Napi evangélium

Követlek, bárhová mégy.

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová mégy.” Jézus így válaszolt: „A rókának van odúja, az ég madarainak fészke, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania.”

Egy másikat Jézus szólított fel: „Kövess engem!” Az így válaszolt: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat.” „Hagyd a holtakra, hadd temessék el halottaikat – mondta neki –, te pedig menj, és hirdesd az Isten országát.”

Egy harmadik ezt mondta neki: „Uram, követlek téged, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam a családomtól.” Jézus így válaszolt: „Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.”

Lk 9,57-62

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangéliumi szakaszban három rövid párbeszédet olvasunk, amelyek mind Jézus követéséről szólnak. Mindhárom helyzetben világossá válik: Jézus követése nem egy „szabadidős” tevékenység, hanem életformáló és egész életre szóló elköteleződés. Itt nem lehet kiskapukat vagy menekülőutakat keresni arra az esetre, ha meggondolnánk magunkat. Nem lehet késlekedni, és nincsenek biztosítékok, hanem feltételek nélküli bizalomra van szükség.

Az első ember lelkesen szólítja meg Jézust: „Követlek, bárhová mégy.” A válasz kijózanító: ha velem jössz, nem a kényelem és a biztonság útját választod. A velem való élet kiszámíthatatlan, de épp ezért bizalomra épül. A második embernek Jézus maga mondja: „Kövess engem!” De ő késlekedne, ami Jézus számára nem elfogadható. A „majd ha már rendeztem az életem” típusú válasz mindig elhalasztja a valódi megtérést. A harmadik követni akarja Jézust, de még elköszönne övéitől. Jézus itt is határozott: „Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” A visszafordulás a korábbi élet biztonságát keresi, de a krisztusi tanítvány mindig előre tekint.

Ha elindulsz, indulj el szívből, és ne felemás módon. Jézust nem lehet „félig” követni. Vagy rá bízom magam teljesen vagy megmaradok a magam biztonságánál. Rábízom-e életemet Jézusra?

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Oly sokszor szeretnélek követni, de visszatartanak az aggályaim, a megszokásaim, a biztonság utáni vágyam. Néha késlekedek, néha feltételeket szabok, máskor csak távolról figyellek. Adj most bátor szívet, amely nemet mond a halogatásra, a kényelmes maradásra, és igent mond neked az azonnali indulásra, feltételek nélkül! Hiszem, Uram, hogy veled megtalálom életem értelmét.

Válasz

Napi evangélium

Megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.

Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség.” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.”

Jn 1,47-51

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

„Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Ez a rövid mondat elég ahhoz, hogy Nátánáel felismerje: itt valaki nemcsak a szavait hallja, hanem a szívét is látja. A fügefa a békesség, az elmélkedés, sőt a törvény tanulmányozásának helye is volt, a konkrét esetben bizonyára a törvénytudók találkozási helye. Amikor Jézus azt mondja: „láttalak”, ez nem azt jelenti, hogy észrevette őt valahonnan messziről. Inkább ezt: ismerlek téged. Ismerem a gondolataidat, a kérdéseidet, a rejtett imáidat, a kételyeidet, a vágyakozásodat. Még azt is tudom, amit te talán még meg sem fogalmaztál magadnak.

Ez a felismerés döbbenti meg Nátánáelt: Jézus nemcsak egy tanító, nem csupán egy próféta, hanem képes betekinteni az emberi szív legrejtettebb zugába is. Ő nemcsak az arcokat ismeri, hanem az emberi történeteket is, amelyekről senki más nem tud. Nátánáel hirtelen rájön: a Messiás nemcsak külső csodákkal fog hatni, hanem úgy szólít meg, hogy belül változtatja meg az embert.

Isten láthatatlan szolgái – Szent Mihály, Gábor, Rafael főangyalok, akiket a mai napon ünneplünk – nemcsak az ég lakói, hanem küldöttek, hírnökök, oltalmazók. Mihály a küzdelem angyala, ő emlékeztet arra, hogy a gonosz elleni harc valóságos, de nem vagyunk egyedül. Gábor a hírnök, az örömhír hozója, aki Máriának és Zakariásnak is közvetítette Isten szavát. Rafael a gyógyító, az úton lévők kísérője és a testi-lelki sebek orvosa.

A három főangyal azt üzeni nekünk a mai napon, hogy Isten nem távoli uralkodó, hanem jelen van az emberi történelemben, küzdelmeinkben, útkereséseinkben és fájdalmainkban.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy ismersz engem és ismered szívem szándékait. Köszönöm, hogy a téged szolgáló angyalokat elküldöd hozzánk, hogy minket segítsenek. Mihály védjen a kísértés és a gonosz ereje ellen! Gábor tanítson meghallani Isten szavát! Rafael kísérjen utamon és hozzon gyógyulást testemnek és a lelkemnek! Uram, add, hogy ne csak a földi dolgokat lássam, hanem felismerjem az isteni világ közelségét! Köszönöm, hogy tanúja lehetek annak, amit csak a hit szemével lehet látni.

Válasz

Napi evangélium

Aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb.

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.

Lk 9,46-50

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A tanítványok azon vitatkoznak, ki a legnagyobb közülük. Talán nem is tudatosan, de elkezdik egymással összehasonlítani magukat, pedig elég volna az, ha Mesterükhöz válnának egyre jobban hasonlóvá. Ők mégis egymással foglalkoznak. Ki tett többet? Ki áll közelebb Jézushoz? Ki értett meg többet a Mester tanításából? Ki imádkozik többet? A kérdés önmagában nem bűnös, de könnyen elvezet a szeretet helyett a versengéshez. Szent Lukács evangélista megdöbbentő őszinteséggel mutatja meg az emberi gyengeséget: bizony, még Jézus közvetlen közelében is felüti fejét a versengés, az önérvényesítés vágya. Ki a legnagyobb?

Jézus nem korhol, nem szid, hanem szemléletes módon tanít. Egy gyermeket állít közéjük. Egy kicsi, törékeny, senkit sem lenyűgözni akaró gyermeket, aki nem kér rangot, nem akar uralkodni. Az igazi nagyság nem mások fölé emelkedik, hanem lehajol másokhoz. Az lesz nagy, aki nem akar az lenni.

A közösségeinket sokszor a versengés, a véleménykülönbségek, az összehasonlítgatások sebzik. Pedig Jézus világosan mondja: „aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb.”

Az evangélium önvizsgálatra hív: engedd el az összehasonlítást! Ne akarj nagyobb lenni másoknál, inkább maradj hűséges Istenhez! Ne félj attól, ha valaki más utakon, más formában, de ugyanazt a Jézust követi. A Lélek mindig nagyobb, mint amit mi képesek vagyunk átlátni.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Szabadíts meg a versengés lelkületétől! Ne akarjak többnek látszani másoknál, hanem taníts meg úgy szeretni, mint te: csendesen, szelíden, önmagamról megfeledkezve! Add, hogy ne keressek rangot, dicséretet, elismerést, hanem elég legyen tudnom: ha a legkisebbel jót teszek, neked szolgálok! Segíts, hogy a kicsikben téged lássalak, és neked szolgáljak!

Válasz

evangélium

Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Erről mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! – A fiú azt válaszolta: Nincs kedvem!, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!, menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?” Azt felelték: „Az első.”

Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanők megelőznek bennetek Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek jobb belátásra, hogy higgyetek neki!”

Mt 21,28-32

100_4037.JPG

Válasz