Két ember fölment a templomba imádkozni.

Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”

Lk 18,9-14

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai példabeszéd, amely talán nem is egy kitalált történet, hanem egy megtörtént esetet mond el, két embert állít elénk: a farizeust és a vámost. Az egyik dicsekszik az erényeivel, a másik alig meri felemelni a tekintetét. A farizeus vallási cselekedeteit sorolva, büszkén áll Isten elé, a vámos a bűneit mondja, s alázattal kéri Isten irgalmát. A farizeus önelégülten távozik, a vámos megigazultan megy haza. Mert Isten nem a teljesítményt, hanem a szívet nézi. A farizeus önmagát állította imájának a középpontjába, ha szavait egyáltalán imának nevezhetjük, a vámos viszont valóban Istenhez fordult, akitől bűnei bocsánatát várta és erőt életének megújításához.

A nagyböjtben elkerülhetetlen a kérdés számunkra: Melyik vagyok? Melyik lelkület áll hozzám közelebb? Néha „kifogástalan” vagyok, máskor összetört. A baj nem az, ha erkölcsileg döntéseket hozok, hanem ha azokkal kérkedem. Ugyanakkor nincs szükség arra, hogy senkinek érezzük magunkat, de az már gond, ha Isten kegyelme nélkül akarom megállni a helyem.

A kútnál Jézus nem a múltat nézte, hanem az asszony vágyát az igazságra és a tiszta életre. A vámosban is vágyakozás él a tisztulásra, az elfogadásra, életének megújítására. Ma arra hív minket az Úr, hogy vallásosságunk ne látszat legyen, hanem alázatból fakadó, irgalomra szomjazó hit legyen bennünk. Aki kiüresíti magát, azt Isten betölti. Aki leborul előtte, azt felemeli.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Irgalmas Istenem! Taníts az igazi alázatra! Ne engedd, hogy a gőg, a büszkeség, a kérkedés uraljon, vagy hogy másokat lenézve magamat dicsőítsem! Add, hogy szívem mindig hozzád kiáltson, mégpedig őszinte bűnbánattal! Légy irgalmas hozzám, bűnöshöz! Adj erőt leborulni előtted, hogy irgalmadnak köszönhetően újra felálljak! Tisztíts meg, és vezess vissza a forráshoz, ahol kegyelmedből, mint élő forrásból olthatom lelkem szomjúságát!

Válasz

napi evangélium

Melyik az első a parancsok közül?

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?” Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres áldozatnál.”

Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: „Nem jársz messze Isten országától.” Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.

Mk 12,28b-34

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangélium szerint egy írástudó fordul Jézushoz: „Melyik a legfőbb parancs?” A válasz egyszerű, mégis gyökeres fordulatot kíván azoktól, akik komolyan veszik: „Szeresd az Istent és szeresd felebarátodat!” Az egész törvény és a próféták alapja e két parancsolat. Nem bonyolult, csak épp nehéz megtartani. A szeretet törvényét mindannyian jól ismerjük, a kérdező írástudó számára is ismert volt, csak éppen annak gyakorlása során ütközünk nehézségekbe.

Nagyböjt elején talán még könnyű volt a böjt, betartottuk elhatározásainkat. Most, a nagyböjti idő derekán, szívünk valódi szándéka kerül napvilágra. A szeretet útján járok-e? Mennyire fontos számomra, hogy közelebb kerüljek Istenhez? Mennyire tudok segítőkészen odafordulni embertársaimhoz?

Az írástudó nem vitatkozik, hanem egyetért, ezért mondja neki Jézus: „Nem jársz messze Isten országától.” Ez egy pillanat, amikor a vallási tudás alázattal párosul, és ennek köszönhető a valódi találkozás Jézussal. Nem elég ismerni Isten parancsát, hanem élni kell.

Jákob kútjánál a szamariai asszony szívében megszületett annak vágya, hogy többé ne csupán ismerje az igazságot, hanem kövesse is azt. Ma azt kérdezi Jézus, hogy mennyire él bennem Isten országa?

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Szeretet Istene! Add, hogy ne csak ismerjem a parancsaidat, hanem azok szerint éljek! Taníts meg téged szeretni teljes szívből, teljes lélekből, teljes erőmből, és add, hogy az embertársaimat is úgy szeressem, mint önmagamat! Bocsáss meg, ha olykor könnyebb tanításodat hirdetnem, mint valóban megélni azt! Adj új szívet, amely nem fél szeretni akkor sem, amikor kényelmetlen vagy nehéz! Segíts, hogy ne várjak soha köszönetet vagy viszonzást, hanem önzetlen szeretettel forduljak mindenki felé!

Válasz

Napi evangélium

Amint az ördög kiment, a néma megszólalt.

Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi, elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór.”

Lk 11,14-23

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

A mai evangéliumot olvasva egy megrázó jelenet tárul elénk: Jézus ördögöt űz, de a válasz nem hála vagy köszönet, hanem vádaskodás. A jócselekedet egyesek számára gyanús, a gyógyító Jézus megkérdőjelezett személy lesz. Itt már nem a törvény betartásáról van szó, hanem arról, hogy kihez tartozunk, melyik oldalra állunk. „Aki nincs velem, ellenem van” – mondja Jézus, s ez egyértelművé teszi, hogy itt most nincs kényelmes középút.

A nagyböjt világosságot hoz, de ez néha kényelmetlen. Felráz, de nem mindenki akar mozdulni. Tükröt tart, de ebbe a tükörbe nem mindenki akar belenézni. Jézus nem tűri a semlegességet. Mi talán szeretnénk olykor a „két part között” élni: egy kicsit Istennek, egy kicsit a világnak és önmagunknak. De a szeretet nem fél-szívű és nem megosztott szívű. Az irgalom, amit Istentől kapunk, teljes odaadást kíván.

Ha Jézus tevékenységével, szolgálatával Isten országa jött el közénk, akkor a döntés sürgető számunkra. Kinek a hangjára figyelek? Közösséget vagy falakat építek? Engedem-e, hogy Jézus valóban „kitakarítsa”, megtisztítsa a bűnbocsánat szentségében a lelkem? Mert ha ő helyet kap bennem, akkor a gonosznak távoznia kell.

Jákob kútjánál Jézus a szamariai asszony lelki szomjúságát csillapította tanításával. Ma tőlem kérdezi: „Velem vagy, vagy ellenem?”

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te nem kedveled a sötétséget, a gonoszságot, a bűnt, a hitetlenséget, hanem a világosság, a jóság, az igaz élet Istene vagy. Te jóságoddal gyógyítasz, igazságoddal tanítasz minket. Adj nekem bátorságot a döntéshez, hogy ne halogassam többé, hanem teljes szívvel melléd álljak! Tégy szabaddá, hogy ne mások véleménye, elvárása irányítson, hanem mindig neked engedelmeskedjek, a te akaratodat kövessem! Űzd ki belőlem mindazt, ami ellened van, az ítélkezést, a keserűséget, az önzést! Add, hogy szívem ne üres legyen, hanem te élj benne!

Válasz

Napi evangélium


Aki megtartja és tanítja a törvényeket, igen nagy lesz a mennyek országában.

A hegyi beszédben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.”

Mt 5,17-19

100_4037.JPG

Válasz