Napi evangélium

Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják.

Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.

Lk 9,43b-45

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangéliumi részlet meglepő ellentétet tár elénk. Miközben mindenki csodálkozik Jézus tettein, és az emberek ámulattal figyelik őt, a mi Urunk egészen másra irányítja a tanítványai figyelmét: „az Emberfiát az emberek kezére adják”, tehát saját szenvedését jövendöli meg.

A tanítványok azonban nem értik Mesterüket. Lukács evangélista ezt így írja: „beszédének igazi értelme rejtve maradt előttük.” A csodák és a sikerek idején nehéz elfogadni, hogy a Messiás útja a szenvedés és a kereszt, mert ez nem illik bele az emberi elképzelésekbe. Az Emberfia nem diadalmaskodik úgy, ahogyan a világ várja, hanem megengedi, hogy elutasítsák, kiszolgáltassák, megöljék, mégis ő győz.

Jézus ne csak egy csodatevő személy legyen számunkra, mert akkor elhagyjuk majd őt a próbatételek idején. A tanítvány nemcsak a dicsőségben marad hűséges, hanem a sötét pillanatokban is. Amikor nem értjük, mi történik, akkor van a legnagyobb szükség a bizalomra. A kereszt titka nem megmagyarázható, hanem befogadható. És ha valami el van rejtve előttünk, az nem azt jelenti, hogy nincs értelme, hanem azt, hogy még növekednünk kell, hogy megértsük.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Néha nem ismerem útjaidat, nem értem szándékaidat. Amikor csend veszi körül az imáimat, amikor fájdalom ér, vagy amikor nem látom, merre vezetsz, akkor erősítsd hitemet! Add, hogy ne csak a dicsőségedet keressem, hanem hűséges maradjak hozzád a nehézségek és próbatételek idején is! Taníts meg bízni benned akkor is, ha titkaid rejtve maradnak előttem! Hiszem, Uram, hogy te mindig velem vagy.

Válasz

Napi evangélium

Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte.

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.

Jn 3,13-17

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda…” – ez a megváltás lényege, ez a kereszt értelme és titka. A kereszt nem Isten haragjának jele, hanem szeretetének végső bizonyítéka. A Golgota nem a vereség, hanem a megváltás helye.

Jézus szavai Nikodémushoz egy ószövetségi eseményre utalnak: ahogy a pusztai vándorlás idejét Mózes felemelte a rézkígyót, hogy aki ránéz, életben maradjon, úgy fogják felemelni az Emberfiát is. A kereszt nemcsak fájdalmas történelmi esemény, Jézus életének vége, hanem az új élet kezdete. Aki hittel tekint rá, nem pusztán emlékezik, hanem részesül a megváltásból.

Sokan félnek a kereszttől, mint valami szörnyű jelképtől. De a kereszt valójában a legfontosabb örömhír, hiszen nemcsak azt mutatja, mennyit szenvedett Jézus, hanem azt is, mennyire szeret bennünket. A kereszt utat jelent számunkra: aki követi Krisztust, annak vállalnia kell a maga keresztjét, de nem egyedül kell hordozni, hanem Jézussal.

Szent Kereszt felmagasztalása tehát nem egy gyásznap, hanem a győzelem ünnepe. A kereszt nem a halált hirdeti, hanem az életet, a feltámadást. Aki hittel hordozza élete keresztjét, az részesül a feltámadásban is. A kereszt titka abban is rejlik, hogy ahol mi gyengeséget látunk, Isten éppen ott mutatja meg erejét.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te nem ítélkezni jöttél a világba, hanem hogy megválts minket. Köszönöm, hogy vállaltad a keresztet értem, és szeretetből feláldoztad az életed. Segíts, hogy ne féljek a keresztektől, hanem felismerjem bennük a te közelségedet! Adj erőt, hogy amikor nehézségek jönnek, ne meneküljek, hanem veled együtt haladjak tovább! Taníts úgy szeretni, ahogy te szerettél minket!

Válasz

Napi evangélium

Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki?

Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte, és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek. Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.

Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”

Mt 18,21-35

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Ne számolgass!

„Ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” – kérdezi Péter apostol. Emberi módon gondolkodik, a kérdés azt sugallja, hogy van határa, van mértéke a megbocsátásnak. Jézus azonban túllép az emberi elgondoláson: „Nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer.” Azaz nem számszerűsíthető, hogy hányszor kell megbocsátani. Isten országában nincs határa az irgalomnak.

A példabeszéd, amelyet Jézus ezután elmond, szemléletes és tanulságos. Egy királyról szól, aki elszámol szolgáival. Az egyik tízezer talentummal tartozik neki, azaz felfoghatatlanul nagy összeggel. A király azonban, látva szolgája kétségbeesését, elengedi az egész tartozást. Ugyanez a szolga viszont nem tud elengedni száz dénárt, tehát egy egészen kevés összeget egy másik szolgának, követeli a tartozás rendezését.

Válasz

A példázat ereje az ellentétben van. A tízezer talentum olyan hatalmas adósság, amit egy emberi élet alatt is lehetetlen visszafizetni. A száz dénár viszont egy átlagos munkás néhány heti bére, ez is jelentős, de kezelhető. Jézus ezzel a képpel szemlélteti, hogy amit Isten nekünk megbocsát, az sokkal több, mint amit nekünk kellene másoknak elengednünk.

A példabeszéd nem pusztán erkölcsi tanítás, hanem tükröt tart elénk. Minden hívő ember elmondhatja: Isten már oly sokszor megbocsátott nekem. Akkor hogyan viselkedhetnék én másokkal szemben könyörtelenül? A kérdés nem az, hogy képes vagyok-e rá, hanem hogy akarom-e engedni, hogy Isten irgalma átalakítsa gondolkodásomat? A megbocsátás nemcsak a szavakban jelenik meg, hanem a döntésben: elengedem a sérelmet, nem tartom számon, nem akarok bosszút állni. Aki megbocsát, az nem veszít, hanem szabaddá válik, kilép a harag, a sértettség és a keserűség börtönéből.

A megbocsátás nem könnyű, hiszen a sérelem egészen komoly, az elszenvedett erőszak egészen súlyos lehet. A megbocsátás nem az érzések elnyomása, hanem Isten kegyelmére való nyitottság. Az isteni irgalom nem elvárásokat állít, hanem új szívet kínál. Elfelejtem a sérelmeket, így lépek a gyógyulás útjára.

A példabeszéd végén a király megharagszik a szolga könyörtelensége miatt, és visszavonja iménti döntését, a tartozás elengedését. Ez a szigorú befejezés nem az Isten bosszúállását mutatja, hanem a megbocsátás súlyát. Ha mi nem tudunk irgalmat gyakorolni, az Isten irgalma sem tud érvényesülni bennünk. Aki bezárja a szívét mások előtt, az önmaga előtt is bezárja Isten kegyelmét.

A megbocsátás tehát nem lehetőség, hanem kötelesség. Jézus a Miatyánkban is erre tanít: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk…” A kettő elválaszthatatlan. Ha befogadtuk Isten irgalmát, bocsánatát, akkor tovább kell adnunk. Ha nem adjuk tovább, akkor úgy élünk, mintha mi sem kaptunk volna semmit.

Az evangélium felszólít minket: lépj ki az igazságosság szemléletéből, és lépj be az irgalom világába! Ne számold, hányszor bántottak meg, hanem nézd meg inkább azt, mennyit bocsátott meg neked az Isten!

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te végtelen irgalommal fordulsz hozzám, mindig kész vagy megbocsátani, lehetőséget adsz az újrakezdésre. Segíts, hogy ne tartsam számon mások vétkeit, ne őrizgessem a sérelmeket, hanem szívből tudjak megbocsátani azoknak, akik megbántottak! Taníts meg az irgalmas lelkületre, hogy ne csak elfogadjam, hanem tovább is adjam azt, amit tőled kaptam! Ne engedd, hogy a harag vagy a bosszúvágy elválasszon testvéreimtől! Adj új szívet, amelyben az irgalom és a szeretet győz!

Válasz