– Körülbelül egy évvel ezelőtt beszélgettünk hasonló apropóból, akkor Ferenc pápa látogatott Magyarországra.

Szent János öreg ember, amikor leírja, lediktálja ezeket a rövidke leveleket. Korának hagyománya szerint legalább hetvenéves, és nem csinál mást, mint leveleket írogat és ismételgeti önmagát. Mint a keresztapám a leventefogságból hazatérve.

– A Szent Péter-bazilikában a pápai audienciát követően a záró szentmisét várjuk, amellyel lezárul a nemzeti zarándoklat...

– Ez a zarándoklat egy nagy ajándék.

Mi az utánozhatatlanul és mégis egetverően nagy az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin biokémikus és a szintén Nobel-díjas Krausz Ferenc fizikus életpályájában? (A sajtóban valószínűleg a professzor asszonnyal találkozhattunk többet, mert a hölgyek kommunikációja gördülékenyebb.) Már gimnazista korukban megfigyelhető volt náluk a tudás megszerzése iránti olthatatlan vágy.

A több mint három évtizeddel ezelőtt történt rendszerváltás merőben új kihívások elé állította az Egyházat. Szélesre tárultak a lehetőségek kapui. A szó szoros értelmében megnyíltak a börtönök, az iskolák és az egyetemek ajtajai, valamint számos sajtóorgánum számított az egyháziak megjelenésére.

Egyfajta bölcs összegzést olvashattunk Szent Páltól, ami az összes fontos kifejezést tartalmazza: istenfélők, az üdvösség igéje, kivégzését követelték, minden meg volt írva, levették a fáról, sírba helyezték, megjelent, tanúságot tesznek róla.

Szent Márknak köszönhetjük a négy evangélium közül a legrövidebbet és a legrégebbit. Először Szent Péter, majd Szent Pál munkatársaként tűnik fel. Szent Péter tolmácsaként találkozunk vele. Alexandriai Szent Kelemen óta (Kr.

Márk életéről Az apostolok cselekedeteiből és Szent Péter első leveléből tudunk.

Péter „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak”. Vannak tudósok, akik valószínűnek tartják, hogy ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora, és itt készültek az apostolok pünkösd ünnepére is. A Getszemáni-kert is Márk anyjáé lehetett, így alhatott itt Márk az Úr elfogatásának éjjelén.

A bebörtönzésig elmenő üldöztetés nagyon is ismerős a keleti országokban élő keresztények számára. Azt azért nem gondoltuk volna puszta racionalitással, hogy az üldöztetésnek vége szakad. Ki hitte volna, hogy a 21. században a világ közel százhúsz térségében lesznek fegyveres konfliktusok, és nyolcvan helyen állandósul a krisztushívők üldözése?

„Isten gyermekeinek hívnak és azok is vagyunk” (1Jn 3,1). Kicsit általánosító és passzív megállapítás ez, amelyhez számos idézet csatlakozik. „Eljön az igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra” (Jn 16,13). Továbbá: Isten minden teremtményét szereti, kivétel nélkül és azonos módon, viszonzást nem várva.

Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

„Tehát Isten a pogányoknak is megadta a bűnbánatot, hogy ők is életet nyerjenek” (ApCsel 11,18). Aktív lelkipásztori szolgálatban élők számára ez a kérdés nem kérdés. Még a kevésbé forgalmas templomokba is betérnek olyanok, akik valódi idegenként csak a szemüket legeltetni jöttek és fényképezni.

A keresztény középkor egyik legkiválóbb gondolkodója, egy új kor kezdetének hírnöke volt, amelyben hihetetlenül fellendültek a szellemtudományok Nyugaton, előkészítve a 13. századi skolasztika kivirágzását; Szent Anzelmet ezért a „skolasztika atyjaként” tartják számon. Ugyanakkor mélyen hatott az újkori filozófiára is Proslogion című elmélkedésében kifejtett istenérve révén, amelyet Kant óta „ontológiai istenérvként” emlegetnek, és amely Descartes-ot követően a modern filozófiai gondolkodás egyik gyújtópontjává lett.

Minden év húsvétjának negyedik vasárnapján Jézust mint jó Pásztort állítjuk az imádás középpontjába. Az Egyház közösségei pedig papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak ezen a napon. Óhatatlanul fellebben az atyákban az idők fátyla.

Mintha egy baráti levelezés első mondatait tartanánk a kezünkben. Annak is az első, bevezető sorait, mint egy prelúdiumot. Az Egyház mindenütt békében élt, növekedett, az Úr félelmében élt, és telve volt a Szentlélek vigasztalásával.

Nem javallott a szentségekben részesíteni azokat, akiknek szülei nem járnak templomba, akik nem járulnak szentségekhez, ahol a nagyobbik gyerek nem jár hittanra, ahol a szülők a harmadik partnert koptatják. Javasolható a szentségekhez engedni azokat, akik rendszeresen járnak templomba, résztvevői a hitoktatásnak, a szülők rendezett házasságban élnek; akik egyre többet bíznak a Szentlélekre, akik egyre színvonalasabb hitbeli felkészítésre vágynak.

Lelkipásztori szempontból nehezen megmagyarázható a Simon mágus körül kialakult helyzet. Péter és János kézfeltételével megadta a szamariaiaknak a Szentlelket. Simon pedig fellelkesülve kéri az apostoloktól a hatalmat a Szentlélek lehívására.

Irán több száz drónt és rakétát lőtt ki Izrael felé április 13-án, szombaton éjszaka, a csapások során egy gyermek megsérült, de mivel a Vaskupola nevű izraeli légvédelmi rendszer működésben volt, súlyos károk nem keletkeztek.

A szentírástudomány formatörténeti elemzésnek hívja annak a két kivégzési eseménysorozatnak a leírását, amely az evangéliumban és az Apostolok Cselekedeteiben olvasható. A Szent Lukács-i kettős műben lehetetlen nem észrevenni a párhuzamokat: Jézus a megfeszítése után így imádkozik: „Atyám!

Kik voltak a feltámadott Jézus első tanúi? A ma élők számára is fontos tisztázni: kik voltak az Ősegyház első hívei? Lehet-e egyáltalán Egyháznak nevezni őket? Jézus a tizenkettő mellett másoknak is megjelent. Szent Pál több ezer emberről tesz említést.

A Hegyi kenyérszaporítás címet is viselhetné a zsidók húsvétjának közeledtével történt csoda. Rómában, a Domitilla-katakombában ezerhétszáz év őrtállásában maradt meg egy fali freskón az öt kenyér és a halak jelenete. Az alig másfél arasznyi festmény egyértelműen a keresztények legféltettebb kincsét és legáldottabb eledelét ábrázolja.

A tanúskodásról sokaknak van kellemetlen élményük. Beszámolok arról, amit láttam, megtapasztaltam, hogy a hatóság ítéletet hozzon. A tanúságtétel egy kicsit mást is jelent. A tanúságtevő átszűri a történteket a maga látásmódján, tapasztalatain, élményanyagán, és azt adja elő.

Hat és fél éve szeretnénk gyermeket, de nem érkezik az áldás Istentől, amire annyira vágyunk.

A Magyar Katolikus Egyház Ferenc pápa 2023. évi magyarországi apostoli látogatásának első évfordulóján – 2024. április 23–25. között – Nemzeti Zarándoklatot hirdetett Rómába. A zarándoklat mindhárom napján lesznek magyar nyelvű szentmisék, illetve Ferenc pápa is személyesen fogadja a magyar zarándokokat.

A pontos program az alábbiak szerint alakul:
– április 23-án (kedden) 16 órakor szentmise a Lateráni Bazilikában,
– április 24-én (szerdán) 10 órakor szentmise a Falakon kívüli Szent Pál Bazilikában,

április 25-én (csütörtökön) 9 órakor a VI.

Újjászületés. Legalább három értelmezési tartománya van ennek a szónak. Az újjászületés (palingenezis) görög eredetű műszó, amely először a megtéréshez mint szellemi újraszületéshez, másodszor a keresztséghez mint az üdvösségre jutás feltétlen zálogához kapcsolódik.

A Gyümölcsoltó Boldogasszony (latinul: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) Jézus fogantatásának, illetve születése hírüladásának főünnepe. A Katolikus Egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a biblikus eseményre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét.

Ne szeressetek szóval és nyelvvel, hanem tettekkel és igazsággal (1Jn 3,18). Valami isteni pátosz és emelkedettség hatja át az ókeresztény Egyházat. Mintha mindannyian hitből való engedelmességre tértek volna meg. Mintha úgy illant volna el a bűnös vágy és gondolat, mint ahogy Jézus eltűnt a tanítványok szeme elől.

Szent II. János Pál egész pápaságában központi helyet foglalt el az Isteni Irgalmasság gondolata. Már megválasztása után két évvel, 1980 adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: „Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az Isteni Irgalomhoz” (96).

Először Mária Magdolnának jelent meg a feltámadott Krisztus, majd az Emmausz felé tartó két tanítványnak. Ezt követően az apostolokat részesítette a megjelenésében. Őket bizony elmarasztalta szívük keménysége és a hitetlenségük miatt.

– A Pápai Missziós Művek több mint száz évvel ezelőtt kapott pápai jóváhagyást, sőt, egyik ágának, a Hitterjesztés Művének története immár kétszáz évre nyúlik vissza.

A római Domitilla-katakombában, a térszint alatt kilenc-tíz méterre, egy körülbelül harminc ember befogadására alkalmas fülkében látható a mai evangéliumi részlet tömörített formája. A freskót talán egy sírásó festette, ezért nem a művészi minősége, hanem a tartalma miatt jelentős.

Jézus húsvétjának nem vége van, hanem berekesztetik. Már nem csak a kiválasztottaknak, hanem mindenkinek megjelenik. Feltámadott teste egy új világ, egy új fényesség és egy új testi mivolt megjelenési formája. Új fényt ad, terepet a megértésére, és a világmisszióra szóló küldetés is új jelentést kap.

A feltámadás ténye valóban áthatotta életünket, gondolkodásunkat, érzéseinket?

Mária Magdolna sem tud kimaradni azok közül, akik „Jézus holttestének tolvajait” hirdetik: „Elvitték az Uramat, és nem tudom hova tették.” Igaz ugyan, hogy a két tanítvány – Péter és János – egy jókora futás után megelőzték őt.

Szent Péter megcímezetten mondja el pünkösdi szónoklatát. Gondolatmenetébe beleszőve megszólítja a hallgatóságot. Megszegve minden pasztorációs szabályt, a férfiakat szólítja meg, mert a vallásosság komoly dolog, a férfiakra tartozik.