A Szentatya klinikai állapota – az általános kórkép összetettsége mellett – továbbra is stabil maradt.

A tegnapi mellkasröntgen-felvétel megerősítette az előző napokban tapasztalt javulást.

A Szentatya napközben továbbra is magas áramlású oxigénterápiában, éjszaka pedig nem invazív gépi lélegeztetésben részesül.

A Pannonhalmi Főapátság célja, hogy az országos jelentőségű természetvédelmi területhez, és az Unesco világörökségi helyszínhez méltó környezetet alakítson.

A napokban olvastam valahol: ha az Úristen az anyák kezébe adná, hogy az utolsó ítéleten ők döntsenek arról, ki üdvözüljön, és ki jusson kárhozatra, akkor üres lenne a pokol. Mert egyetlen anya sem tudná kárhozatra küldeni a fiát, bármilyen rossz volt is az életében.

A puszta a megkísértés helye. Aki odamegy negyven napra, negyven évre vagy akár csak egy hétre, az számoljon azzal, hogy komoly kísértésben lesz része. Különös lélektani állapot, mondhatnám, lelkiállapot, amikor az ember kimegy a sivatagba, a semmibe, hogy ott egyedül legyen, s elgondolkozzék élete különböző helyzeteiről, sorsának alakításáról vagy alakulásáról, ám ott aztán begyűrűzik minden és mindenki.

Lévi meghívása kontrasztos. Előzőleg Jézus egy zsúfolt helyiségben, ahová már egyetlen ember sem tud bejutni, meggyógyít egy hordágyon fekvő bénát, akit a tetőt felbontva eresztenek le elé. Eközben Lévi odakint ül a vámasztalnál, meg sem mozdul az eseményre.

Istenes Szent János 1495. március 8-án született Portugáliában egyszerű, vallásos szülők fiaként. Amikor nyolc éves lett, szülei szállást adtak egy papnak, aki Madridba igyekezett és lelkesedéssel beszélt a spanyolok vallásos életéről.

A Karthágó környékén élő fiatal patríciusfeleség, Perpétua Felicitásszal, a rabszolganővel együtt hitjelölt volt a keresztények közösségében, melyet általános megvetés övezett. Felicitász szülés előtt állt, Perpétuának csecsemő gyermeke volt. Saturus hitoktató vállalta, hogy a keresztség fölvétele előtt a szükséges oktatásban részesíti őket és még néhány fiatalt.

Megfigyeltem, hogy a közéletben és a sikeres pályákon egyre több a balkezes ember. Valószínűleg nem a balkezesek lettek többen, hanem megszűnt az a társadalmi sztereotípia, hogy írni márpedig jobb kézzel kell. Azoknál, akiket természetes adottságuk ellenére jobbkezes írásra fogtak, bizonyos helyzetekben tapasztalható némi zavar.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban.

A vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon az Úr feltámadását ünnepeljük, így a 7.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban, sokgyermekes családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai Gergely Egyetemen hallgatott teológiát.