Szeptember 20-án különleges stílusú beszédet mondott a Szentatya: közvetlen hangnemben, tegezve buzdította reményre a szerdai általános kihallgatáson jelen lévő hívőket. A pápa katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai katekézis témája a reményre nevelés. Ezért tegezve fogom elmondani, elképzelve, ahogy egy nevelő, egy apa beszél egy fiatalhoz, vagy bárkihez, aki nyitott a befogadásra.

Figyelj: ott, ahová Isten helyezett téged, remélj, mindig remélj!

 

Szeptember 21.

 

Máté apostolról, akit a hívő nép nagyon tisztel, s akinek sírját Salerno városában őrzik, nem sok olyan adat maradt ránk, amely történetileg hitelesnek tekinthető. Amit a hagyomány a Szentírásban foglaltakon kívül mond (pl. hogy az apostol Etiópiában, a pártusok között vagy Perzsiában működött), tipikusan legendás természetű. Euszébiosz, a történetíró püspök azonban közöl egy fontos tényt: Máté, mielőtt a pogány országokba ment volna, Palesztinában héberül hirdette az evangéliumot.

Imádkozzunk a kegyelemért, hogy együttérezzünk a szenvedőkkel, odamenjünk hozzájuk, és elvigyük őket arra a méltó helyre, ahová Isten szánja őket – buzdított a pápa reggeli homíliájában szeptember 19-én, kedden, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

Lukács evangéliumának mai szakasza (Lk 7,11–17) a naimi özvegyasszony fiának feltámasztásáról szól. Ezzel kapcsolatban a Szentatya rámutatott, hogy az Ószövetségben az özvegyasszonyok, az árvák és a külföldiek (idegenek) még a rabszolgáknál is szegényebbeknek számítottak.

 

Koreában is a vértanúk vére öntözte az első keresztény magvetést. Meghallották Jézus szavát, követték és teljesítették megbízatásukat. Koreában 1836 előtt papok nem voltak, világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Korea földjére.

 

Három nagy üldözés tört ki ellenük, 1839-ben, 1846-ban és 1866-ban. Az utóbbi során 103-an szenvedtek vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol volt.

A Szent László-év és Szent Gellért ünnepe alkalmából Szent László-Szent Gellért-triduumot tartanak Budapesten, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban szeptember 22. és 24. között. A péntek esti szentmise után körmenetet tartanak Szent László ereklyéjével a belvárosban.

Szeptember 22-én, pénteken 16 órakor szentségimádással kezdődik a három nap programja. 17 órakor Medgyesy S. Norbert Szent László-kutató tart előadást az altemplomban.

A keresztények imáikkal kísérjék a közhatalom gyakorlóit, még ha hibáznak is – buzdította Ferenc pápa szeptember 18-án, hétfőn reggel a híveket a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

 

Ferenc pápa a napi szentleckéből és az evangéliumi szakaszból kiindulva elmélkedett homíliájában. Szent Pál Timóteusnak írt első levelében azt tanácsolja, hogy imádkozzon az elöljárókért, az evangélium pedig egy imádkozó elöljáróról szól: a kafarnaumi századosról, akinek beteg az egyik szolgája.

 

 

SZENT JANUARIUS PÜSPÖK és TÁRSAI

Szeptember 19.
+Puteoli, 300 körül

A dél-itáliai Benevento püspöke, Januarius hatodmagával lett vértanú: Festus, Desiderius, Sossus, Procolus, Eutüchész és Acutius voltak a társai abban a dicsőséges küzdelemben, amelyben a Diocletianus-féle üldözés (284--305) alatt győztek Krisztus nevében.

A 7. századi vértanú-akta szerint -- adatai meglehetősen hézagosak, de a legkorábbiak -- egy harminc esztendős misenói diákonus, Sossus megtudta, hogy Pozzuoliba érkezett a beneventói püspök, Januarius a diákonusával, Festusszal és a lektorával, Desideriusszal.

 

Szeptember 18.
*Copertino, 1603. június 17. +Osimo, 1663. szeptember 18.

 

1663 októberének elején a minoriták rendfőnöke azt a megbízást adta ki, hogy írják meg a rövid idővel azelőtt meghalt József atya életét: ,,Stílusa legyen egyszerű, világos és szerény, hasonló József atya boldog lelkéhez. Nem akarom, hogy frázisok legyenek beleszőve, vagy hogy a kifejezés előkelőségét keressék benne. Azt sem akarom, hogy Isten szolgáját, akiről szó van, dicsőítsék.''

Amikor József meghalt, egész Európában ismerték a nevét, pedig nem alapított új rendet, nem írt egyetlen könyvet sem, nem kezdett új lelkipásztori módszereket.

Szeptember 17-én délben a Szentatya a nagylelkű királyról és a kegyetlen szolgáról szóló jézusi példabeszéd alapján tartott elmélkedést az állandó megbocsátás, a tartozáselengedés fontosságáról. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai vasárnap evangéliuma (Mt 18,21–35) a megbocsátásról ad tanítást, amely nem tagadja az elszenvedett sérelmet, hanem elismeri, hogy az Isten képére teremtett emberi lény mindig nagyobb az általa elkövetett rossznál.