Ember így még nem beszélt!

Amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, szavainak hallatára a nép közül egyesek felkiáltottak: „Ez valóban a Próféta.” Mások meg azt mondták: „Ez a Messiás.” Voltak azonban olyanok, akik megkérdezték: „Hát Galileából jön a Messiás? Az írás szerint nemde Dávid családjából és Dávid városából, Betlehemből kell jönnie a Messiásnak?” Erre szakadás támadt a nép között. Néhányan el akarták őt fogni, de senki sem mert rá kezet emelni. A szolgák (akiket Jézusért küldtek), nélküle tértek vissza a főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok felelősségre vonták őket: „Miért nem hoztátok őt ide?” A szolgák mentegetőztek: „Ember így még nem beszélt!” Erre a farizeusok rájuk förmedtek: „Csak nem vezetett titeket is félre? Mondjátok: hitt-e benne egy is a főtanács tagjai vagy a farizeusok közül? Csak ez az átkozott népség, amely semmit sem ért a törvényhez.” Ekkor az egyik tanácstag, Nikodémus, aki egy alkalommal éjnek idején fölkereste Jézust, így szólt: „A mi törvényünk nem ítélkezik senki felett anélkül, hogy ki ne hallgatta volna, és meg nem állapította volna, mi (rosszat) cselekedett.” A többiek azonban neki támadtak: „Talán te is galileai vagy? Kutass csak utána, és rájössz, hogy Galileából nem származik próféta!” Ezután mindegyikük hazatért.

Jn 7,40-53

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangélium egy heves vitát mutatna be. Mindenki beszél, mindenki kérdéseket fogalmaz meg, mindenki a saját véleményét hangoztatja Jézusról: próféta, Messiás, vagy csak egy galileai ács? Miközben mindenki a saját igazát próbálja alátámasztani, egy valami nem történik meg: nem jön létre valódi találkozás. Ez a történet pontos tükre lehet a mai világnak is, és talán saját lelkünknek is: beszélünk Jézusról, de nem beszélünk vele.

A látás itt elakad az előítéletek szintjén, tehát nincs előrelépés a hit útján. „Galileából nem származik próféta!” – mondják. A vallási vezetők lenézik az egyszerű embereket, akik nyitottabbak náluk. Nikodémus is próbálja óvatosan védeni Jézust, de hamar lehurrogják. A szív nem nyílik meg, a bezárkózás vaksághoz vezet.

Ezzel zárul a hét: a látás, a hitre jutás nem történik meg az ember közreműködése nélkül. Szükség van bátorságra, alázatra, csendes nyitottságra. Aki mindezt magában hordozza, az valóban Jézusra tud nézni, mégpedig nem a saját szűrőin keresztül, hanem az igazságra szomjazva. És aki így lát, annak már nem kell más bizonyíték, mert a szíve tudja, kiben hisz.

A tanulság világos: meg kell tanulnunk, hogy a hit szemével lássuk Jézust, ez a nagyböjt egyik ajándéka. És ehhez nem elég a tudás, a múltbéli emlékek vagy az elődöktől kapott hagyomány. Találkozás kell, csend, befogadás.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy a nagyböjt folyamán arra tanítasz, hogy lássalak téged. Bocsásd meg, ha túl sokszor csak véleményemet hangoztattam rólad, de nem kerestem a találkozást veled! Kérlek, tisztítsd meg a szememet és a szívemet! Add, hogy ne a régi beidegződéseim vezessenek, hanem az irántad való bizalom! Vezess tovább az úton, hogy egyre mélyebben ismerjelek téged, a világosságot, az Igazságot és a mennyei Atya szeretett Fiát!

Válasz

napi evangélium

Én nem magamtól jöttem. Az igaz Isten küldött engem.

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.

Jn 7,1-2.10.25-30

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangéliumot olvasva érezzük a helyzet feszültségét. Jeruzsálemben ünnep van, de az ünnep közepén ott van Jézus is, és sokan nem tudják, mit gondoljanak személyéről. Ismerik a nevét, a származását, de nem ismerik a küldetését. Mégsem kérdeznek pontosan. Inkább találgatnak, ítélkeznek, véleményt formálnak. Azt mondják: „Tudjuk, honnan való…”, de nem tudják, ki ő valójában. Ez a látás illúziója, amikor azt hisszük, ismerünk valakit, de közben épp a lényeggel nem vagyunk tisztában.

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te eljöttél a világba, de sokan mégsem ismernek fel téged. Bocsásd meg, ha én is sokszor csak a felszínt látom, ha ismerősnek tűnsz számomra, de valójában nem engedlek közel magamhoz! Taníts igazán látni téged: hittel, tiszta szívvel, őszinte vággyal! Távolítsd el belőlem a félelmet és a közönyt! Add, hogy merjek keresni, kérdezni, hallgatni rád, mert te mutatod meg számomra az Atyát!

Válasz

napi evangélium

Ő váltja meg népét bűneitől!

Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni. Ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiad születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől!” Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki.

Mt 1,16.18-21.24a

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Szent József nem sokat beszél az evangéliumban, de annál többet tanít. Ő az igaz ember, aki csendesen figyel, mérlegel és engedelmesen cselekszik, még olyan helyzetben is, amikor a dolgok teljesen másként alakulnak, mint várta. József látása nem korlátozódik az események felszínére. Nem áll meg annál, amit az emberi ész vagy a természet törvénye diktál. Amikor minden bizonytalanná válik, mert kiderül Mária várandóssága, várható a társadalom részéről a megvetést, s emiatt mind jegyesének, mind önmagának jövője kiszámíthatatlan, akkor József mégis Istenre tekint, és hisz abban, amit az Úr mond neki.

Az angyal álomban, látomásban közli vele Isten szándékát. Nem a valóságos látás, hanem a hit belső világossága az, amely őt vezeti. Itt az ünnep tartalma összekapcsolódik a nagyböjti gondolattal: József látni tanul a Szentlélek sugallata szerint, ez az ő személyes hitének útja. Nem önmaga terveit valósítja meg, hanem Istennek engedelmeskedik.

Nagyböjtben mi is tanuljuk ezt a fajta látást. Milyen sokszor csak a felszínt vesszük észre: embertársaink hibáit, kapcsolataink nehézségeit, személyes kudarcainkat vagy jövőtől való félelmünket. De József példája bátorít minket, hogy merjünk Istenre figyelni akkor is, amikor nem értjük a körülöttünk zajló történéseket. A hit segít meglátni a mindennapok eseményeiben is az isteni terv kibontakozását.

Szent József azt tanítja nekünk, hogy akkor látunk a legtisztábban, amikor letérdelünk és hallgatunk, ha kérdések nélkül engedelmeskedünk Istennek.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Szent József, igaz és csendes férfi, Isten titkainak őrzője! Taníts meg minket bízni az Úr szavában akkor is, amikor nem értünk mindent! Te nem beszéltél sokat, de egész életed válasz volt Isten hívására. Kérünk, járj közben értünk, hogy ne a félelem, hanem a hit vezessen minket döntéseinkben! Segíts hűségesen vállalni a szolgálatot, amit ránk bízott a mennyei Atya! Taníts minket a hallgatás, az engedelmesség, a bizalom és a kitartás csendes erejére! Légy oltalmazónk és példaképünk, hogy engedelmesen megtegyük mindazt, amit Isten kér tőlünk!

Válasz

imádság

Szent József, igaz és csendes férfi, Isten titkainak őrzője! Taníts meg minket bízni az Úr szavában akkor is, amikor nem értünk mindent! Te nem beszéltél sokat, de egész életed válasz volt Isten hívására. Kérünk, járj közben értünk, hogy ne a félelem, hanem a hit vezessen minket döntéseinkben! Segíts hűségesen vállalni a szolgálatot, amit ránk bízott a mennyei Atya! Taníts minket a hallgatás, az engedelmesség, a bizalom és a kitartás csendes erejére! Légy oltalmazónk és példaképünk, hogy engedelmesen megtegyük mindazt, amit Isten kér tőlünk!

Válasz