Napi evangélium
Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok!

Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Mt 11,28-30

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Az advent a várakozás ideje. Nemcsak a Megváltó születésére várunk, hanem arra a belső nyugalomra, amit csak Krisztus adhat. Jézus bátorító és magához hívó szavai különösen is aktuálisak az ünnepi készülődés idején. Rohanunk, szervezünk, teljesítünk, miközben belül egyre fáradtabbak, idegesebbek, lelkileg kimerültek leszünk. Advent csendje azonban más irányba hív: Jézushoz.

Ő nem a terheket veszi el tőlünk, hanem új értelmet ad nekik. Meghív, hogy az ő igáját vállaljuk magunkra, vagyis éljünk az ő tanítása szerint – alázattal, szeretettel, türelemmel. Ez nem könnyebb út, de békességet ad. Nem tehermentességet ígér, hanem belső egyensúlyt, lelki erőt a mindennapi teendőkhöz.

„Tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű” – mondja. Adventben nem csupán egy meghitt ünnepre készülünk, hanem a szív átalakulására. Arra, hogy megtanuljuk Jézus szelídségét a saját zaklatott szavaink helyett, hogy alázatát válasszuk az önérvényesítés helyett, és hogy az ő békéje lakozzék bennünk a világ nyugtalansága, békétlensége közepette is. Az advent lehetőség, hogy csendet és nyitottságot teremtsünk a lelkünkben. Jézus vár ránk. Ő valóban meg tud nyugtatni bennünket.

Ne csak a naptárat nézd, hanem a szíved állapotát is! Jézus hív: menj hozzá, pihenj meg nála, tanulj tőle, és békességgel indulhatsz tovább.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Oly sokszor vagyok fáradt – testben, lélekben, gondolatban. A napok rohanása, a sok elvárás, a belső vívódások terheket raknak rám, amelyeket nem tudok egyedül cipelni. De te azt mondod: „Jöjjetek hozzám!” Most itt vagyok előtted. Átadom neked, ami nyugtalanít, amit nem értek, amitől félek. Add meg nekem azt a csendes nyugalmat, amely a te szelíd jelenlétedből fakad! Taníts szelídségre, alázatra, bizalomra! Szeretnék benned megpihenni, hogy újra tudjak szeretni, figyelni, remélni. Uram, te vagy az igazi nyugalom forrása.

Válasz

Mennyei Atyátok nem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsinyek közül.

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”

Mt 18,12-14

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangélium példabeszédében Jézus megmutatja, milyen az irgalmas Isten: nem ítélkező, hanem szenvedélyesen kereső. Isten egyetlen bárány miatt is elindul, mert az az egy is fontos számára. A világ logikája a többségre figyel: ha kilencvenkilenc megvan, akkor ez jó eredmény. De Isten logikája más, ő a kevésre is figyel: neki hiányzik az egy, mert nélküle nem teljes a nyáj, a közösség. Az elveszett bárány nem keresi a pásztort. A pásztor indul útnak és nem nyugszik, amíg meg nem találja.

Advent arról is szól, hogy Isten úton van, felénk tart. Csendben közeledik, türelemmel keres minket. Isten szeretete nem ismer akadályt. Ez az a szeretet, amely nem mond le rólunk akkor sem, ha mi már rég lemondtunk arról, hogy visszataláljunk hozzá.

A mi életünkben is vannak „elveszett” részek: megromlott kapcsolatok, utólag megbánt döntések, be nem gyógyult sebek, gyakran emlegetett sérelmek. Isten ezekre a területekre is elindul, mert neki nemcsak életünk rendben lévő kilencvenkilenc helye a fontos, hanem az is, ami gyógyításra, megújulásra vár. Ő nem fél szembenézni azzal, amit mi a legszívesebben elrejtenénk.

Advent tehát nemcsak várakozás a megváltó Istenre, hanem találkozás is vele. Hiszem-e, hogy értem jön? Engedem-e, hogy felemeljen és hazavigyen?

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te vagy a Jó Pásztor, aki fáradhatatlanul keresel minket, még akkor is, amikor távol járunk tőled. Köszönöm, hogy fontos vagyok neked, ismersz engem és nevemen szólítasz. Hálás vagyok, hogy utánam jössz a sötétbe, a reménytelenségbe, és nem hagysz magamra tévedéseimben. Te soha nem mondasz le rólam, hanem fáradhatatlanul keresel, újra és újra utánam indulsz. Köszönöm, hogy nem a bűneim alapján ítélsz meg, hanem a szereteteddel felemelsz. Advent idején különösen is vágyom arra, hogy megtalálj és én újra rád találjak. Adj erőt melletted maradni, nálad megpihenni és benned örömöt találni!

Válasz

Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van!

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!” Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.” Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” Ezután az angyal eltávozott.

Lk 1,26-38

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Az advent a várakozás, de nem a tétlenség ideje. A hit útján való elindulás ideje. Mária története ennek fontosságát mutatja meg nekünk: egy egyszerű názáreti lány igenje megváltoztatta az emberi történelem rendjét, utat nyitva a megváltás művének. A szeplőtelen fogantatás titka nem csupán teológiai tanítás, hanem konkrét meghívás: Isten előre felkészítette Máriát, a Megváltó édesanyját sajátos küldetésére. Mária tiszta szívű volt, nyitott és kész az Istennek való engedelmességre. Ez a belső készenlét teszi őt példaképpé számunkra.

Az angyal így szólt a názáreti lányhoz „Ne félj, Mária!” Ma nekünk szól a bátorítás. Sokszor mi is zavarba jövünk, amikor Isten megszólít minket. Talán kételkedünk, máskor kérdéseink támadnak és elbizonytalanodunk a jövőtől. De Isten nem azt várja, hogy mindent megértsünk, hanem hogy feltétlenül bízzunk benne. Mária hite nem a bizonyosságon alapult, hanem a szereteten. „Történjék velem szavaid szerint” – ez a mondat az adventi idő egyik legmélyebb imája lehet számunkra.

A szeplőtelen fogantatás ünnepe arra tanít, hogy Isten kegyelme bennünk is működik, ha nyitott szívvel válaszolunk. Isten ma is új életet akar hozni a világba, mégpedig rajtunk keresztül. Kész vagyok-e kimondani az „igent”? Mária példája engem is hív: ne féljek, ne zárkózzak el. Legyek kész az Úr szolgálatára, hogy Isten jelenléte láthatóvá váljon a világban.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Mária, szeplőtelenül fogant Szűz, Isten kegyelmének tiszta edénye! Köszönöm, hogy igent mondtál Isten hívására, és vállaltad a szolgálatot, amely által a Megváltó eljött közénk. Segíts, hogy nyitott szívvel tudjak válaszolni az Úr hívására! Taníts bízni akkor is, amikor nem értek mindent, és szeretni akkor is, ha félelem vagy bizonytalanság ébred bennem! Életpéldád segítsen, hogy a tiszta szív, a lélek csendje és az engedelmesség visz közelebb Istenhez. Segíts, hogy az én életemben is megvalósuljon Isten akarata!

Válasz

Az jut be a mennyek országába, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát.

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! – jut be a mennyek országába, hanem csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Mindaz pedig, aki hallgatja ugyan tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra. Az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.”

Mt 7,21. 24-27

100_4037.JPG

Válasz