
egy nagy betegségben.
Nem pirula, nem orvosság
gyógyít meg sebeket,
többet ér mindennél
a tiszta, hű szeretet.
Pedig „ő” csak halkan, csendben
osztogatja magát…..
Mindenki szívében
lelje meg otthonát!
Kovács Mária Magdolna

Válasz

LELKEMBEN ÉLŐ RÓZSASZÁL
Lelkemben él!
Lelkemben élő rózsaszál,
Amelyen minden tüske fáj,
Amíg az élet andalít,
Addig a lelkem megtanít.
Hogyha felébred tudatom,
lelkemet tovább kutatom.
Ott van a sorsom végzete?
Nem!
A túlvilágnak kezdete!
Hogyha beérett végre a hitem,
Tiéd a lelkem, Istenem!
Hitemben erősítsd Jó Atyám!
Hogy érezzem odaát mi vár rám!
Ott majd szivárvány fényre kél:
Ez lesz az égi útlevél!
Köszönöm Teremtő Istenem!
Hogy Tiéd volt az én életem.

Válasz