A kuratórium döntése alapján idén is elismerik egy a határon túlról származó személy tanúságtevő életpályáját is; február 25-én Budapesten adják át a másik díjazott számára a kitüntetést.

„Én nem vagyok olyan beállítottságú. Én tudom a szívem mélyén, hogy van Isten. Én érzem, és imádkozni is szoktam hozzá.” Én, én, én – mintha olyan fontosak lennénk. Az én hangsúlyozása közepette gyakran elvész a te, és elvész az Isten, sőt kockára tétetik a boldogságunk is.

Régen a mainál kezdetlegesebb műszaki felkészültséggel rendelkező repülőterek a közvetlen irányítást alkalmazták. Ez abban nyilvánult meg, hogy a felszálló és a landoló gépek pontos helyének kijelölését, a földi gurulás nyomvonalát egy kis földi járművel határozták meg.

Lukács ránk hagyományozta Péter beszédét (vö. ApCsel 1,15–26), melyben így érvelt: „Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek: Barnabást és Mátyást.

A szentségek kiszolgáltatása előtt megkérdik szándékáról a jelöltet: Akarsz-e? Vállalod-e? Teljesíted-e? Akarod-e? Csak az „akarom” feleletek elhangzása után következik a szentség kiszolgáltatása. Sehol sem találkoztunk még az evangéliumban azzal, hogy Jézus kényszerítő eszközt használt volna, vagy sarokba szorító kérdést tett volna fel valakinek.

Lelkülete Istenben vert erős gyökeret,
és biztosítja, hogy korának úgy kell ő,
mint viharvert hajósnak a kikötő”
(írta róla Antiochiai Szent Ignác)

Életéről Szent Ireneus püspök és Tertulliánus írtak.

Szent Péter 42-ben Rómába ment, és megalapította a római püspökséget. 49-ben megjelent a jeruzsálemi (első) apostoli zsinaton, majd csaknem egy évtizeden át Antiochia püspöke is volt.

A Központi Papnevelő Intézet rektora a február 23-án este 9 óra 5 perckor kezdődő Látóhatárban tekint vissza papi hivatásának huszonöt esztendejére, római tanulmányainak gyümölcseire és élményeire, az ottani jezsuita atyáktól elsajátított Szent Ignác-i szemlélődésre, s szól arról, ahogyan ezeket az ajándékokat igyekszik tanári munkájába és a kispapok szolgálatába is állítani.

– Miért lett Kis Szent Teréz ennyire fontos a Nyolc Boldogság Közösségnek és a mai kor emberének?

Húshagyókedd van, holnap hamvazószerda. Egy nap választ el bennünket a nagyböjti időtől, mi pedig a Katolikus.mán, ahogy megszokhatták, ráhangoló sorozattal készülünk. Minden nap hajnalán egy videóval, elmélkedéssel jelentkezünk, hogy segítsünk közelebb kerülni az ünnephez, a szeretethez, Krisztushoz és Istenhez.

„Újra közeledik az Úr húsvétja. A szeretet legnagyobb titkának az ünnepe.

Péter egy nagycsalád utolsó gyermekeként született 1007-ben Ravennában. Korán árvaságra jutott, nélkülözésben élte ifjúkorát. Később egyik pap bátyja, Damianus segítette, aki felismerte testvére különleges képességeit.

A február 16-án rendezett első rekollekción Spányi Antal püspök a zsolozsma közös elimádkozása után a papság apostoli küldetésének beteljesítéséért fohászkodott az Oltáriszentség előtt.

Ferenc (Francisco Marto) 1908. június 11-én, Jácinta (Jacinta Marto) 1910.

Ismerős a mondat: „Aki egy ilyen gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be” (Mk 9,37). Nem egy vacsoravendégségre vagy egy hosszú hétvége eltöltésére szól a meghívás. Gyereknek a felnőttek között hallgass a neve – ilyen típusú bölcsességet sok családnál találunk.

Pál apostolnak alighanem a korintusi közösséggel volt a legtöbb nehézsége. Több levelet is írt nekik, hol derűsen, hol meg inkább feszülten, tele aggodalommal. A közösség tagjai kétes tanokat fogadtak el, illetve összevesztek egymással. Pártokra szakadtak, más-más tekintélyre hivatkoztak. Gyermekmódra viselkedtek, mások mögé bújtak, talán úgy gondolták, így nem kell bevallaniuk a saját valódi, személyes gondjaikat.

„Mester, jó nekünk itt lennünk!” – szakad ki Péterből az elragadtatás. Maga sem tudja, mi is történt velük. A színeváltozás jelenete pedig már eleve túlmutat a földi kereteken. A múlt és a múlt nagy egyéniségei jelennek meg a hegyen Mózes és Illés személyében.

A magyar társadalom az utóbbi években sokat tett a legszegényebbekért, a családokért, az idősekért.

Nem provokáció, nem is kivagyiság ez, hanem Jézus követésének radikális módját és járható – de nem könnyű – útját mutatja meg az Úr. Ezt az utat önmegtagadásnak hívják. Ezen az úton kiváló eligazítónk van, a Lélek vigyázza minden léptünket.

A „hetek” Firenzében éltek a 12–13. század fordulóján, kereskedelemmel foglalkoztak. Franciaországban, Flandriában és számos itáliai városállamban tett utazásaik alkalmával, valamint a császár és a Pápai Állam közötti állandó háborúskodásokat tapasztalva megfigyelhették egyrészt a vallási élet új fölvirágozását, különösen a laikusok körében, akik testvérületekbe tömörültek, másrészt megéreztek valamit az általános nyugtalanságból, ellenérzésekből, amit az akkori egyházi állapotok okoztak.

Ha igaz beszédű az evangélium – márpedig tanúk sora bizonyítja ennek valóságát –, akkor kijelentései és tanítása határtalanul igazak. Nem ismernek idő- és térbeli korlátot. Mintha Jézus nekem és neked tenné fel kérdését Fülöp Cezáreájának egyik vagy másik falujában, vagy a pláza lépcsőjén, vagy a piacról hazafelé jövet, vagy a zeneóráról a tornára menet: Mit mondanak az emberek, ki vagyok én?

Szent Bálint, azaz Római Szent Bálint áldozópap, a római keresztényüldözés mártírja, a szerelmesek védőszentje. Ünnepnapja február 14-e. Ez a nap Bálint, illetve Valentin névnapja, illetve nyugati kultúrában Szent Bálint nyomán a „szerelmesek napja” is. Valentin-nap vallási eredete azonban mára már elhomályosult. Ennek apropóján a Katolikus Tábori Püspökség sajátos módon emlékezik Szent Bálint püspökre.

Két szent testvér, két életpálya, két hivatás. Bár a szláv népek apostolait, Szent Cirillt és Szent Metódot együtt és egy napon ünnepeljük, mégis két, egymástól eltérő pályát futottak be.

– Amikor legutóbb nyilatkoztál a Szemléleknek, azt kérdeztem, hogyan érezted magad, amikor megtudtad, hogy te kísérheted tolmácsként Ferenc pápát magyarországi látogatása során. Milyen érzések voltak benned, amikor néhány napja közölte veled az apostoli nuncius, hogy Ferenc pápa püspökké nevez ki, amennyiben igent mondasz erre?
– Kettős érzés volt bennem. Egyrészt szembesültem azzal a megtiszteltetéssel, megbecsüléssel, amit nem is nagyon tudnék elutasítani – hála volt bennem.

A testvérek közül Metód volt az idősebb, 815 és 820 között született. A keresztségben valószínűleg a Mihály nevet kapta. A fiatalabb, Konstantin (szerzetesi neve: Cirill) 827-ben vagy 828-ban született. Apjuk magasrangú császári tisztviselő volt.

Rendkívüli jelenségeket és különleges égi jelet azok várnak, akik számára nem elég a hit. Számukra a feltámadás hite még valami kiegészítésre szorul. Mintha Jézusnak bizonyítania kellene tanításának és tetteinek hitelességét.

– Hogyan fogadta a kinevezése hírét?

– Amikor megjött az a bizonyos telefon, felültem a buszra, és elmentem a nunciatúrára. Michael Wallace Banach nuncius úr kérdésére, hogy vállalom-e a püspöki kinevezést és szolgálatot, a szívemben először a kicsinységem, a gyengeségem szólalt meg.

A címben foglalt kérdés mindig aktuális – mutatott rá Bagyinszki Ágoston OFM, a Szó szimfóniája – Kultúra, ferencesség, korkérdések sorozat szervezője és koordinátora.

Az alábbiakban Ferenc pápa teljes felhívásának fordítását olvashatják:

Ezekben a percekben Törökország és Szíria lakosságára gondolok, melyet rendkívül erős földrengés sújtott.

A mai nap szentjének, Szent Skolasztikának (480 körül – 547) az életét csak Nagy Szent Gergely (540–604) Szent Benedekről (480 körül – 547) írt életrajzából ismerjük. Skolasztika szellemileg és lelkileg is követte ikertestvérét, Szent Benedeket.

Skolasztika az umbriai Nursiában (ma Norcia) született 480 körül. Fivérével együtt Istennek szentelte életét, és követte testvérét Montecassinóba, ahol 547 körül halt meg. Egy Nápolyban talált, márványba vésett naptár szerint Skolasztikát február 10-én temették el. Rómában a 12. század óta tartják ünnepét ezen a napon.

A Katolikus Karitász az azonnali segítségnyújtáshoz a Budapesti Önkéntes Mentőszervezet Egyesület és a Budapesti Tűzoltó Szövetség tagjait kérte fel a közreműködésre.

A Salamon király körül kialakult helyzetet jól írja le a Királyok első könyve: „Amikor Salamon király megöregedett, pogány származású feleségei idegen istenek szolgálatára csábították. Kedvére tett a többi pogány származású feleségének is, akik a maguk istenének gyújtottak tömjént, és mutattak be áldozatot.” (1Kir 11,4.8) Végül be is következik ezért a büntetés, ugyanis elvész a királyság jelentős része.

A program célja, hogy az iskolás diákok megismerjék az afrikai emberek életét, szívüket megnyissák mások megsegítésére.

Korunk embere rendkívül sok figyelmet és pénzt fordít a tisztaságra. Az egyéni higiénián túl közvetlen környezetének és távolabbi környékének tisztaságáról is gondoskodik. Az egyik ázsiai nagyhatalom az ipar fejlesztése mellett a legtöbb pénzt és energiát a környezeti károk felszámolására és a teremtett természet helyreállítására fordítja.

Bakhita Jozefina 1869 körül született Szudánban. Szörnyű élményei hatására elfelejtette nevét, melyet szülei adtak neki. Bakhitának, mely szerencsést jelent, elrablói nevezték el.

Ferenc pápa teljes homíliájának fordítását közreadjuk.

Szent Márk megragadja az alkalmat, hogy egy rövid összegzéssel kerekítse le Jézus gyógyító tevékenységének egyes lépéseit. Nyelvészeti szempontból is érdekes eszközöket használ. Az 54–56. vers ismételt szövegeket közöl, melyek az evangélium más helyein is feltűnnek.

Japánban Xavéri Szent Ferenc kezdte el a missziót a 16. század első felében. A halálát követő évtizedekben már mintegy 250 ezer lelket számláló katolikus közösség élt az országban Nagaszaki központtal. Tojotomi Hidejosi hadúr és császári főminiszter, aki korábban elnéző volt a keresztényekkel szemben, a kudarcba fulladt koreai háború miatt ellenük fordult.

Egy, az ókeresztény korban készült gúnyos kép szamárfejjel ábrázolja a keresztre feszített Jézust. Előtte emberek láthatók az imádás félreérthetetlen gesztusaival. A görög nyelvű felirat így szól: Alexandrosz imádja istenét.

Ágota a szicíliai Cataniában született előkelő szülők gyermekeként. A fiatal, Krisztus szeretetére vágyó leány túlságosan hamar a kéjvágyó helytartó, Quintianus mesterkedéseinek célpontjává lett.

RIPORTER: „A katolikus püspökök nem akarják, hogy adóbevételekből fedezzék az abortuszt.”

BIDEN: „Nem, nem mindannyian képviselik ezt az álláspontot. Még a pápa sem.”

Timothy P. Broglio érsek, tábori püspök, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke a következő állásfoglalást bocsátotta ki:

„Jézus azt tanította nekünk, hogy az emberi élet szent.

Erdő Péter szentbeszédében felidézte: ezen a napon Egyházunk azt ünnepli, hogy Jézust bemutatta Szűz Mária a templomban. Rámutatott: „A gyertyák fénye, amelyeket ilyenkor megszentelünk, emlékeztet minket a hálaadásra, a kötelességre és a reményre”.

Az ünnepi liturgia előtt együtt elimádkozták az esti dicséretet.

Ferenc pápa kinshasai beszédének magyar fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Elnök úr

!

A Katolikus Egyház minden évben február 2-án arra emlékezik, hogy Szűz Mária és Szent József bemutatta Jézust a templomban. Simeon akkor a gyermek Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló fénynek nevezte. Innen ered a hagyomány, hogy a templomokban ezen a napon gyertyát szentelnek, amelyet aztán hazavisznek s ott szentelményként használják: a fényénél imádkoznak nagyobb ünnepeken, szorongattatás, betegség, vihar idején, az újszülött és a haldokló mellett.

Szerzőtársa, Bécsy László madárfotós közölte szerkesztőségünkkel Schmidt Egon halálhírét.

Gyertyaszentelő Boldogasszony (latinul: purificatio Beatae Mariae Virginis, praesentatio Domini) napján, a mai napon Urunk bemutatását ünnepeljük (vö. Lk 2,22–32). A fénylő gyertya már az ókeresztény Egyházban is Krisztus jelképe volt.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

Fra Angelico: Jézus bemutatása a templomban (1440–42)

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.