Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!

Mt 25,1-13

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A tartalék olaj senki előtt nem titkos receptjét olvassuk a mai evangéliumban. Jézus példabeszéde a tíz szűzről első pillantásra egyszerűnek tűnik: van öt okos és öt balga, az okosak hoznak olajat, a balgák nem. Mit jelent készen lenni az Úr érkezésére? Miből készül az a bizonyos „tartalék olaj”?

A hasonlat a végső találkozásra, de egyúttal a hétköznapokban megélt istenkapcsolatra is utal. A vőlegény jön, de nem tudni előre, hogy mikor. Ez a várakozás feszültsége. A balga szüzek is várják őt, lámpásuk is van, de nem előrelátóak, nincsenek felkészülve egy váratlan helyzetre, késésre. Úgy akarnak részesei lenni az ünneplésnek, hogy nem gondoskodnak a lelki tartalékokról.

Az „olaj” sok mindent jelképezhet: a hitből fakadó cselekedeteket, a szeretetet, az imádság csendjét, az irgalmasság gyakorlását, a lélek éberségét. Tehát olyan dolgokat, amit nem lehet másoktól kölcsönözni, és nem lehet az utolsó pillanatban pótolni. Ezért válaszolják az okos szüzek, hogy nem adhatnak belőle. Ez nem önzés, hanem felelősségtudat. Vannak dolgok, amelyeket nem tud helyettünk elvégezni senki. A hit személyes, nem lehet más hátán, mások érdemeire hivatkozva megérkezni a mennyországba. A lámpás ott van mindannyiunk kezében. Legyen hozzá olajunk is!

Az Úr érkezésének ideje előre nem látható, ezért a várakozás során türelemre és lankadatlan figyelemre van szükségünk. A hit nem rövidtávfutás, hanem kitartó zarándoklat. Az elalvás – ami mind a tíz szűzzel megtörténik – nem bűn. A kérdés az, hogy amikor felébredünk, ég-e még a lámpásunk, van-e benne olaj? A tartalék olaj azt jelenti: nemcsak pillanatnyi lángra, hanem hosszútávú, kitartó szeretetre van szükségem.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy ne csupán várjalak, hanem életem legyen az a lámpás, amely hűségesen világít éjjel is! Taníts előrelátásra, és tölts meg olajjal: türelemmel, szeretettel, csenddel és bizalommal! Ne engedd, hogy elbízzam magam, vagy elhalasszam a készületet, mert te bármikor érkezhetsz! Legyen a szívem mindig kész a veled való találkozásra! Uram, az éjszaka sötétje nem félelmetes számomra, ha te vagy bennem a fény.

Válasz

Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok!

Amikor Jézus a világ végéről beszélt, így szólt tanítványaihoz: Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit gazdája háza népe fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet adjon nekik? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a munkában talál. Bizony, mondom nektek: rábízza egész vagyonát. Ha azonban az a szolga gonosz, és azt mondja magában: „Késik a gazdám!”, aztán verni kezdi szolgatársait, és együtt eszik-iszik a részegeskedőkkel; s megjön ennek a szolgának ura azon a napon, amikor nem várja, és abban az órában, amikor nem is sejti, – ura kegyetlenül megbünteti, és a képmutatók sorsára juttatja. Ott aztán sírás és fogcsikorgatás lesz.

Mt 24,42-51

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

„Nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok!” – hangzik el Jézus figyelmeztetése. A keresztény élet egyik legnehezebb területe ez: állandó éberségre van szükség, akkor is, amikor úgy tűnik, minden rendben van, a megszokott mederben haladnak az események.

Jézus példabeszédet mond egy szolgáról, akire ura rábízza házának vezetését. Ha a szolga hűséges, akkor áldásban részesül. Ha viszont elkezd uralkodni, visszaélni a hatalommal, önzővé és kegyetlenné válik, akkor egy váratlan pillanatban számonkérés vár rá.

Ez a példabeszéd nem a félelemkeltés eszköze, hanem az éberség és a felelősség felébresztése bennünk. Jézus nem azt kéri, hogy találgassuk, mikor jön el, hanem hogy éljünk úgy, mintha bármelyik nap visszatérne. Ez nem állandó aggodalmat jelent, hanem tudatos készenlétet.

Isten embereket bíz ránk, családtagjainkat, közösségünk tagjait, betegeket, segítségre, támogatásra szorulókat. Az idő ajándék, nem végtelen, nem pótolható. Minden pillanat lehetőség a szeretet gyakorlására vagy elmulasztására. Nem tudjuk, mikor kér számon az Úr, de biztos, hogy meg fogja egyszer tenni.

Az éberség nem idegességet vagy nyugtalanságot jelent, hanem azt, hogy a jelen pillanatban felismerem az örök élet értelmét. Soha ne halasszam holnapra a jót, amit ma tehetek meg!

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Ébreszd fel bennem a szív figyelmét, hogy ne ringassam magam a halogatás kényelmében! Add, hogy a napjaim ne sodródjanak céltalanul, hanem minden pillanatomban felismerjem jelenlétedet! Segíts hűségesnek lennem a rám bízottakhoz, és add, hogy amikor eljössz, nyitott szívvel várjalak! Segíts, hogy ne eljöveteled idejét találgassam, hanem a jelenben éljek hűségesen! Add, hogy ne félelemből fakadóan, hanem a szeretetből legyek éber, mert nem akarok meglepődni akkor, amikor eljössz!

Válasz

napi evangélium

Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája.

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az emberek köszönjenek nekik a főtereken és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák őket. Ti ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. De Atyának se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És Tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a ti Tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.

Mt 23,1-12

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Jézus egy mindig időszerű témáról beszél a mai evangéliumban, a vallási és erkölcsi tekintély kérdéséről. A farizeusok és írástudók élete nincs összhangban tanításukkal: tanítják ugyan, de maguk nem teszik. Ez a kijelentés világít rá a vallásosság egyik legnagyobb veszélyére, a képmutatásra

Jézus szavait tekintsük figyelmeztetésnek, amely azoknak szól, akik valamilyen vezető szerepet vállalnak az Egyházban, a közösségben, a családban. A tanítás értéke nem a szavakban, hanem az élet példájában van. Aki valóban Isten embere akar lenni, annak nem a külső elismerést kell várnia, hanem a belső hűségét kell felmutatnia. A keresztény vezetés mindig szolgálat, és a valódi nagyság abban áll, hogy valaki oda tud hajolni másokhoz.

A keresztény élet nem uralkodásról, hanem lemondásról, nem dicsőségről, hanem odaadásról szól. Aki első akar lenni, annak meg kell tanulnia utolsónak lenni. Ez Isten országának rendje, ahol a legmélyebb alázat a legnagyobb érték.

Jézus élete ennek a példája. Ő, aki valóban Mester, Atya és Tanító, nem félt térdet hajtani, megmosni tanítványai lábát, vállalni a megváltás szolgálatát a kereszten. Ez az a nagyság, amelyből valódi tekintély fakad. A keresztény ember – legyen vezető vagy egyszerű tanítvány – akkor hiteles, ha nem magát hirdeti, hanem Krisztust.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Taníts alázatra, hogy ne saját hírnevemet akarjam növelni, hanem a te dicsőségedet mozdítsam elő szolgálatommal! Őrizd meg szívemet a képmutatástól, az elismerésvágytól, és segíts, hogy mindig a szolgáló lelkület legyen bennem! Add, hogy ne akarjak első lenni, hanem engedjem, hogy te vezess a legjobb helyre, oda, ahol mások javára élhetek!

Válasz

Napi evangélium

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel.

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”

Mt 22,34-40

100_4037.JPG

Válasz