2023. április 1. – Szombat

Evangélium

Lázár feltámasztása után a Mártához és Máriához jött zsidók közül sokan hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és így tanakodtak: „Mit tegyünk? Ez az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek majd benne. Aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket és népünket.” Közülük az egyik, Kaifás, aki abban az évben főpap volt, ezt mondta nekik: „Ti nem tudtok semmit. Gondoljátok csak meg: jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” Ezt pedig nem magától mondta, hanem mint annak az évnek főpapja prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal meg; sőt, nemcsak a népért, hanem hogy egybegyűjtse Isten szétszóródott gyermekeit. Attól a naptól kezdve megegyeztek abban, hogy megölik őt. Ezért Jézus nem mutatkozott többé nyilvánosan a zsidók előtt, hanem visszavonult a pusztaság melletti vidékre, egy Efraim nevű helységbe, és ott tartózkodott tanítványaival együtt. Közeledett a zsidók húsvétja. A vidékről már az ünnepek előtt sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla: „Mit gondoltok, eljön-e az ünnepre?” A főpapok és a farizeusok ugyanis ekkor már kiadták a rendeletet, hogy aki tud valamit Jézus tartózkodási helyéről, jelentse, hogy elfoghassák őt.
Jn 11,45-57

6344_0.jpg

Válasz

Elmélkedés

A mai evangéliumban arról a fontos eseményről számol be János evangélista, hogy a főtanács elhatározza Jézus halálát. Látnunk kell, hogy nem csupán arról van szó, hogy maguk elé idézve ki akarják vizsgálni az esetet, hanem döntésükkel megelőlegezik a halálos ítéletet. Ha sikerül elfogniuk és a főtanács elé állítaniuk a nép előtt nagy tekintélynek örvendő Jézust, akkor ennek a vizsgálatnak előzetes szándékuk szerint egyetlen kimenetele lehet: Jézusnak meg kell halnia.
A beszámolóból úgy tűnik, hogy a Jézussal szemben ellenséges érzelmeket tápláló farizeusok számára Lázár feltámasztása az utolsó csepp volt a pohárban. Máskor is rosszallásukat fejezték ki a csodatettek alkalmával, főként, ha szombaton tette azokat Jézus, hiszen e csodák nem csupán a meggyógyítottakban eredményeztek hitet, hanem a szem- és fültanúk is hinni kezdtek Jézusban. A halott Lázár visszaszólítása az életre szintén olyan esemény, olyan erős cselekedet volt, amely Jézus isteni hatalmát igazolta és hitet ébresztett sokakban. Jézus megölésének szándéka ekkor már kimondottan is megfogalmazódik.
Miközben tehát az egyik oldalon a megváltásban megnyilvánuló isteni jóság a betetőzéséhez közeledik, a másik oldalon egyre inkább elhatalmasodik az emberi gonoszság és gyűlölet. A kettő a kereszten találkozik. Az Úr kereszthalála egyaránt feltárja Isten jóságát és az ember gonoszságát.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te az Atyától jöttél a világba, őt dicsőítetted meg életeddel. Mindenkor az ő akaratát teljesítetted, neki engedelmeskedtél. Vállaltad, hogy emberré legyél, emberként élj és vállaltad a halált is. Segíts minket, hogy észrevegyük közelségedet, jelenlétedet, szeretetedet! Segíts minket, hogy megtaláljunk téged, s vezess minket az Atyához! Maradj örökké köztünk, hogy szereteted állandóan bennünk legyen! Add meg nekünk az újjászületést, hogy egészen Istennek élhessünk!

6344_0.jpg

Válasz

2023. március 31. – Péntek

Evangélium

Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre ő megkérdezte tőlük: „Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében. Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?” A zsidók ezt válaszolták: „Nem a jócselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus ezt felelte: „A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt – és az írás nem veszítheti érvényét –, hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: Káromkodol! – mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” Erre ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult.” És sokan hittek Jézusban.
Jn 10,31-42

6344_0.jpg

Válasz

Elmélkedés

Az előző napok gondolatait folytatva Jézus világosan kijelenti, hogy cselekedeteit az Atya nevében teszi. Csodáira és csodás gyógyításaira kell itt elsősorban gondolnunk. E cselekedetek korábban sokak érdeklődését felkeltették, és többször megfogalmazódott a kérdés, hogy milyen erővel, milyen hatalommal képes ilyen dolgokat véghezvinni. Egy alkalommal az a vád fogalmazódott meg ellenfeleiben, hogy a gonosz lelkek fejedelmével szövetkezve képes a csodákra, például az ördögök kiűzésére a megszállottakból. Jézus akkor is kijelentette, hogy az Atya cselekszik általa, s rendkívüli tetteiben az Isten országa jeleit kell észrevenni. A zsidók elismerték ugyan jócselekedeteit, de nem ismerték el azt, hogy Jézus az Atya Fia, s az Atya cselekszik általa.
Korunkban sok ember kerül lelki válságba az önismeret hiánya és életcéljának elvesztése miatt. Ha szívünk mélyéig meg akarjuk ismerni önmagunkat és meg akarjuk találni élethivatásunkat, akkor Krisztushoz kell mérnünk magunkat! E megismerési folyamatban benne van minden emberi erőnk és gyengeségünk, hitünk és kételkedésünk, bizalmunk és aggodalmunk, életszentségre való törekvésünk és bűnösségünk. Krisztusba kell öltöznünk, mert így válunk a megtestesülés és a megváltás részesévé. Ez egy benső, lelki folyamat, ez az Istenben való újjászületés.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Istenem! Segíts, hogy helyesen tudjam beosztani az időmet! Add, hogy biztosan érezzem, mely ügyem nem tűr halasztást! Segíts, hogy mindig időt találjak a szellemi, lelki feltöltődésre is! Kérlek, segíts, hogy minden esetben a lehető legjobban készülhessek föl az éppen előttem álló feladatra! Add meg, Uram, a kegyelmet, hogy akivel csak találkozom, arra úgy tudjak odafigyelni, és úgy tudjak neki segíteni, mintha téged hallgatnálak és neked segítenék!

6344_0.jpg

Válasz

2023. március 30. – Csütörtök

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így beszélt a zsidókhoz: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.” A zsidók azt felelték: „Most már tudjuk, hogy valóban ördögtől megszállott vagy. Ábrahám meghalt, és a próféták is meghaltak. Te meg azt mondod: „Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre”. Nagyobb vagy talán Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?” Jézus így válaszolt: „Ha önmagamat dicsőíteném, az semmit nem érne. Az én Atyám az, aki megdicsőít engem. Ti Isteneteknek mondjátok őt, de nem ismeritek. Én ismerem őt, és ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló, hazug lennék. De én ismerem az Atyát, és megteszem, amit mond. Ősatyátok, Ábrahám ujjongott, hogy megláthatja eljövetelem napját. Látta, és örvendezett.” A zsidók erre felháborodtak: „Még ötvenesztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?” Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.” A zsidók erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azonban eltűnt előlük, és kiment a templomból.
Jn 8,51-59

6344_0.jpg

Válasz

Elmélkedés

A mai evangéliumi rész szerint Krisztus tanítása az örök életet jelenti azok számára, akik hisznek benne. Az Úr tanítása tehát túlmutat a földi életen, átlépi az evilági élet végső határpontját, a halált, és felszabadít bennünket az örök életre. Ez a feltámadás. Miként az igazi szabadságot egyedül Krisztus személyében és általa ismerhetjük meg, ugyanúgy a feltámadásunk is csak Krisztusban lehetséges. Amilyen a halálunk, olyan lesz utána az örök életünk. Ha Krisztussal élünk ebben a világban és Krisztussal halunk meg, akkor vele együtt támadunk fel az örök életre.
Bár Jézus érzékeli az ellenszenv fokozódását, mégsem hallgat, hanem még részletesebben beszél az Atyával való kapcsolatáról. Azt reméli, hogy ez talán hitre ébreszti az embereket. Ábrahám példáját és az ő hitét említi, akit jól ismerhettek hallgatói. Ábrahám idős kora miatt emberileg már nem remélhette, hogy gyermeke szülessen, mégis hitt az isteni ígéret beteljesedésében. Ezért Ábrahámot a hit atyjaként emlegetjük. Ámbár sokszor hihetetlennek tűnik, amit Jézus tanít, mégis azt szeretné, hogy higgyenek benne, ahogyan Ábrahám is hitt Istenben.
Ha megtartom Krisztus tanítását, azaz hittel elfogadom azt, elnyerem az örök életet. A nagyböjt, amelynek végéhez közeledünk, a hit útját jelenti számomra.
© Horváth István Sándor


Imádság

Irgalmas Istenünk! A bűnöktől való szabadulás és a lelki megtisztulás lehetőségét te mindenkinek felkínálod és örömmel bocsátasz meg nekünk. Küldötteid által figyelmeztetsz, ha letérünk az igaz élet útjáról. Az idők teljességében pedig elküldted Fiadat, aki önfeláldozásával, szenvedésével és halálával megszerezte számunkra a megváltást, a veled való kiengesztelődést. Az Úr mennybemenetele után kiárasztottad a Szentlelket a bűnök bocsánatára. Önmagunkat nem tudjuk felmenteni a bűn alól, hanem te törlöd el azokat. Add meg nekünk bűneink bocsánatát és a lelki megtisztulást!

6344_0.jpg

Válasz

2023. március 29. – Szerda

Evangélium

Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?”
Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a fiú ott marad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!”
Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem, amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.” Jézus azonban megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az Isten küldött engem.”
Jn 8,31-42

6344_0.jpg

Válasz

Elmélkedés

A zsidók vallási és nemzeti öntudatból az Ábrahámtól való származásukra hivatkoznak, de Jézus arra irányítja figyelmüket, hogy a választott nép és Isten közötti kapcsolat sem csupán e vérségi köteléken nyugszik, hanem azon a lelki háttéren, amelyet a szövetségkötés jelképez. Az Egyház, az újszövetség népe Krisztust követi. Az ő megváltó halála törli el a bűnt és tesz bennünket Isten gyermekeivé. Tehát nem vérségi kapcsolatról van szó, amikor Istennel való viszonyunk alapjait keressük, hiszen e lelki kapcsolatot Krisztus biztosítja, akiben megtaláljuk az igazságot.
Mivel az evangéliumban szó esik az „igazságról”, fontos tisztázni, hogy János apostol teológiájában kulcsfontosságú az igazság fogalma, amely elsősorban nem magát Istent jelöli, hanem Isten kinyilatkoztatott Igéjét, Jézus Krisztust. Jézus egyrészt hirdeti az embereknek azt az igazságot, amelyet az Atyától hallott, s amelynek közvetítése az emberek felé küldetésének eleme, másrészt, ő maga az igazság. János szerint éppen abban rejlik az ószövetség és az újszövetség különbsége, hogy az előbbi a mózesi törvényt közvetítette az embereknek, az utóbbi pedig a kegyelmet és az igazságot Krisztusban és Krisztus által. Jézus azért nevezte magát igazságnak, mert a kinyilatkoztatás teljességét hordja magában. Általa, a teljes igazság által ismerhetjük meg az Atyát és azt az utat, amely az Atyához vezet.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Jézus, hiszem, hogy velem vagy mindig, velem vagy életem nehéz helyzeteiben, velem vagy még a kísértések idején is. A gonosz az ellenkezőjét akarja elhitetni velem, s azt a gondolatot ébreszti bennem, hogy magamra hagytál, nem törődsz velem, nem gondoskodsz rólam. Bukásaim és eleséseim figyelmeztetnek, hogy újra és újra bizalommal forduljak hozzád és segítségedet kérjem. Segíts, hogy a legnehezebb kísértések idején is a te arcodra tekintsek, a te tekinteted keressem, a te kezed után nyúljak, s a te szívedre hajoljak.

6344_0.jpg

Válasz

2023. március 28. – Kedd

Evangélium

A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: „Én elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.” A zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak nem akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek”? Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok, én felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam, hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben.” Erre megkérdezték: „De hát ki vagy te?” Jézus azt válaszolta: „Kezdettől fogva az vagyok, amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem rólatok, és ítéletet mondanom felettetek, mert aki engem küldött, igazmondó; én pedig azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” De azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszél nekik. Végül Jézus azt mondta nekik: „Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja.” E szavak után sokan hittek Jézusban.
Jn 8,21-30

%CF%87%CF%87(3).gif

Válasz

Elmélkedés

A mai evangéliumi részletben Jézus arról beszél, hogy Isten küldte őt a világba. Az igazmondó Isten küldöttének tekinti magát, aki mindig azt mondja, azt hirdeti, amit Istentől hall, s utalást tesz arra, hogy küldetése befejeztével Istenhez fog visszatérni. János evangélista kissé kesernyésen jegyzi meg, hogy a hallgatóság nem értette meg, hogy valójában az Atyáról beszél nekik. Vagy talán helyesebb azt mondanunk, hogy nem hitték el, nem fogadták el, hogy Jézus a mennyei Atya Fia, és ez a hitetlenség, ez az elutasítás vezetett megöléséhez.
Az előző napokban már olvastunk arról, hogy Jézust elutasították, mint messiást. Ez bizonyos szempontból talán érthető, hiszen egészen más volt a korabeli elképzelés az eljövendő messiásról. Olvastunk arról is, hogy elutasították, mint prófétát. Ez talán amiatt érthető, hogy a korábbi idők prófétáit szintén elutasították. Jézusnak, mint Isten Fiának elutasítása viszont egy új elem. Ha Jézus csak messiásnak vagy a messiási idők nagy prófétájának tartja magát, valószínűleg nem lettek volna vele ennyire ellenségesek. Az igazi haragot és gyűlöletet az váltotta ki, hogy Isten Fiának tartotta magát, ami a vallásos zsidó emberek számára elfogadhatatlan volt.
Ha szeretettel és a hit vágyával közeledek Jézushoz, akkor lassan megértem, hogy ő valóban Isten Fia, ő a Megváltó, aki üdvösséget hozott számomra is.
© Horváth István Sándor


Imádság

Köszönöm Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely telve van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm a munkakedvet és hogy mozogni tudok, hogy találkozhatom más emberekkel. Köszönöm az egyedüllétet és a pihenést, a virradatot és az alkonyt, a nyílt horizontot. Itt állok, kezeim telve vannak ajándékaiddal, segíts nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal!

6344_0.jpg

Válasz