Napi evangélium

Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül.

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:

Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,

és az Emmánuel nevet adják neki,

ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”

Mt 1,18-23

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Szűz Mária születése a liturgikus év egyik legmeghittebb ünnepe. E napon az evangélium nem Mária születéséről, hanem Jézus fogantatásáról szól. Az Egyház évszázadok óta örömmel emlékezik meg e napról, mert Mária világrajötte a megváltás történetének jelentős napja, mert megszületett az a személy, aki a Megváltó anyja lett.

Az evangélium bemutatja József vívódását. Jegyese, Mária gyermeket vár, de még nem élnek együtt. József igaz ember, nem akar ártani Máriának, de nem érti, mi történik, hogyan várhat gyermeket jegyese. És ekkor az angyaltól egy látomásban magyarázatot kap kérdésére és útmutatást arra vonatkozóan, hogy mit kell tennie. A hit útjának kezdete ez József számára. József számára ettől kezdve Mária gyermeke már nem gond, hanem Isten jelenlétének jele.

A kezdések, az elindulások sokszor a mi számunkra is zavarosak, bizonytalanok vagyunk, tele vagyunk félreértésekkel. De Isten nem hagy magunkra ezekben a helyzetekben. Szól, vezet, megnyitja a szívünket titkainak befogadására.

Mária születése nem csupán egy élet eseménye a sok közül, hanem annak jele, hogy Isten már réges-régen elkezdte előkészíteni a világ megváltását. A mindenható Isten Máriát választotta ki, hogy a Megváltó anyja legyen – így lett Mária születése Isten nagy tervének egyik legfontosabb állomása. Ez arra emlékeztet minket, hogy Isten gyakran csendben, egyszerű eseményeken keresztül tesz dolgokat az emberekért.

Amikor valami új kezdődik az életünkben – egy kapcsolat, egy feladat –, talán nem látjuk még a végét. De ha a kezdet Istentől van, akkor a beteljesedés is áldott lesz.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Mennyei Atyám! Hálát adok neked Szűz Mária életéért, akit az üdvösség hajnalcsillagává tettél. Köszönöm, hogy általa elküldted a világnak a Megváltót, Jézust. Add, hogy én is el tudjam fogadni hittel az életemben felmerülő titkokat, és bízni tudjak akkor is, amikor nem látok tisztán, nem értek mindent! Segíts, hogy Mária és József példájára én is engedelmesen fogadjam akaratodat, és kész legyek elindulni és veled együtt haladni az üdvösség útján!

Válasz

Napi evangélium
Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt.

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül. Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.

Mt 10,28-33

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A kassai vértanúk ünnepén egy olyan szakaszt olvasunk az evangéliumban, amely a hitvallás és a bátorság mélységét tárja fel. „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni.” Ez nem puszta vigasztalás, hanem iránytű azoknak, akik akár életük feláldozása árán is Krisztushoz akarnak tartozni.

Az üldözések idején a félelem valós. A vértanúk nem érzéketlen emberek voltak, hanem olyanok, akik a félelem ellenére is hűségesek maradtak. Az igazi bátorság nem a félelem hiánya, hanem a szeretet ereje, amely legyőzi a félelmet.

Jézus nemcsak az üldözés lehetőségéről beszél, hanem arról is, hogy mennyire fontosak vagyunk az Atyának. „Minden szál hajatokat számon tartják” – mondja. Akinek életünket köszönhetjük, az nem hagy minket magunkra életünk során. Az Istenbe vetett bizalom adhat erőt akkor is, amikor a világ logikája szerint veszteség ér minket.

A hit megvallása nem mindig végződik vértanúsággal, sőt, ez a ritkább. Hitünk megvallása sokszor a csendes, de határozott döntéseinkben nyilvánul meg: amikor nem hallgatunk az igazságról, amikor megvalljuk keresztény meggyőződésünket akkor is, ha az kényelmetlen.

A kassai vértanúk áldozata bátorítás a tanúságtételre. Ők azért haltak meg, mert hűségesek maradtak Krisztushoz. Mi pedig nap mint nap új lehetőséget kapunk arra, hogy megvalljuk őt szóval, tettekkel, hűséges szeretettel.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy aki megvall téged az emberek előtt, azt te is megvallod mennyei Atyád előtt. Add, hogy ne féljek, amikor ki kell állnom az igazságért, és ne szégyelljem hitemet akkor sem, ha nevetség vagy elutasítás jár vele! Adj bátorságot, hogy hűséges maradjak hozzád minden körülmények között, és ne csak szavaimmal, hanem életemmel is tanúságot tegyek rólad! Tekints irgalommal azokra, akik ma is üldöztetést szenvednek érted!

Válasz

Napi evangélium

Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra.” „Mester – válaszolta Simon –, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót.” Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.

Lk 5,1-11

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Péter és társai egész éjszaka dolgoztak, de nem fogtak semmit. Fáradtak, csalódottak, már mossák a halászhálót. Fáradozásuknak nincs eredménye. Ekkor lép közbe Jézus: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra!” A kérés teljesen észszerűtlen. Nappal nem halásznak, ráadásul ők már próbálkoztak, eredménytelenül. Péter válasza mégis csodálatos: „De a te szavadra kivetem a hálót.” Ez a mondat a hit egyik legmélyebb megnyilvánulása: nem az észérvek, nem a tapasztalat, hanem Jézus szava válik döntővé. Ebben a bizalomban ott rejlik az igazi tanítványi lelkület. A bőséges halfogás nem a halászati technikának, hanem a hitnek és engedelmességnek az eredménye.

Péter megérzi, kivel van dolga, és leborul Jézus előtt: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” Aki találkozik Istennel, az meglátja önmaga gyengeségét is, de nem kétségbeesik, hanem megnyílik a meghívásra. Mert Jézus nem megy el, hanem új feladatot ad: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.”

Ez is egy rólunk szóló történet. Hányszor élünk meg ürességet, eredménytelenséget, kimerültséget? Jézus akkor is odalép, és bizalomra hív: Próbáld meg újra – velem. Ha engedelmeskedünk, bőséges eredményt tapasztalunk, és új hivatást is kapunk: embertársaink szolgálatát.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Néha fáradt vagyok és csalódott, mint Péter: próbálkoztam, küzdöttem, mégsem lett gyümölcse munkámnak. Te akkor odalépsz hozzám, és ezt mondod: „Evezz a mélyre!” Uram, a te szavadra újra indulok. Adj bátorságot a próbálkozáshoz, és engedd, hogy ne csak az eredményt nézzem, hanem a veled való együttműködést! Ha megtapasztalom nagyságodat, ne zárkózzam el, hanem alázattal és örömmel válaszoljak hívásodra! Formálj engem is olyan emberré, aki másokat hozzád vezet! Uram, szeretnék én is emberhalász lenni!

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Néha fáradt vagyok és csalódott, mint Péter: próbálkoztam, küzdöttem, mégsem lett gyümölcse munkámnak. Te akkor odalépsz hozzám, és ezt mondod: „Evezz a mélyre!” Uram, a te szavadra újra indulok. Adj bátorságot a próbálkozáshoz, és engedd, hogy ne csak az eredményt nézzem, hanem a veled való együttműködést! Ha megtapasztalom nagyságodat, ne zárkózzam el, hanem alázattal és örömmel válaszoljak hívásodra! Formálj engem is olyan emberré, aki másokat hozzád vezet! Uram, szeretnék én is emberhalász lenni!

Válasz