A Piarista Rend Magyar Tartománya a feltámadásba vetett élő hittel tudatja, hogy az Úr Föltámadásáról nevezett Dr. Jelenits István piarista atya, nyugalmazott gimnáziumi, főiskolai és egyetemi tanár életének 92., szerzetességének 70., papságának 65.

Vince 1581. április 24-én született Dél-Franciaországban, az 1823 óta Saint-Vincent-de-Paulnak nevezett településen.

Nincs szerencséjük a Heródeseknek Jézussal. Az egyik megölet egy kisvárosnyi fiúgyermeket, mégsem éri el a célját. Ez a mostani meg már megölte azt, aki a legközelebb állt Jézushoz. „Jánost lefejeztettem, ki lehet hát az, akiről ilyet hallok?” – dünnyögi olyan szenvtelenséggel, mint aki egy bevásárlólistát tart a kezében egy szupermarket közepén állva, és kipipálgatja, ami már a kosarában van, s ami még hiányzik, azt keresi.

Szent Kozmáról és Szent Damjánról kevés történeti adat áll rendelkezésünkre. Az első hiteles tanúság a szíriai Kürosz városának püspökétől, Theodorétosztól származik, aki az 5. század közepén úgy emlékezett meg a két szentről mint a hit jeles bajnokairól és csodálatra méltó vértanúkról.

Sem bot, sem tarisznya, sem kenyér, sem pénz, sem ruha. Vagyis azon kívül, amit ő ad nekik – erő és hatalom a gonosz lelkek felett –, ne legyen semmijük. Hirdetni az Isten országát és gyógyítani, ezeknek az egyszerű apostoloknak éppen olyan lehetetlen lenne bottal, pénzzel, ruhával, mint anélkül.

Vencel a 10. század elején született a cseh Přemysl-uralkodóház hercegeként. Atyja, Vratiszláv herceg volt a csehek második keresztény uralkodója; anyja, Drahomira hercegnő keresztény volt ugyan, de lelkületében még a pogány szellem élt. Vencel fejlődésére igen nagy hatással volt apai nagyanyja, Ludmilla, akit szentként tisztel az Egyház.

Legendája szerint Vencel a latinban olyan jártas volt, mint a papok vagy a püspökök, de nem volt tőle idegen a görög nyelv sem.

Pio atya Francesco néven, kisbirtokos szülők hét gyermeke közül a negyedikként született az olaszországi Pietrelcinában 1887. május 25-én. Már kisgyermekként részt vett a gazdaság körüli munkában. A bárányok őrzése közben gyakran látott egy szakállas szerzetest, aki adományokat gyűjtött. A kisfiú elhatározta, ő is olyan szerzetes lesz, akinek szakálla van.

Az apostolról és evangélistáról, akinek jelképe az angyal, biztosat csak a Szentírásból tudunk, ezen kívül nem sok olyan adat maradt ránk, amely történetileg hitelesnek tekinthető.

Aranyszájú Szent János (Joannész Khrüszosztomosz, 344/347–407. szeptember 14.) a kisázsiai Antiochiában, a mai Törökország területén született, arisztokrata család gyermekeként.

– Számtalan útikönyv, dokumentumfilm, illetve mozi is készült már a témában. Akár ezzel is kipipálhattad volna az El Camino iránti kíváncsiságodat, ahogyan sokan mások is teszik. Te mégis azt választottad, hogy a nyakadba veszed ezt a nem rövid, ugyanakkor rendkívül megterhelő utat.

Lehet-e fokozni a római százados szolgájának távolból való meggyógyítását? Most egy özvegyasszony halott gyermekét támasztja föl Jézus. Az özvegyasszony egyetlen gyermekének halála kettős fájdalom: siratjuk a gyermeket, és siratjuk az anyát.

A kilenc nyelven, közel negyven kiadást megért könyv először olvasható magyarul, Alácsi Ervin János teológus, kiemelt tábori lelkész fordításában és bevezető tanulmányával.

A 3. század elején a keresztények aránylag nyugodt körülmények között élhettek mindaddig, amíg váratlanul ki nem tört a Decius-féle üldözés. Fábián pápa vértanúsága után csak egy év elteltével került sor az új pápa megválasztására, 251-ben.

Kornél pápa nehéz örökséget vett át. Ráadásul Novatianus személyében ellenpápa lépett föl vele szemben.

Játsszunk el a gondolattal, hogy a római százados szereti a zsidókat, és zsinagógát épít nekik. Egy olyan valakinek, aki egyébként a megszálló hatalom embere, talán tilos is olyan közel kerülnie a lakosokhoz, hogy megszeresse őket.

A könyv két részből áll. Az első részben a szerző a Pio atyával kapcsolatos élményeiről számol be, a másodikban pedig azokról az üzenetekről, melyeket Pio atya adott neki. Ezeket nem „belső hang” vagy „belső megérzés” formájában kapta.

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén az Egyház az evangéliumnak abból a részéből olvas, amelyben Jézus Nikodémusnak magyarázza a hit lényegét.

Ha nem tudnánk, hogy Jézus az, aki arról érdeklődik, mi az emberek véleménye róla, akár egy nárcisztikus személyiség kíváncsiskodásának is tarthatnánk a kérdezősködését. Azt is tudjuk, hogy akire nem jellemző a nárcizmus, és mégis fölteszi a környezetében lévőknek a kérdést, hogy kinek tartják őt, az bátor.

A szentleckében olvasható mondaton sokan fennakadnak. Hogyan lehetséges az, hogy Krisztus szenvedéséből még hiányozna valami? Nem váltott meg teljesen? Azt hiszem, éppen ebből kiindulva is megtalálhatjuk a helyes választ.

A főpásztorral koncelebrált Köbli Tamás, Tóth Tibor és Kirner Zoltán, akik mindannyian olyan plébániát vezetnek, ahol sok nemzetiség van jelen.

Az egy-egy településen előadott népi lakodalmas, keresztelő, szabadtéri passiójáték komoly idegenforgalmi vonzerővel bír.