Napi evangélium

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved!

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,

szenteltessék meg a te neved;

jöjjön el a te országod;

legyen meg a te akaratod,

amint a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;

és bocsásd meg vétkeinket,

miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;

és ne vígy minket kísértésbe,

de szabadíts meg a gonosztól!

Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Mt 6,7-15

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Jézus arra tanít bennünket, hogy imádságunk ne üres szóáradat, hanem lelkünk kitárulkozása legyen az Atya előtt. A pogányok sok beszéddel akarták elérni isteneik figyelmét. Jézus viszont azt mondja: „mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt.” Ez nem azt jelenti, hogy ne szóljunk Istenhez, hanem hogy ne akarjuk kierőszakolni a figyelmét, mert ő már eleve figyel ránk.

A Miatyánk egyrészt minden imádság mintája, másrészt az imádság lelkületének iskolája. Nem önmagunkkal kezdjük, hanem Istennel: „Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod…” A keresztény ember első vágya nem az, hogy a saját akarata teljesüljön, hanem hogy Isten legyen jelen a világban és az ő személyes életében. Az igazi imában mindig Istenre és nem önmagunkra figyeljünk.

Aztán jönnek a mindennapi kérések: a kenyér, a megbocsátás, a gonosztól való védelem. Mindez arra tanít, hogy merjünk gyermeki bizalommal fordulni Istenhez, nemcsak a lelki javakért, hanem testünk szükségleteivel is. Nincs túl kicsi vagy túl profán kérés: az Atya gondviselőnk a mindennapokban.

A legnagyobb kihívás talán ez: „bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Aki valóban átéli Isten irgalmát, az képtelen gyűlölettel nézni a másik emberre. A Miatyánk tehát nemcsak ima, hanem út, amely Isten felé vezet, és közben átformál minket.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Atyám, aki a mennyekben vagy, taníts engem egyszerű, őszinte szívvel imádkozni, hozzád fordulni! Ne akarjak szavakkal hatni rád, hanem hallgatni tanuljak, bízni benned, mint gyermek az apjában. Segíts, hogy a te neved legyen fontos számomra, ne a saját dicsőségem! Add meg a mindennapi kenyeret, és még inkább a bocsánat ajándékát, hogy megbékéljek másokkal és önmagammal! Ne engedd, hogy elforduljak tőled, hanem mindig visszatérjek a te ölelő szeretetedbe!

Válasz

Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt!

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony, mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek komorak, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.”

Mt 6,1-6. 16-18

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Jézus a mai evangéliumban figyelmeztet: ne az emberek szeme láttára gyakoroljuk a jót, ne az emberek figyelmét keresve imádkozzunk, ne a dicséretért böjtöljünk. Mert ha a hitünket a mások részéről felénk áradó elismerés tartja életben, akkor nem Istent keressük, hanem önmagunkat akarjuk előtérbe helyezni. Jézus azt kéri, hogy amit a legszentebb szándékkal teszünk, azt rejtetten, a csendben, az Atya színe előtt tegyük.

Három dolgot említ: az alamizsnát, azaz az adakozást, az imádságot és a böjtöt. Ezek nem díszítőelemek a vallási életben, hanem a hit életformáló erőforrásai. De csak akkor, ha nem szerepléshez kötődnek, hanem az Istennel való kapcsolatra irányulnak. A képmutatás nemcsak az önáltatás miatt veszélyes, hanem azért is, mert eltakarja előlünk Isten arcát. Aki a hitéből csak annyit mutat meg, amennyit mások látnak, az nem Istennek, hanem közönségnek él és csak szerepet játszik.

Jézus azt mondja: „Atyád, aki a rejtekben is lát.” Isten nem a látszatra kíváncsi, hanem a szív szándékát nézi. Az ima, a titokban adott adomány, a csendes böjt – mind-mind a hit mélységét mutatják. Nem az elismerésért tesszük ezeket, hanem azért, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.

A lelki élet igazi tere nem a nyilvánosság, hanem a belső szoba. Az a hely, ahol becsukódik az ajtó, és egyedül vagyunk az Atyával. Ahol nincsenek elvárások, nincs taps, nincs siker, hanem csak Isten jelenléte és szeretete. Ez az igazi jutalom: nem emberek elismerése, hanem az Atya közelsége, amely formál, megtisztít, és lelkileg újjáteremt.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, taníts engem csendben, tiszta szívvel veled élni! Ne az emberek figyelmét vagy elismerését keressem, hanem a te tekinteted fényét. Add, hogy imádságom ne szavakban legyen gazdag, hanem bizalomban és őszinteségben! Segíts, hogy jótetteimet ne dicséret reményében tegyem, hanem önzetlenül, szeretetből! Tölts el alázattal, hogy a rejtekben éljem meg a hitet, ahol csak te látsz! Te légy az én titkos örömöm, erőm és jutalmam!

Válasz

Ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat.

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.”

Mt 5,38-42

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Jézus forradalmi újdonságot mond: Ne szálljatok szembe a gonosszal! Azt szeretné, hogy törjük meg az erőszak és a bosszú körforgását, és merjünk a szeretet, a megbocsátás, a békesség eszközeivé válni.

A természetes, ösztönös magatartás a viszonzás. Ha bántanak, védekezünk vagy visszaütünk. Jézus viszont arra tanít, hogy a keresztény ember nem a saját igazát védi mindenáron, hanem Isten igazságát keresi, és ezt gyakran a türelem, az önmegtagadás, a szelídség útján találja meg. Lényeges hangsúlyozni, hogy nem gyávaság ez, hanem a legmélyebb erő, amely az evangélium lelkületéből fakad.

„Ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat” – ez a mondat nem azt jelenti, hogy el kell viselni az igazságtalanságot, hanem azt, hogy ne az agresszió legyen válaszunk a támadásra. A keresztény tanúságtétel nem az igazságtalanság elfogadása, hanem a szeretet uralmának megmutatása, olyan szereteté, amely nem feltételekhez kötött, és nem a másik viselkedésétől függ.

Jézus maga az élő példája ennek: nem szállt szembe vádlóival és bántalmazóival, hanem imádkozott értük: „Atyám, bocsáss meg nekik.” Itt tárul fel, mit jelent Isten országa. Nem földi uralom, hanem a szív hatalma, a szeretet ereje, amely át tud formálni embereket, helyzeteket, sőt, a világot.

És mi is erre kapunk meghívást: ne csak elviseljük, hanem jóval válaszoljunk a rosszra. Szeressünk minden helyzetben!

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Taníts meg arra, hogy ne a visszavágás legyen a szívem első szándéka, hanem a szeretet! Add, hogy le tudjak mondani az igazam makacs védelméről, és inkább a békét válasszam! Tölts el türelemmel, amikor igazságtalanság ér, és adj bátorságot, hogy a jóság útját járjam akkor is, ha nehéz! Ne engedd, hogy a gonoszság formáljon, hanem te alakíts engem szelíd, irgalmas szíved szerint! Add, hogy ne akadály, hanem út legyek, amelyen mások eljutnak a te szeretetedhez!

Válasz

Napi evangélium

Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába.

Abban az időben: Jézus meglátta a tömeget, és megesett rajta a szíve, mert olyan kimerültek és levertek voltak, mint a juhok, amelyeknek nincsen pásztoruk. Így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába.”

Majd odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András, Zebedeus fia Jakab, és testvére, János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később elárulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa. Gyógyítsátok a betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsátok meg a leprásokat, űzzétek ki a gonosz szellemeket. Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!

Mt 9,36-10,8

100_4037.JPG

Válasz