Napi evangélium

Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!

Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!” De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!” A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel. Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?” De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!” Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!

Mt 22,1-14

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Különös lakodalom

A mai evangélium egy esküvői meghívás története, amely szokatlan és meglepő. Egy király menyegzőt rendez a fiának, de a meghívottak igencsak udvariatlanul viselkednek, nem fogadják el a meghívást az ünnepi alkalomra. A szokatlan válasz szokatlan cselekedetre készteti a királyt, aki másokat hív meg, „gonoszokat és jókat egyaránt.” A lakodalom közben újabb szokatlan esemény is történik, egy vendéget elég durván kitessékelnek, mert nincs rajta alkalomhoz illő ruha. Mit tanít nekünk ez a különös lakodalom?

Az esküvői meghívás képe Jézus idején közismert volt. Egy menyegző nemcsak egy szűk családi esemény volt, hanem közösségi ünnep is egyben, a kapcsolatfelvétel, az új szövetségek és a vendégszeretet színtere. Ez a kezdés azt jelképezi, hogy Isten meghív minket a vele való életközösségre és az üdvösségre, tehát arra, hogy éljünk vele földi életünk során, és az örök életben is.

Meglepő, hogy a meghívottak mennyire közönyösen, udvariatlanul, sőt, ellenségesen viselkednek. Van, aki egyszerűen nem törődik a meghívással, mást jobban érdekel a földje, az üzlete, ismét mások egyenesen erőszakosak. Ez a mozzanat arra emlékeztet minket, hogy bizony a mi számunkra is sokszor másodlagossá válik Isten hívása, mert fontosabb a saját dolgaink intézése, a saját álmaink megvalósítása. Az elutasítás nem feltétlenül nyílt lázadás, hanem sokszor néma közöny, ami talán még veszélyesebb, mint a nyílt szembefordulás.

A történet folytatásában a király nem adja fel. Megtölti a termet olyanokkal, akiket az utakról gyűjtöttek össze, akik talán nem is számítottak meghívásra. Jézus örömhíre ilyen: senki sincs kizárva. Isten országa nem a kiváltságosoké, nem a „jó embereké”, hanem mindenkié. Ez azt üzeni nekünk, hogy a templomaink ajtaja és a szívünk ajtaja legyen mindig nyitott! Az Egyház legyen olyan közösség, amelyben mindenki otthonra talál! folyt.....

Válasz

A történetnek itt még nincs vége, a különös lakodalomban váratlan esemény történik. Egy vendéget, aki talán azt sem tudja hogyan került ide, kizárnak, mert nem visel menyegzős ruhát. Ez szigorú és ellentmondásos intézkedés, hiszen őt is az utakról hívták be, nem tudott ünnepi ruhát magára venni. Ám itt nem a ruházaton van a hangsúly, hanem azon, hogy a meghívás elfogadása felelősséggel jár. Isten nemcsak meghív bennünket az ő országába, hanem át is akar alakítani. A „ruha” itt a megtérés, az új élet jelképe.

A példabeszéd befejezése – „sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak” – nem arra utal, hogy Isten önkényesen válogat. Inkább arra, hogy a meghívás önmagában még nem elég. Az igazi válasz a hűségben, az Istennek tetsző életben mutatkozik meg. Isten azt szeretné, hogy teljes szívvel éljünk vele. Nem elég kereszténynek nevezni magunkat, nem elég egyházi szertartásokon részt venni. A valódi kérdés: megtért szívvel vagyunk-e jelen? Isten országa nem szemlélőknek szól, hanem azoknak, akik készek megszívlelni, amit hallanak és aszerint élni.

Isten téged is meghív. Ne tégy úgy, mintha elfoglalt volnál! A mennyország ajándék, de a részvétel feltétele az átalakult élet, a „menyegzős ruha”, vagyis a megtérés. Nem az számít, hogy ki voltál eddig, hanem hogy ma igent mondj! Meghívott vagy? Öltözz ünneplőbe!

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Mindenható Isten! Köszönöm, hogy engem is meghívsz a te országodba. Segíts, hogy ne közömbösen fogadjam hívásodat, hanem örömmel és készséggel válaszoljak rá! Add, hogy ne csak hallgassam tanításodat, hanem életemmel váljak annak tanújává! Öltöztess engem a megtérés és az irgalmasság ruhájába, hogy méltó vendéged legyek a menyegzőn! Ne engedd, hogy a világ gondjai elnyomják bennem a te szavadat! Taníts, vezess, formálj, hogy hűséges legyek hozzád!

Válasz

Napi evangélium

Ha én Isten erejével űzöm ki az ördögöt, akkor elérkezett hozzátok az Isten országa.

Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám, ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi, elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, nyugtalanul bolyong a magányos pusztaságban. Miután hasztalanul próbált megnyugodni, azt mondja magában: „Visszamegyek házamba, ahonnét kijöttem.” Odamegy, és azt látja, hogy egykori lakóhelyét kisöpörték és rendbe hozták. Erre elmegy, hoz magával hét más lelket, akik nála is gonoszabbak. Ezek bevonulnak a házba, és ott laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt.”

Lk 11,15-26

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Jézust azzal vádolják, hogy az ördög erejével űzi ki az ördögöt. Az ember néha mindent megtesz, hogy ne kelljen szembenéznie a nyilvánvalóval. Inkább elferdítjük a valóságot, mintsem beismerjük, hogy Isten valóban közöttünk van, és hatalma nagyobb, mint a gonoszé.

Jézus nem csupán ördögöt űz ki a megszállottakból, hanem rendet tesz a zűrzavarban. A gonosz mindig megoszt, szétszór, elválaszt. Jézus pedig összegyűjt, összefog, egésszé formál.

A mai evangélium nem egy rémisztő történet démonokról, hanem figyelmeztetés arra a veszélyre, hogy a gonosz bárki felett hatalmat szerezhet. Az emberi lélek nem maradhat üres. Ha nem Isten tölti be, akkor más fogja. Sokan kiűzik életükből a bűnt: egy rossz szokást, egy bűnös kapcsolatot, egy bénító függőséget, de ha utána nem építenek új alapot, ha a helyét nem foglalja el az imádság, a szeretet, akkor előbb-utóbb visszaszivárog a sötétség. Isten országa nem automatikusan jön el, meg kell nyitni előtte az ajtót, a szívünket.

Megkérdezhetjük magunktól, hogy sikerült-e már valamitől megszabadulnunk, ami káros volt számunkra? De ez még nem elég. Inkább azt kell kérdeznünk, hogy él-e bennünk Jézus, aki segít minket, amikor újra támad a kísértés, újra eltöltene minket a harag, a félelem, a csüggedés. Isten nem üres tereket keres, hanem otthont. Hajlandó vagy berendezni neki a szívedet?

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Uram, Jézus Krisztus! Ne csak a gonosztól szabadíts meg, hanem arra kérlek, hogy maradj bennem! Töltsd meg szívemet, hogy ne maradjon hely a sötétség számára! Űzd ki belőlem a félelmet, a keserűséget, az önzést, de ne hagyj üresen! Add, hogy benned éljek, és te bennem élj! Segíts, hogy minden nap újra igent mondjak akaratodra, és ne engedjem vissza azt, amit egyszer már kiűztél belőlem! Uram, formáld át lelkemet, hogy az engedelmesség útján az örök életre jussak!

Válasz

Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van!

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”

Lk 1,26-28

100_4037.JPG

Válasz

elmélkedés

Az angyal belép egy apró názáreti házba, és valami egészen szokatlant mond: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van!” Mária nem egy királylány, nem befolyásos nő, nem híres, csak egy egyszerű, tiszta lelkű fiatal lány. Isten mégis őt választja, mert az igent nem méltóság alapján keresi, hanem az engedelmes, szolgálatkész szív szerint.

Mária válasza – „Történjék velem szavaid szerint” – a történelem legbátrabb felelete. Nem tudja előre, mit jelent majd ez a beleegyezés. Nincs biztosíték, nincs menekülőút. Csak hit van, bizalom, odaadás.

Ma, Magyarok Nagyasszonya napján azt ünnepeljük, hogy ezt az asszonyt, ezt az igent mondó szívet kérte meg Szent István király, hogy a magyar nép oltalmazója legyen, neki ajánlotta fel az országot. István király nem azért tette ezt, mert nem volt jobb ötlete, hanem mert meg volt győződve arról, hogy ha egy nép jövője Máriára van bízva, akkor Isten áldása biztosított számára.

Mi, magyarok, mit kezdünk ezzel az ajándékkal, Mária égi támogatásával? Azzal, hogy ezer év óta kísér minket, népünket, történelmünket? Vajon csak ünnepeken idézzük fel, vagy valóban a mindennapjaink része is? Ma nekünk kell kimondanunk: legyen meg mindenben Isten akarata! Egy nép jövője nem hatalomban, nem dicsőségben, hanem az Istennek adott csendes igenekben dől el.

© Horváth István Sándor

Válasz

imádság

Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária, égi édesanyánk! Te voltál népünk reménye az évszázadok viharaiban, menedék a bajban, vezető a hit útján. Hálát adunk, hogy magyar népünk égi oltalmad alatt élhet. Segíts minket, hogy újra rátaláljunk Krisztusra! Tedd szívünket nyitottá, mint a tied, hogy mi is igent mondjunk Isten akaratára! Kísérj minket életünk útján, hogy a mennybe jussunk!

Válasz