Bosco János, eredeti nevén Giovanni Melchiorre Bosco 1815. augusztus 16-án született egy parasztcsaládban, az észak-olaszországi Castelnuovo d’Astiban. Kétéves volt, amikor édesapja meghalt, így édesanyjának, Margherita Occhienának egyedül kellett felnevelnie őt és két testvérét.

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A hegyi beszéd Jézus tanításának központja. Egyik része egy nagyon is világos útmutatás, könnyen értelmezhető parancsokkal. Nem így van azonban a boldogságmondásokkal. Ezek az Egyház egész történelme folyamán újra és újra kihívás elé állítják az olvasót, a magyarázót.

Az alábbiakban részleteket közlünk a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorában január 25-án elhangzott beszélgetésből.

Rendi emlékezetünk kedves szereplője Teodóz atya, aki az anekdota szerint maga is büszke volt arra, hogy egyes prédikációit éppúgy el tudta mondani egy évközi vasárnapon, egy ballagáson és egy esketésen, mint egy temetés alkalmával. Kevés olyan szakasza van az evangéliumnak, amelyet oly sokféle alkalommal felolvasunk, mint a nyolc boldogságról szóló részt.

Az új tartományfőnök életrajza:

Születési helye: Lambur, Indonézia, 1974. december 4.

Tanulmányok:
1982–1987: Lambur, katolikus általános iskola
1987–1993: XII.

Az ünnepi szentmisén a Szociális Testvérek Társasága mindhárom ága képviseltette magát.

Angéla a Garda-tó melletti Desenzanóban született 1474-ben egyszerű emberek gyermekeként. Tízéves korában elveszítette szüleit, ezért nagybátyja magához vette nővérével együtt. Angéla először remete szeretett volna lenni, majd belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, és azon volt, hogy az evangéliumi tanácsokat minél tökéletesebben valóra váltsa.

Szalézi Ferenc Bonaventura 1567. augusztus 21-én született Franciaországban, Thorens közelében. Családja az ősi savoyai nemességhez tartozott és mélységesen ragaszkodott katolikus hitéhez.

Az ökumenikus imahét vezérgondolata – „Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra” (Ézs/Iz 1,17) – kapcsán Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke feltette a kérdést: hogyan tudunk jót cselekedni?

„Meghasonlik önmagával: elveszti lelki egyensúlyát, önmagába vetett hite megrendül” – írja a meghatározást A magyar nyelv értelmező szótára. Sajnos egyre gyakrabban tapasztaljuk ezt az Egyházban, közösségeinkben, ismerőseink között, s néha még talán saját magunkban is.

Az egység hetében vagyunk, amikor szerte a világon a keresztények egységéért imádkozunk. Ilyenkor arra szoktam gondolni: vajon bennünk egység van-e? Mi magunk egységesek vagyunk-e? És a lelkünk egységben van-e vagy darabokra törve?

Dr. Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitiben. Korának különös alakja volt: hercegi rangúként polgári foglalkozást választott.

Ágnes származásáról és életéről biztos adatot nem ismerünk. A szentek naptára szűznek és vértanúnak nevezi, halála éveként 304-et jelölik. A mintegy ötven évvel később összeállított vértanújegyzék megemlíti a nevét.

A római falakon kívüli Szent Ágnes-bazilika mozaikja

Damasus pápa verses sírfelirattal dicsőítette Ágnest, Ambrus milánói püspök néhány évvel később beszél róla, Prudentius, a hispániai költő pedig hosszú verssorokat szentel neki.

Agymosás, uniformizálás megy az Egyházban – hangzik el sokszor a vád. Elnézve papi, szerzetesi közösségeinket, a világi hívők közösségeit, imacsoportjait nem éppen ezt tapasztalom. Elnézve a kezdeteket s a Jézus által meghívott, kiválasztott tizenkettőt, nincs is semmi meglepő ebben.

Fábián (Fabianus) vértanú pápa volt. Õsi római családból származott. 236-ban választották pápává, egy viszonylag békés korszakban, Maximinusz császár halála után.  Origenész tőle kért feloldozást az írásaiban előforduló tévedésekért. Fábián pápa a keresztény vértanúk sírjai és a katakombák körüli szolgálatával tűnt ki – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban. Õ rendelkezett a keresztény temetőhelyek kialakításáról; oratóriumokat emeltetett föléjük, melyeket a diakónusok felügyeletére bízott.

Fábián (Fabianus) vértanú pápa volt. Õsi római családból származott. 236-ban választották pápává, egy viszonylag békés korszakban, Maximinusz császár halála után.  Origenész tőle kért feloldozást az írásaiban előforduló tévedésekért.

Szent János evangélistától tudjuk, hogy Jézus szerette Mártát, Máriát és Lázárt, akik Betániában laktak. Nem tartoztak azok közé, akik vándorútjain tanítványként követték az Urat, s az asszonyok közé sem, akik vagyonukból gondoskodtak Jézusról. De nagyon közel álltak az Úrhoz, s valószínű, hogy ha Jézus Jeruzsálemben volt, náluk szállt meg, hiszen Betánia egészen közel van, az Olajfák hegyének keleti lejtőjén. A liturgiában csak Márta neve szerepel, azonban elválaszthatatlan testvéreitől, Máriától és Lázártól, ezért az evangéliumokból közös történetüket emeljük ki.

Bár sokszor irigyeljük őket, a királyi sarjaknak sincs könnyű dolguk. Főleg akkor, ha olyan életet akarnak élni, ami egyáltalán nem hagyományos a királyi családok körében. Szent Margit élete sem éppen a könnyed királylányi lét, hiszen hűségesen kitart a szerzetesi élete és a fogadalmai mellett.

Az idei ökumenikus imahét anyagát és istentiszteleti rendjét a Minnesotai Egyházak Tanácsa állította össze.

Margit 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (a mai Horvátország területén). Nevét Antióchiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Margit apja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt.

Árpád-házi Szent Margitnak állít emléket a győri Káptalandombon, a Püspökvár kertjében 2020 szeptemberében megáldott alkotás. A Szent Margit fohásza Magyarországért című szoborkompozíció Borza Teréz Ferenczy Noémi-díjas porcelán- és szobrászművész alkotása.

Szent Antalnak a keresztény hagyomány a legrégibb időtől fogva a „Nagy” megtisztelő jelzőt adta, annak ellenére, hogy Antal csak egy szegény közép-egyiptomi földműves volt, nem vitt végbe semmiféle történelemalakító tettet. Neve mégis mélyen belevésődött az osztatlan kereszténység történetébe, alakjából magával ragadó erő áradt, amely sok kortársát is elbűvölte.

„Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit" – így mutat rá az Úr Jézusra a Keresztelő, amikor meglátja közeledni rokonát a hatalmas tömegben, a Jordán folyó partján. Senki sem veheti el, senki sem bocsáthatja meg a bűnöket, egyedül csak Isten: így gondolkodnak magukban az írástudók a béna ember meggyógyításakor. Jézus, az élő Isten Fia azonban valóságosan elveheti a világ bűneit, sőt, egyedül neki van hatalma itt, a földön a bűnök megbocsátására.

A hagyomány szerint Mór magyar szülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint, ahogy az Szent András és Benedek legendájában olvasható, Szent István uralkodása elején iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán.

Pál 228 körül született az egyiptomi Thébában. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 évesen elvesztette szüleit, és nagy vagyon birtokosa lett. 249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés. Az ifjú Pál a vértanúk mellett olyan keresztényekkel is találkozott, akik – megtörve a kínzásoktól – megtagadták hitüket.

Szeretünk rendszerekben gondolkodni, és szeretjük a hierarchiát, még ha a mai világ azt harsogja is, hogy mindenki egyenlő. Mégsem ül le mindenki mindenkivel egy asztalhoz, egyre távolabb kerülnek egymástól emberi világaink. Mindenki félti a rendszerbeli pozícióját, meg egyébként is, miről beszélnénk?

Milyen szerencsés, akinek ilyen barátai vannak, vagy aki ilyen barát tud lenni! Milyen leleményes is a barátság: bontsuk ki a tetőt! Van-e még ilyen lelemény bennünk, hogy segítsünk barátunkon, ismerősünkön? A béna embernek pedig milyen bizalom és bátorság kell ehhez!

Az országos nyitó istentisztelet január 15-én, vasárnap 18 órakor kezdődik Budapesten, a Kálvin téri református templomban.

Szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és igét hirdet Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma az Úr megkeresztelkedését ünnepeljük, és az evangélium egy meghökkentő jelenetet tár szemünk elé: ez az első alkalom, amikor Jézus megjelenik a nyilvánosság előtt názáreti rejtőzködő élete után.

Milyen érdekes a mai evangéliumi szakasz is! „Mindenki téged keres” és „menjünk el máshová” – zajlik le a párbeszéd Jézus és a tanítványok között. Milyen egyszerű lenne Jézusnak maradnia, és fürdőznie a népszerűségben!

Az eseményt a PER-csoport alapítója, Földvári-Oláh Csaba kezdeményezésére hirdették meg.

Közös imádsággal kezdődött az új év első munkanapja a Győri Egyházmegyei Hivatalban.

Az isteni gyermeket kezdetű éneket követően Veres András megyéspüspök megáldotta az épületet, arra kérve a fölöttünk őrködő, gondviselő Istent, hogy tekintsen kegyes szemmel az épületre és a benne dolgozókra.

A Zsidóknak írt levél kezdősorai a velünk folyamatosan kapcsolatba lépni akaró Istent állítják elénk. A régieket a próféták által szólította meg, a végső időkben pedig saját Fiát küldte az örömhírrel.

A gyermekmisszió világnapját 1950. december 4-én alapította XII.

Urunk megkeresztelkedésének ünnepén a saját keresztségünket is ünnepeljük. Minden húsvéti vigílián megújítjuk a keresztségi fogadalmainkat: ellene mondunk a bűnnek, és hitvallást teszünk. Megvalljuk, hogy hiszünk a teremtő Atyában, az élet alkotójában, hiszünk Krisztusban, aki megváltott bennünket a bűntől és visszavezet az Atyához, hiszünk a Szentlélekben, aki naponta kegyelmével támogat, hiszünk az egy Egyházban és annak tanításában.

Csendesen esik, miközben gyülekezik a nép a Fő utcai görögkatolikus templomban vízkereszt ünnepén. A keresztények ősi szokása ezen a napon a vizek megáldása, Krisztus keresztségének emlékére a Katolikus Egyház vizet szentel a templomokban, a folyók és a patakok partján is.

Az elmúlt három napban mintegy 200 ezren rótták le kegyeletüket, imádkoztak az emeritus pápa koporsója előtt.

A IV. század elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.

A könyörgést latinul fogják imádkozni:

Istenünk, te örök rendeléseddel szolgádat, Benedeket Egyházad fejévé tetted.
Add, kérünk, hogy szent Fiad, akinek földi helytartója volt, őt a mennyei dicsőségbe is befogadja. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

Keresztelő Szent János csodálatos alázattal mutat rá Krisztusra, megkockáztatva, hogy tanítványai elhagyják őt, és Jézus nyomába szegődnek. Milyen nagyszerű szabadság van a Keresztelőben! Tudja, hogy meddig terjed a küldetése, és azt is, hogy a tanítványai nem a tulajdonai, nem érte vannak mellette.

Timóteus Lisztrában született zsidó származású, keresztény anya és pogány apa gyermekeként; nagyanyját, aki szintén keresztény volt, Loisznak hívták (vö. ApCsel 16,1; 2Tim 1,5). Nevének jelentése: ’aki tiszteli Istent’. Szent Pál munkatársa volt, a fogságba is követte. Hogy mennyire becsülte őt az apostol, kitűnik abból, hogy több levélben szerepel mint munkatárs, illetve két neki címzett levél is található az Újszövetségben.

Az emeritus pápa, XVI. Benedek földi útját 2022. december 31-én befejezte, és hazatért a Mennyei Atya Házába. Temetési szertartását Ferenc pápa vezeti 2023. január 5-én, amelyre Magyarországról is érkeznek zarándokok.

Szent Józseffel és Szűz Máriával Gábor főangyal közölte, hogy a megtestesült Igének, az emberi nem Megváltójának a Jézus nevet kell adni. „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van.

Régóta motoszkál bennem a gondolat, hogy túl sokat foglalkozunk olyan dolgokkal, amelyek nem a krisztusi életről szólnak. Túl sokat foglalkozunk a bűneinkkel, és miközben ezek gyomlálásával törődünk, kiirtjuk magunkból az erények gyümölcsöt teremni akaró hajtásait is.

Genovéva szülei a Párizs melletti Nanterre-ben éltek; római őseik után apját Severusnak, édesanyját Gerontiának hívták. 422-ben született gyermeküket frank néven nevezték el Genovévának.

Újév napján Szűz Máriát, Isten Anyját ünnepeljük. Máriára figyelünk, aki által megszületett a világra az Üdvözítő, és aki óvta, gondoskodott róla. Isten bennünk is meg akar születni, a keresztség révén gyermekeivé fogad bennünket, kegyelme erősíteni akar bennünket naponta.

XVI. Benedek pápa Szent Péter 265. utóda a legfőbb pásztori gondossággal vezette az egész Egyházat az üdvösség útján.

Az örömteli családi együttlét mellett mi, hívő emberek azért is örülünk a karácsonynak, mert ilyenkor néhány napig elidőzhetünk az ünnep vallási üzenetében, teológiai misztériumában. A templomi liturgiában, valamint otthon a szeretet gesztusai által ébresztett élmények közepette értelmünkkel is megpróbálkozhatunk mélyebben belelátni a megtestesülés titkába.

Január 1-je Caius Iulius Caesar rendeletétől kezdődően az év első napja (Kr. e. 45/46). (Korábban március 1-je volt.) A kereszténység főleg bűnbánati gyakorlatokkal kívánta felváltani a rómaiak tobzódásba merülő ünnepléseit, karácsony nyolcadának utolsó napjára és így a római naptári év első napjára helyezve az Istenszülőről való megemlékezést a görög szynaxisz mintájára.