Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, hol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!'' Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk:

,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.'' Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket!

Krisztus nem egyszerűen "visszatért" a mennybe. Ő mindig Atyjánál van, mint Fia, -- aztán mint Megtestesült és Megfeszített, mint Főpapunk és Közbenjárónk. E "visszatéréssel" a mi emberi természetünk fölvétetett a szentháromságos Isten életközösségébe, mely Atyától Fiúra, Fiútól Atyára "sugárzik" a Szentlélek izzásában. -- A földről sem egyszerűen "távozott" Krisztus, mert jelen marad Egyházában, a Szentségben, s ezáltal a világban a világért.

Missziós Egyház és üldözött Egyház; kemény munkába feszült és belsőleg Istenbe kapcsolódó, Vele élő Egyház: mindez nem ellenmondás, nem összeférhetetlen! Egyikre is, másikra is képes az Egyház, mert Krisztus Lelkét kapta, azt hordozza. Isteni nyugtalanság van benne és lendület e feszültségben. -- A Föltámadott az élet teljességét adja nekünk. Annyit ad, amennyit készek vagyunk befogadni! 

SZENTMISEKOMMENTÁR
Bertalan atya kommentára

A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN:

A mai szentmise szövegeiben még mindig húsvét öröme visszhangzik.

A szükséges dolgokon kívül semmi más terhet nem rakunk rátok

ApCsel 15,22-31

Erre az apostolok és a presbiterek az egész egyházzal együtt jónak látták, hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül, és elküldjék Antióchiába Pállal és Barnabással Júdást, akit melléknevén Barszabásnak hívnak, és Szilást -- ők a testvérek között vezetők voltak --, és kezük által ezt az írást küldték: ,,Üdvözlet az apostoloktól és a presbiter testvérektől a pogányokból lett testvéreknek, akik Antióchiában, Szíriában és Kilíkiában vannak!

Ha a kereszténység csak egy szabály- és előírás-gyűjtemény lenne, könnyű volna megérteni és teljesíteni, de még könnyebb helyettesíteni és követni. -- De Jézus azt mondja: "Én vagyok". Ő a Szikla, az Alap, Ő a Pásztor, ki előttünk jár életben és halálban. És Ő az Élet, és Ő az Út. Ki Őt követi, Isten örömét nyeri el -- már útja közben, -- és az Ő szabadságát. Nincs abban félelem többé, hiszen Isten igazságában és hűségében van a hajléka.

Ha Jézust látjuk, látjuk az Atyát is, aki Őt küldte a világba és hozzánk. Krisztusban láthatóvá válik számiunkra a láthatatlan élő Isten. Mindannak szemlélése, amit az Atya krisztus személyében véghezvitt, annak látása, amit Jézus tett földi életében, és amit a Szentlélek tesz napjainkban, felhívás a hitre. Ne a látásért, inkább a hitért imádkozzunk.

 Isten azokat, akik hittel fogadták szavát, Jézusnak ajándékozta. Azok, akik a hit által krisztusiak, keresztények lettek, az örök élet ígéretét kapták. Krisztus nyájához tartoznak, és ő mint jó Pásztor vezeti őket

SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Jézus tanítványait először Antióchiában nevezték keresztényeknek.

Azok a hívek, akik az István diakónus miatt kitört üldözés elől szétszéledtek, eljutottak egész Föníciáig, Ciprusig és Antióchiáig, az evangéliumot azonban csak a zsidóknak hirdették.

A halál nem lehet mindennek a vége, hiszen Isten szeret minket! A szeretet öröklétet akar. A szerető Isten örökkévalóságot teremt a halandó embernek: nem engedi, hogy a sírba vesszünk. Ezért az egész életet átjáró húsvéti öröm a keresztények alapállapota. Sok minden nehéz és komor ma is, de él Jézus, Isten szeret minket! Reményben élünk!


SZENTMISEKOMMENTÁR

Bertalan atya




Ma a feltámadt Jézus a jó Pásztor alakjában lép elénk. Magáról mondta, hogy életét adja juhaiért.

                        Isten nagy csodákat és jeleket tett a nép között

István diakónussal együtt sok ma élő misszionáriusnak is igehirdetés közben az erőszak sokféle megnyilvánulásával kell szembenéznie. De talán nem is kell messzire menni: a keményszívűség a családunkban vagy a szomszédságunkban is olykor jelen van. Aki Jézusról akar tanúságot tenni, az előbb vagy utóbb szembetalálkozik a meg nem értéssel.

 A halál nem lehet mindennek a vége, hiszen Isten szeret minket! A szeretet öröklétet akar. A szerető Isten örökkévalóságot teremt a halandó embernek: nem engedi, hogy a sírba vesszünk. Ezért az egész életet átjáró húsvéti öröm a keresztények alapállapota. Sok minden nehéz és komor ma is, de él Jézus, Isten szeret minket! Reményben élünk!

SZENTMISEKOMMENTÁR


Bertalan atya kommentára

A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN: A húsvéti öröm előíze az örökké tartó boldogságnak.

A jeruzsálemi vallási vezetők ismét börtönbe vetik az apostolokat. A tények azonban azt mutatják, hogy a főpapok lebecsülték Jézus tanítványainak lelki hatalmát. Jézus hatalma bilincsek között is felszabadító erő. A feltámadott bennünket is szabadságra hív, hogy szabadon hirdessük. 

Félelem nélkül tanítják az apostolok a népet

II. János Pál pápa Szent Fausztina nővér magánkinyilatkoztatásai alapján 2000-ben ezt a napot az isteni irgalmasság vasárnapjává nyilvánította. 

Az Isteni Irgalmasság ünnepének története:

http://pomaziplebania.hu/irgalmassag.html

A Föltámadt Krisztusba vetett hitből élnek a tanítványok: az egyesek élő hitéből és a közös hitből. Ez a hit csodálkozás és öröm, hála és hűség. Egyben szükség és aggodalom is, hogy elviseljék a tanítványok, ami nekik a legnehezebb: az elkülönülést közösségtől, közös istentisztelettől és Isten-dicséréstől, közös föladatoktól, közös örömöktől; hisz a hitre meghívatás egyben közösségbeli meghívatás is.

AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜNNEPE

Az Úr Jézus kívánsága szerint, II. János Pál pápa kezdeményezésére, Húsvét 2. vasárnapján kell ezt megülnünk, ami a megváltás Húsvéti misztériuma és az Irgalmasság ünnepe között fennálló szoros összefüggésre utal.
Az Irgalmasság ünnepe nemcsak egy nap, melyen Istent különösképpen tiszteljük ebben a titokban, hanem a kegyelem napja is minden ember számára, de különösen a bűnösöknek. Az Úr Jézus ehhez az ünnephez nagy ígéreteket fűzött.

Péternek és Jánosnak megtiltják, hogy hirdessék Jézust és tanítsanak az Ő nevében. Számukra azonban teljességgel lehetetlen, hogy ne szóljanak arról, amit láttak és halottak. Aki megtapasztalta a feltámadott Üdvözítő jelenlétét, arról minden fenyegetés lepereg. Szabadon engedik az apostolokat, akik hálát adnak Istennek. Eszünkbe juthat az a magyar pap, aki öt alleluját írt a börtönben töltött öt esztendőért hálaadásul.

A bűn szolgasága félelmet hozott az ember lelkébe.

Az imádság idején Péter és János fölmennek a templomba. A kapuban egy béna fekszik, és alamizsnát kér. Péter mindazt neki adja, ami a legdrágább neki: a feltámadásba vetett hitét. A Jézusba vetett hit talpra állít, és Krisztus követésére sarkall. Nekünk is szól, hogy rázzuk le magunkról mindazt, ami Krisztus követésében megakadályoz. 

,

Ezt a Jézust úrrá és megváltóvá tette. Akik Péter szavait hallják, megrendülnek. Nem késik a kérdés: mit kell tennünk? Ezt a kérdést ma is, mi is feltehetnénk. Amennyiben már megkeresztelkedtünk, adjunk hálát, és hitvalló életünk legyen hatékony jele a keresztségnek.  

ApCsel 2, 36-41 Az ígéret nektek és fiaitoknak szól.

Jn 20, 11-18 Mária Magdolna hírül adta a tanítványoknak: láttam az urat.

A keresztség Krisztus húsvéti misztériumába olt bennünket.

Szent irigységgel tekintünk az asszonyokra. Nekik adatott meg legelsőként, hogy félelmük örömre változzék. Megérdemelték a semmit sem latolgató szeretetükért, hűségükért.
És a katonák? Ők is féltek. Pénzt kaptak - s már örültek is. De milyen más volt az ő félelmük (rettegés másoktól), milyen más lett az örömük (pénzen szerzett öröm)!
Bár nekik is szólt, ők nem voltak képesek meghallani: "Ne féljetek!"
Nekünk is szól, halljuk meg! 

Jézus föltámadása hitünk és reményünk alapja.

Krisztus feltámadt! - Valóban feltámat!

Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké. Minket pedig arra int, hogy a keresztségben új életre kelve az odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát. 

Kezdet és vég, múlt és jövő él az örök Mában, mely a Föltámadotté (Szent Ágoston: "aeternum Nunc", az isteni Most), azé, aki "Halott volt és íme él" (Jel 2,8).

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt.

Nagycsütörtök az Eucharisztia (Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe

Nagycsütörtökön napján két liturgikus ünneplést tart a Katolikus Egyház.

Délelőtt hagyományosan olajszentelési szentmisét vagy másnéven krizmaszentelési szentmisét tartanak az egyházmegyék székesegyházaiban a főpásztorok a papság tagjaival együtt. Ekkor szentelik meg a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát (oliva olaj és balzsam megszentelt keverékét).

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Jézust a szolga alakjában állítja elénk Izaiás próféta. Jézus Isten szeretett szolgája, akit ő maga választott. Körüljárva jót tett: visszaadja a vakok látását, kiszabadítja a fogságban levőket, alázatos és türelmes szolga, aki senkinek az életét nem töri össze. Sőt mindig új lehetőségeket kínál a megtérésre, az életre. 

Jézus azért küzd, hogy eljöjjön az Atya országa, hogy helyreállítsa az Isten jogait az emberek felett, hogy az emberek ismét igazságban és szentségben éljenek.

VIRÁGVASÁRNAP, VAGYIS AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA

 Virágvasárnap Urunk messiási bevonulásának ünnepe

Virágvasárnap a nagyböjt utolsó vasárnapja (a nagyhét kezdete). Ezen a napon ünnepli az Egyház Urunk Jézus Krisztus Jeruzsálemi bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. A város lakói pálmaágakat tettek eléje és így kiáltoztak:

“ Hozsanna Dávid Fiának, áldott aki az Úr nevében jő! Hozsanna a magasságban! “

Az Anyaszentegyház virágvasárnap ma is pálmaágakat – nálunk barkát – szentel.

Ez 37, 21b-14 Megtudjátok, hogy n vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat, és hazavezetlek titeket.

Róm 8, 8-11 Ha Krisztus bennetek lakik, a lélek a megigazulás következtében él.

Jn 11, 1-45 Én vagyok a feltámadás és az élet!

Jézus meg szeretné értetni, hogy ki Ő az emberek számára; nála van a legértékesebb ajándék, ami után vágyakozunk: az Élet, az az Élet, mely nem múlik el. Ha olvastad János evangéliumát, megfigyelhetted, hogy Jézus ezt is mondta: "Amint az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában." (5,26) S mivel Jézusban Élet van, életet tud adni.

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

TUDOD-E MI A KERESZTÚT?
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

.
Jézus körülbelül másfél kilométeres úton - Pilátus palotájától a Golgotáig - hordozta a keresztet. A hagyomány szerint Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. Az első keresztények nagy tisztelettel vették körül a Golgota szikláját és Jézus sírját. A pogány Hadrianus császár viszont 135-ben - hogy nyomukat is eltörölje - pogány templomot építtet ide.

Az élő Isten látó Isten. Az egész embert látja, a szívet is! -- Látásra teremtette az embert, testi szemeket adott neki, a szellem fényét, a szív erejét. Aki nem lát, az szerencsétlen; aki nem akar látni, az nyomorultabb. Tisztulnia kell, kimosdania, hogy "lásson". Csak tiszta szem képes Isten világosságát fölfogni, csak tiszta szívekbe képes Jézus bevilágítani.

Bertalan atya kommentára

A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN:

Nagyböjt negyedik vasárnapját - a nép nyelvén - "Rózsa-vasárnapnak" is nevezzük.

  I.

Pilátus halálra ítéli Jézust

Nem állt mellette egyetlen tanítvány.

Pilátus tétován emelte karját:

"Vigyétek hát, ha vérei akarják!"

És felrivallt a csőcselék, a hitvány.

Üvöltözött, mint széteresztett csorda.

A főpap kedve száz arannyal ért föl.

Pilátus mosta rút kezét a vértől.

A tálból tiszta víz csorrant a porba.

Pogány bíró ítélt kegyetlen aggyal

Olyant, mi több, mint égben minden angyal

S kinek szemébe nézni senki sem mer.

Mi az alap? „Miért böjtölünk”? „Azért mert a böjt szükséges és normális”. Ne engedd, hogy a beszélgetés alapja kimondatlanul is az a materialista alapfeltevés legyen, hogy minden, ami ösztönökkel vagy praktikus emberi szempontokkal nem igazolható, az merő furcsaság, hóbort, nem normális dolog, és az illetőt, aki csinálja, cirkuszban kellene mutogatni. Hívd fel arra a figyelmet, hogy amióta ember az ember, a vallás az élete része, és hogy minden vallási kultúrában van hagyománya a lemondásnak és áldozathozatalnak, vagyis a böjtnek.

A nap liturgikus színe: lila

Isten lelke vitte Jézust a pusztába, a magány, éhezés, próba és bizonyítás színhelyére; oda, hol az ember magát és Istenét meg szokta találni. Jézusnak le kellett győznie a háromféle kísértést: mint "új ember", aki senki mástól le nem győzetik, csak Istentől: Ő fogja hírül adni az embereknek, hogy Isten Királyuk és Uruk!

Mértéktelenség, böjt és szegények
Ki győzné előszámlálni, mennyi ostorival büntette Isten a földön a "torkosságot"?

Az Istennel való kiengesztelődés, az élet igazi örömét adja meg. A mélységes szeretet megkívánja, hogy keressük Isten akaratát. Az önmegtagadás és a böjt akkor értékes, ha szeretetet érlel lelkünkben és a testvéri, illetve felebaráti önzetlen szeretetben nyilvánul meg. 

Egyedül lenni az egyik legrosszabb érzés (mivel az ember alapvetően társas lény). Ilyenkor elcsügged az ember, félni kezd a sötétben, minden neszre felfigyel. Van, aki ilyenkor bekapcsolja a tévét, rádiót, csak hogy ne legyen csend, amely olyan "nem szeretem" érzés.

 A hamvazás, elhatározásokat érlel szívünkben, és már ma el kell kezdenünk ezek valóra váltását, mert a halogatás a tett halála. A bűnbánat nem cél, hanem eszköz a kiengesztelődésre. A kiengesztelődés gyümölcse pedig a tevékeny, másokat gazdagító szeretet

. 

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

Lelki megtisztulás böjt és jótékonykodás által.

Most azonban, amikor azokat a napokat idézzük vissza, amelyeket kiváltképpen is emlékezetessé tesznek az emberiség megváltásának szent eseményei, és amelyek sorrendben közel vannak egymáshoz, és kapcsolódnak a húsvéti ünnephez, amelyet megelőznek, - most nyomatékosabb felszólítást kapunk a lelki tisztulásra.

„Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel”

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 26-ra esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Hamvazószerda abból az ősi hagyományból eredeztethető, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre.

 Az Oltáriszentségben Jézus az élet forrását és a föltámadás zálogát adta. Az emberi élet kiteljesedéséhez, a mennyei Atyához, csak akkor jut el az ember, ha Jézussal egyesült.

OLVASMÁNY

Jeruzsálemben üldözik az Egyházat. Ez látszólagos negatívum azonban gyümölcsöt is rejt: az Egyház elterjed az egész akkor ismert világon. Erejét Istenből meríti, és ez elegendő. Aki Istenben bízik, az a nehézségek láttán sem esik kétségbe. Emberileg sikertelennek tűnő helyzetek a kegyelem diadalát jelentik.

ApCsel 8, 1-8
Ahová csak elvetődtek, hirdették az evangéliumot
Jn 6, 35-40
Az az Atya akarata, hogy aki hisz a Fiúban, annak örök élete legyen 

Elmentek, és hirdették Isten igéjét

ApCsel 8,1-8

Saul pedig egyetértett azzal, hogy megöljék őt.

Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!

Az Egyház Péter utódának vezetésével végzi munkáját, és Jézus segítségét újra és újra megtapasztalja. Jézus szavára telik meg a háló, Jézus várja a munkálkodásból visszatérő övéit. Ma is megtapasztalhatjuk Jézus segítő erejét, ma is Péter utódának vezetésével hirdeti az Egyház a feltámadás örömhírét. Az igehirdetés munkájába hív minket is Jézus, saját testével táplál, kegyelmének erejét adja.

Nem könnyedén állítjuk, hogy szeretjük Istent és Jézust, a Fiút, akiről hisszük, hogy az Atya fönségében él.

Szent irigységgel tekintünk az asszonyokra. Nekik adatott meg legelsőként, hogy félelmük örömre változzék. Megérdemelték a semmit sem latolgató szeretetükért, hűségükért. És a katonák? Ők is féltek. Pénzt kaptak - s már örültek is. De milyen más volt az ő félelmük (rettegés másoktól), milyen más lett az örömük (pénzen szerzett öröm)! Bár nekik is szólt, ők nem voltak képesek meghallani: "Ne féljetek!" Nekünk is szól, halljuk meg!

Jézus föltámadása hitünk és reményünk alapja.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Virágvasárnap a Nagyhét ünnepélyes megnyitása

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

Mindnyájan szabadságra vágyunk, de mi a szabadság? Az, hogy bármit megtehetünk, vagy inkább az, hogy szabad döntésből hűségesek vagyunk Isten igéjéhez? A tüzes kemencébe vetett három ifjú még élete kockáztatásával is hűséges maradt Istenhez. A lángok között a bilincsek leoldódtak, és a tüzes kemencében szabadon jártak-keltek

Az ószövetségi csodálatos esemény, a három ifjú megszabadulása a tüzes kemencéből, egy még csodálatosabb újszövetség előképe: mindazok, akik hisznek Krisztusban, megszabadulnak a bűn pusztító tüzétől.

Közeledik a HÚSVÉT ünnepe...

Erre az ünnepre készülődve mindenki szeretné, ha igaz szívvel járulna az úr asztalához, hogy a bűneitől megtisztulva vegye magához a kenyeret, és emlékezve Krisztus szenvedésére, kicsit többet tudjon meg a misztériumból, ami átjárja  ezt az időszakot.

Énis szeretném ha a nagyböjti idő  úgy teljen, hogy necsak a test böjtöljön,, hanem a lélek számára is megfelelő táplálék legyen  amit magunkhoz veszünk.

Tudunk-e különbséget tenni a bűn és a bűnös ember között? Jézus a házasságtörő asszony esetében ezt teszi. Nem ítéllek el, de többé ne vétkezzél. Milyen nehéz a bűnéből kiemelni az embert. Milyen nehéz meg nem történtté tenni a bűnt. Jézus arra hív, hogy segítsünk felemelni a bűnöst, hogy a szentség útjára léphessen. 

Bűnösség kiengesztelést sürget, törvényszegés büntetést. Ez érthető. De vajon a büntetés igazán engesztelés is, amivel minden helyreáll?

Elveszni, elmenni az atyai házból könnyű. Visszatalálni már sokkal nehezebb. De otthon maradva is el lehet veszni, és ezt sokszor milyen nehéz észrevenni. Hogy vagyok az atyai házban? Görcsösen, mogorván szolgálva, vagy örömmel élve az Atya közelében?

A TÉKOZLÓ FIÚ ATYJA VISZONTLÁTÁSAKOR

Atyám, ne fond karod nyakamra,
lágy ölelése fojtogat:
lehervadt régen orcám hamva,
tartsd vissza most a csókodat -
mert vétkeztem Te ellened,
nem vagyok többé gyermeked!

A csökönyös ember csak önmagára figyel, a maga feje után megy, és nem hallgat mások intő szavára. Így volt ez az Ószövetség népének életében, majd Jézus korában, és így van ez ma is. Mindaz, aki gyanakodva tekint Jézusra, az ellene van. Aki pedig szívébe fogadja, meghallgatja szavát, és tettekre váltja, az vele van.  

Jer 7, 23-28 Hallgassatok szavamra, és Istenetek leszek.

Lk 11, 14-23 Ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöt, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa.

Isten, az élet Ura, az ember életét és boldogságát akarja. Szeretetből adta nekünk törvényeit, hogy megtanítson élni. A kőtáblába vésett tízparancsolat, a lelkiismeretbe írt törvény beteljesedése maga Jézus Krisztus. Nem a törvény betűjéhez, hanem törvényalkotóhoz szabta egész életét. Az Atya akaratát kereste, és így teljesítette be a törvényt.

Mtörv 4, 1.5-9 Tartsátok szem előtt, és kövessétek Isten parancsait.

Mt 5, 17-19, Aki megtartja és tanítja Isten parancsait, nagy lesz a mennyek országában.

 A megtérés ideje

Vasárnapi szakaszunk Lukács szerint Jézus hosszabb beszédének befejezése. Az Úr ugyanis már a 12. fejezet kezdetén „megszámlálhatatlanul nagy tömeg” jelenlétében kezdett tanítani (Lk 12,1). Újra meg újra visszatért a vagyonról való lemondáshoz, az anyagiaktól való függetlenséghez, hogy hallgatósága bátrabban bízzon Istenben, és megtapasztalhassa gondviselését (vö. Lk 12,13-34). Másfelől többször szóba hozta az idő kérdését, hogy mennyi ideje marad az embernek a megtérésre, egyáltalán arra, hogy rábredjen, mi az igazán fontos az életben (vö.

Isten egy édesapa gyöngéd szeretetével szeret minket. Bűneink sem tudják kioltani irántunk valószeretetét. Fürkésző tekintettel, és kitárt karral vár az atyai ház bejáratánál, sőt a bűnbánat legcsekélyebb gesztusára siet felénk, és a kegyelmek új ruhájába öltöztet. A mi Istenünk eltörli bűneinket, és mindebben örömét találja. Így szelídít mindnyájunkat a halál civilizációjából a szeretet civilizációjába.

1. Hogy családodat, s abban minden "lázadozó" és "itthon maradó" testvért elgondolkoztassa mai tanításod, hallgass meg, Urunk!

Nagyböjt, 2. hét, péntek

József története előképe a gyilkos szőlőművesről szóló evangéliumi példabeszédnek, és Jézus szenvedéstörténetének. Józsefet eladják testvérei, Jézust kiszolgáltatja Júdás, a főpapok és a nép azt kiáltja: keresztre vele. Jézus elítélése a történelemben ma is folytatódik. De Isten az emberek között elültetett szőlőjét olyan szőlőmunkásokra bízza, akik boldogságukat az Ő Fiában lelik.

Túrmezei Erzsébet: A néma vád

Holdfényes éjjel.

 Felmenni Jézussal a hegyre. Péter, Jakab és János Jézus kedvéért ment, és nem tudta, miben lesz része. Az erőfeszítésért valami csodálatosat kaptak, többet, mint amit remélni merhettek. A nagyböjti idő gyakorlatai ilyenek számunkra. Jézus megerősít, és többet ad, mint amire egyáltalán számíthatunk

A legfontosabb, ha nem is egyetlen módja a világ megtapasztalásának: a látás és a hallás. Nyomorult lény, aki nem lát; talán még nyomorultabb, aki nem hall.

A negyvennapos böjt

A Nagyböjt szokását – Szent Jeromos és Szent Leó alapján –, apostoli eredetűnek tartják. Nincs azonban adat arra, hogy az első századokban létezett volna ilyen hosszú böjti idő. Valójában egyetlen hétig tarthatott a böjt, melyet hétfőn kezdtek, ami a farizeusok (Jézus elleni) összeesküvésének időpontja is volt. A szent negyven nap intézménye abból az igyekezetből fakadt, hogy előkészüljenek a Húsvétra. Nyugaton először Szent Ambrus (+397) ír a negyvennapos böjtről.

A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
Szentatyánk a mai napot különleges imanappá nyilvánította.

Arra kér mindenkit, hogy böjttel és imádsággal kérjük Istent a békéért. Most van a kellő idő, most van az üdvösség napja.

Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 20-án ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt Pünkösd ünnepének.

 Ahová eljutott a Fő dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test reménységben. Jézus mennybemenetele a reménynek az ünnepe. A feltámadott megvigasztalja a tanítványokat, megerősíti őket, feladatot ad nekik, és megmutatja a célt, ahová vele együtt eljuthatnak. Az apostolok reménye a mi reményünk is, az apostolok küldetése a mi küldetésünk is. 

A mai napon Urunk mennybemenetelét ünnepli az Egyház, mely eseményről az olvasmányban hallottunk részletesen.

A magyar nyelvben: Áldozócsütörtök, áldozónap (latinul Ascensio Domini, 'Urunk mennybemenetele'), mely húsvét után a 40. nap. Az ős-egyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt pünkösdkor ünne-pelte. Az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját csütörtökön ünnepelték. 1918-ig a húsvéti szentáldozás utolsó napja volt; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök. Áldozócsütörtök liturgikus ünnepét több országban, így Magyarországon is a következő vasárnapon tartják.

"Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért."

Csodáljuk azt, aki életét odaadja, hogy mást megmentsen, talán egy szerettét, vagy bárkit, aki veszélyben forog. Ilyen ember több van, mintsem gondolnánk. A nagy óra meghozza a hősiség lelkét. A nagy órának megvan a maga hősi lelke, beszélnek róla az emberek.

Kiválasztották azokat, akik telve voltak Lélekkel és bölcsességgel

ApCsel 6,1-7

Azokban a napokban a tanítványok számának megszaporodtával zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen amiatt, hogy özvegyeiket elhanyagolják a mindennapi kiszolgálásnál. A tizenkettő egybehívta tehát a tanítványok sokaságát, és így szóltak: ,,Nem volna rendjén, hogy az asztaloknál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét. Azért testvérek, szemeljetek ki magatok közül hét jó hírű, Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfit, s bízzuk rájuk ezt a feladatot.

Isten nem adja szűkösen a Szentlelket – halljuk a mai evangéliumban, és eszünkbe jutnak Jézus szavai az édesapáról, aki képes jót adni gyermekének. Aki szeret, nem méricskél. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az Ő kezébe helyezett. Jézus kezében jó helyen vagyunk. Törekedjünk másokat is letenni ebbe a kézbe, és ehhez kérjük a Szentlélek erejét. A félénk apostolokat is bátrakká tette.

ApCsel 5, 27-33 Inkább kell engedelmeskedünk Istennek, mint az embereknek

Jn 3, 31-36 Aki hisz a Fiúban, az örökké él!

Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22- én kapott látomás alapján jegyezte fel Szent Fausztina  nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: >>Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned.<<'' (Napló 47) ,,Azt kívánom, hogy a képet...

Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, melynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

A kiengesztelődés annyi, mint Isten gyermekeivé válni. Elveszett gyermekei voltunk, talán most is azok vagyunk. De ott van egy Atya, aki vár ránk, ott van egy Fiú, "minden teremtés elsőszülöttje", ki hozza nekünk a kiengesztelődés hírét és üdvajándékát. Ő maga fizette meg az árát, Ő maga vette magára adósságunkat.  

A mai vasárnapot a magyar népi elnevezés "Feketevasárnapnak" nevezi, utalva arra a jelenségre, hogy ezen a vasárnapon a kereszteket és a képeket lefedik a templomban sötét lepellel.

 Már nem kell várakoznunk az Üdvözítőre. Megváltott bennünket, közöttünk él, és folytatja az emberek üdvözítésének művét. Többé már nem vagyunk sötétségben, Krisztus világossága megvilágosít minket. Végső eljövetelére várakozva hittel valljuk, hogy reménységünk már beteljesedett, és a Vőlegény itt van közöttünk.

Isten az embert nem szenvedésre, nem lemondásra, hanem boldogságra és életre teremtette. Örök, tökéletes boldogságra és életre, amit csak őbenne lehet megtalálni.

Jézus visszatér Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Most meggyógyítja a királyi tisztviselő fiát. „menj, hited meggyógyított téged! Menj, a fiad él!” Mindazoknak örök életük van, akik hisznek Istenben, és az Ő Igéjében. Ezt bizonyítják a Jézus által végbevitt csodák. Egy új teremtés kezdődött el Jézus Krisztusban, amiről már Izaiás jövendölt: „Új eget és új földet teremtek.”

Iz 65, 17-21 Új eget és új földet teremtek.

Jn 4, 43-54 Menj csak, a Fiad él!

Nagyböjt negyedik vasárnapját - a nép nyelvén - "Rózsa-vasárnapnak" is nevezzük. A pap lila helyett rózsaszínű miseruhát ölthet. Ez átmenet a lila (bánat) és a fehér (öröm) színek között. A pápa Rómában ma rózsát szentel és a szeretet jeleként elküldi a világ különböző tájaira. Az egyház a tavaszt is köszönti ezen a napon. A téli álomból életre kelt természet a feltámadt Krisztusra emlékeztet. A szentmise imái elővételezik a húsvéti örömet, szomjazó szívünkbe vigasztalást hoznak.  

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: „Ahogy Mózes fölemelt a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.

2018. MÁRCIUS 04. NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA – „B” ÉV

Mikor azt mondjuk valamire, hogy "emberi", elsősorban emberi gyöngeséget értünk, amit számba kell venni és megbocsátani. Ilyen kicsinyre becsüljük az embert! De Krisztus által nyilvánvaló lett, hogy mi valóban az ember és mivé lehet, mivé kell lennie Teremtője akaratából.
Krisztus tökéletes ember volt, az igazi ember, akiben Isten kedvét lelte. Ugyanakkor kinyilvánult Benne az Ő saját lénye, szentsége és fönsége is.

Abban az időben Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre.  Ott elváltozott előttük.

1. Határozzuk el, hogy előre elolvassuk a vasárnapi szentmise olvasmányait. Így mélyebben megértjük, mintha csak vasárnap hallanánk először.

2. Ha nincs időnk mindegyikre, olvassuk el csak az evangéliumot!3. Talán még sohasem végeztünk egyórás szentségimádást. Keressünk egy templomot, ahol kipróbálhatjuk!4. Gondoljuk át, mire költünk túl sokat! Ruhára? Pizzára, hamburgerre? Zenék letöltésére? Válasszunk ki egyet, és 'böjtöljünk' e téren, a megtakarított pénzt pedig adjuk rászorulóknak!

Jézus Krisztus, az isten Fia, azért jött a világba, hogy megmentsen minket a bűn rabságából. Értem, személy szerint vállalta a megkísértést, a szenvedést és a halált, értem támadt fel. Érteni akarom Isten szándékát, érteni akarom Jézus üdvösségszerző tettét. S hogy valóban megérthessem, tiszta szívvel kell Jézus elé állnom, és erejét kérnem.  

Abban az időben a Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán.

Az Istennel való kiengesztelődés, az élet igazi örömét adja meg. A mélységes szeretet megkívánja, hogy keressük Isten akaratát. Az önmegtagadás és a böjt akkor értékes, ha szeretetet érlel lelkünkben és a testvéri, illetve felebaráti önzetlen szeretetben nyilvánul meg.

A hamvazás, elhatározásokat érlel szívünkben, és már ma el kell kezdenünk ezek valóra váltását, mert a halogatás a tett halála. A bűnbánat nem cél, hanem eszköz a kiengesztelődésre. A kiengesztelődés gyümölcse pedig a tevékeny, másokat gazdagító szeretet.

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

Lelki megtisztulás böjt és jótékonykodás által.

Most azonban, amikor azokat a napokat idézzük vissza, amelyeket kiváltképpen is emlékezetessé tesznek az emberiség megváltásának szent eseményei, és amelyek sorrendben közel vannak egymáshoz, és kapcsolódnak a húsvéti ünnephez, amelyet megelőznek, - most nyomatékosabb felszólítást kapunk a lelki tisztulásra.

A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
Szentatyánk a mai napot különleges imanappá nyilvánította. Arra kér mindenkit, hogy böjttel és imádsággal kérjük Istent a békéért.

Szentlélek ajándéka a pogányokra is kiáradt

ApCsel 10,25-26.34-35.44-48

És történt, hogy amikor Péter belépett, Kornéliusz elébe jött, és a lábaihoz borulva hódolt neki. Péter azonban fölemelte őt és így szólt: ,,Kelj föl, én magam is ember vagyok!’’ Akkor Péter beszélni kezdett: ,,Valóban azt tapasztalom, hogy Isten nem személyválogató, ellenkezőleg, kedves előtte bármelyik nép fia, aki féli őt és igazságot cselekszik. Miközben Péter ezeket a szavakat mondta, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik az igét hallgatták.

Isten rendelt minket oda az evangélium hirdetésére

A szolgáid vagyunk, Urunk. Nem kívánunk jobb sorsot, mint a Tiéd volt. Szeretnék kitartani melletted minden próbatétel idején. Téged követünk akkor is, ha a világ ezt nem érti, mert szolgáltunkkal rólad szeretnénk tanúságot tenni. Segíts nekünk, urunk, megérteni, hogy életünk a szolgálatban és az önfeláldozásban teljesedik ki.



 ApCsel 16,1-10

Eljutott Derbébe és Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívővé lett zsidó anyának és pogány apának volt a fia.

Elbeszélték: milyen nagy dolgokat tett velük az Isten

ApCsel 15,1-6

Eközben néhányan azok közül, akik lejöttek Júdeából, így tanították a testvéreket: ,,Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.’’ Mivel pedig Pál és Barnabás nagyon felháborodtak ezen, elhatározták, hogy Pál, Barnabás és még néhányan a többiek közül menjenek fel Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez ennek a kérdésnek az ügyében.

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.