Out of curiosity I clicked through and the bullet points are scannable. I will revisit soon. 강남 쩜오 https://jjeomo.clickn.co.kr/

Válasz

주소콘 https://conjuso.clickn.co.kr/ I spent a few quiet minutes with this article earlier today, and it was time well spent. I found myself nodding along the entire time because you avoid unnecessary jargon and focus on what actually matters. Honestly, this was one of the better pieces I have read lately because the conclusions follow logically from the points you raised earlier. This would work well as a reference I can send to friends who ask about it. What impressed me most was the way you readers can tell you genuinely understand the topic. The clarity here saved me a lot of confusion I had been struggling with. Short, sincere thanks for making this topic easier to understand.

Válasz

Napi evangélium

Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.

Jézus odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András; Zebedeus fiai: Jakab és testvére, János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később, elárulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.”

Mt 10,1-7

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Az apostolok névsora nem különösebben lenyűgöző: egyszerű emberek, halászok, vámos, lázadó lelkületű zelóta. Némelyikük később elárulja vagy megtagadja Jézust, gondoljunk Júdásra és Péterre, s van, aki úgy eltűnik a szentírási sorok között, hogy semmit sem tudunk róla.

Tizenkét név – tizenkét különálló sors, élettörténet, temperamentum, küzdelem és vágy. Mennyire sokatmondó ez: Jézus itt nem tömegeket hív, hanem néhány személyt. Nem tanítványokat toboroz, hanem kapcsolatot kezdeményez. Ezek az emberek nem az erényeik vagy kimagasló képességeik miatt kerültek Jézushoz közel, hiszen nem voltak kiváló vezetők, írástudók, sem kivételes erkölcsi példák. Egyszerű emberek voltak, hétköznapi gyengeségekkel és belső törékenységgel. Jézus mégis bennük látott jövőt.

Ezt olvassuk: Jézus „hatalmat adott” nekik. Ez nem másokon uralkodó hatalom, hanem gyógyító erő, irgalmat közvetítő jelenlét. Olyan hatalom, amely nem a maga akaratát érvényesíti, hanem Isten erejét hordozza. Ilyen hatalom csak annak adható, aki nem önmagáért él és nem saját magáért akar cselekedni. A tanítvány mindig Krisztust viszi, ezért az ő hatalma a legnagyobb alázattal jár. A tanítványok nem váltak azonnal apostollá. A meghívás mindig egy út kezdete.

Az apostolok névsora nyitott. Ma is újraírja Isten a történelmet, új neveket szólít meg, talán engem is.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy engem is nevemen szólítasz, és nem egy arctalan tömeg részeként nézel rám. Köszönöm, hogy meghívásod nem a képességeimhez kötött, hanem szeretetedből fakad. Küldeni akarsz, de én gyakran félek ettől. Kérlek, adj bátorságot, hogy ne a saját erőmre, hanem a tőled kapott hatalomra támaszkodjak! Mutasd meg, kikhez küldesz, ki várja ma az én szavaimat, jelenlétemet, vigasztalásomat! Tégy figyelmessé és adj szolgáló lelkületet!

Válasz

Napi evangélium

Hited meggyógyított téged.

Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel.” Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele.

Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom! Hited meggyógyított téged.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.

Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás tömeget, rájuk szólt: „Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak alszik!” Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement, megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az egész vidéken.

Mt 9,18-26

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Az evangélium két megrázóan szép történetet fűz egybe: egy elöljáró kérését, aki halott lányának életéért könyörög, és egy asszonyét, aki tizenkét éve szenved, titokban remél, és végül Jézus ruháját érintve meggyógyul.

Máté evangélista leírásában a két jelenet rendkívül rövid, ugyanakkor feszültséget hordoz. A szereplők nem harsányak, nem magamutogatók, nem követelőzők. Egyikük a lányát veszítette el, őt gyászolja, a másik önmagát, egészségét veszítette el, mégis mindkettőjüket ugyanaz a belső indíttatás mozgatja: a remény. Az a fajta remény, ami már nem okoskodik, nem számol, nem mérlegel, hanem egyszerűen csak várja a fordulatot.

A zsinagógai elöljáró megalázkodik Jézus előtt, s ez egy rangos ember esetében komoly jelzés. Lehet, hogy kinevették ezért, de ő nem a véleményekre figyel, hanem arra a belső meggyőződésre, hogy Jézus képes életet adni annak, aki már meghalt. „Jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel” – mondja.

Az asszony tizenkét éve vérfolyásban szenved. Ez egyrészt testi betegség, másrészt a törvény szerint tisztátalan volt, így nem mehetett közösségbe, nem érintkezhetett emberekkel. Élete teljesen elszigetelődött. Érintése egy egész élet kiáltása: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus megáll. Nem hagyja, hogy a történet csak a csoda szintjén maradjon. Ő mindig a személyt keresi. „Bízzál, leányom!” – mondja, és ezzel nemcsak a testét gyógyítja, hanem visszaadja méltóságát is.

A két történet közös üzenete: az élő hit képes átszakítani a halál, a betegség, az elszigeteltség falát. Aki Jézust keresi, nem marad válasz nélkül. A Megváltó megáll, rád néz, megszólít – és gyógyulást, életet ad.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Hozzád jövök, csendesen, bizonytalanul, de teljes reménnyel. Életem sebeivel, kudarcaival, fáradt hitemmel akarom megérinteni ruhád szegélyét, mert tudom, hogy csak te adhatod vissza testi-lelki egészségemet. Taníts meg bízni akkor is, ha nem látom előre az utat, ha reményem már csak vékony szalmaszál, ha hitem botladozik! Add, hogy ne csak csodát várjak, hanem téged keresselek, benned bízzak! Mondd ki nekem is: „Bízzál!” – mert csak ez az egy szó képes újraéleszteni bennem a reményt. Érints meg, Uram, és add, hogy veled éljek tovább!

Válasz

Jöjjetek hozzám mindnyájan!

Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.

Mt 11,25-30

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Okosak és kicsinyek

A mai evangélium az egyik legszelídebb, legbensőségesebb üzenet Jézustól, ami az Atyának szóló imával, magasztalással kezdődik, aztán pedig nekünk szóló bátorítással, hívással folytatódik. Nincs benne csoda, sem hegyeket mozgató hit. Jézus nem int, nem fedd, nem ítélkezik. Meghív halk szóval, mint aki tudja, hogy az ember lelke nem a zajban talál otthonra.

Érdemes figyelnünk e szentírási szakasz három mozzanatára: a hálaadásra, a meghívásra és a rövid tanításra. Jézus először dicsőíti az Atyát, aki nem a bölcseknek és okosaknak, vagyis a világ szerint nagyoknak és befolyásos személyeknek tárja fel titkait, hanem a kicsinyeknek. Az „okos” ember saját képességeiben bízik, a „kicsiny” viszont nyitott a kegyelemre. Aki alázatos, az képes meghallani Isten szavát. Az evangélium szerint nem az a kiváltságos, aki sokat tud, hanem aki egész életét Istenre bízza.

Jézus örömmel mutatja be nekünk az Atyát, mint akinek titkai nincsenek elzárva senki elől, legfeljebb az emberi gőg és a túlzott magabiztosság zárja be az ember szívét Isten előtt. Ő maga is így él: alázatos, szelíd, engedelmes, türelmes. Ezért hív magához mindenkit, aki fáradt, megterhelt, sebzett, vagyis minket. És mit ígér? Nem azt, hogy nem lesznek terhek, nem lesznek nehézségek és küzdelmek, hanem azt, hogy az ő terhe más, azt könnyen hordozhatjuk.

Válasz