Sokan hangoztatják, hogy a kereszténységnek befogadónak kell lennie, hiszen Krisztus is egy asztalhoz ült a vámosokkal és a bűnösökkel, megbocsátott a házasságtörő asszonynak, hirdette a Mennyei Atya szeretetét minden ember iránt. A nemrégiben meghirdetett szinodális folyamat is – úgy tűnik – ezt a gondolatot erősíti: mindenkit meghallgatni, nagyobb teret adni az Egyházban a világiak, a nők, a szegények hangjának, a bennük levő isteni kegyelemnek, karizmának.

Szent Ignácnak tulajdonítják a mondást, hogy ő inkább választhatná üdvösségének bizonytalanságát a lelkek üdvének szolgálatában, mint a biztos üdvösség érdekében az azonnali halált. A lelkekért magát felemésztő pásztor alakja áll előttünk, akinek nem közömbös mások üdvözülése, és abban fedezi fel maga számára az örök életre jutás útját, hogy az üdvösségre vágyakozva szolgálja az emberek Krisztushoz tartozását.

Szent Péter, Ravenna püspöke a legendák szerint méltán vette fel a versenyt a birodalom többi nagy egyházfiával. Templomokat épített, de leginkább aranyszavú volt, mégpedig nagy bölcsességgel: negyedóránál hosszabban nem szólt, figyelembe vette a nyári melegben a nép befogadóképességét, nagypénteken nem prédikált, mert eltemették a Szót.

Három alkalommal beszélnek az evangélisták a testvérekről. Az első találkozást, amikor Jézus Márta házában járt, Szent Lukács beszéli el. Jézus tanítványai kíséretében úton volt, és betértek Betániába, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őket a házába. Márta húga, Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait.

A szent testvérek csapatában az Istennek adott lélek hármas Istenhez kapcsolódását fedezhetjük fel: Márta, aki tevékeny, Mária, aki figyel, Lázár, akit Isten képessé tesz.

János evangélista a kenyérszaporításkor új Mózesként mutatja be Jézust: fölmegy a hegyre, kenyérrel táplálja vándorló népét. A zsidó hagyományban a tóra az a kenyér, aminek belénk kell épülnie, mint a tápláléknak, ahogy Jeremiás is szívünkbe írt törvényről beszél próféciájában, ami által Istenük leszek és ők a népem.

János evangélista a kenyérszaporításkor új Mózesként mutatja be Jézust: fölmegy a hegyre, kenyérrel táplálja vándorló népét.

János evangélista a kenyérszaporításkor új Mózesként mutatja be Jézust: fölmegy a hegyre, kenyérrel táplálja vándorló népét.

Charbel Makhlouf egy észak-libanoni hegyi faluban született 1828. május 8-án. A keresztségben a Juszef Antun (József Antal) nevet kapta. Ő volt a család ötödik, legkisebb gyermeke; két bátyja és két nővére volt. Maronita édesanyja szigorúan megkövetelte a családban az imát, a napi rózsafüzér-imádságot és a szentmisén való részvételt.

Az Úr Jézus nagyszüleire emlékezik ma az Egyház.

Az újszövetségi könyvek semmit nem mondanak Szűz Mária szüleiről, nevüket sem említik. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név annyit jelent: kegyelemmel áldott, a Joachim pedig: Isten megvigasztal.

Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13–14.

Jakab apostol Betszaidában született. Zebedeus és Szalóme fia, Szent János evangélista bátyja volt. Az Egyház hagyományában az „idősebb” nevet kapta, hogy megkülönböztessék a május 3-án ünnepelt „fiatalabb” Jakabtól.

Mesterségét apjától örökölte: halászatból élt.

„Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet” – a krónikák szerint Kinga édesanyja látomásban hallotta e szavakat, kevéssel Kinga születése előtt.

Hedvig 1374 körül született Magyarországon Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként.

Lipót ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között Demeter bíboros, esztergomi érsek végezte.

A Szentírás több helyen megemlékezik a Kármel hegyről, ahol Illés próféta élt és védelmezte a hit tisztaságát (1Kir 17–19).

Saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermek korában súlyos betegségbe esett. Édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, és ezt mondta róla: ,,Buona ventura!'', azaz ,,szép jövő!”, és meggyógyította.

Saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermek korában súlyos betegségbe esett. Édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, és ezt mondta róla: ,,Buona ventura!'', azaz ,,szép jövő!”, és meggyógyította.

Saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermek korában súlyos betegségbe esett. Édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, és ezt mondta róla: ,,Buona ventura!'', azaz ,,szép jövő!”, és meggyógyította.

Saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermek korában súlyos betegségbe esett. Édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, és ezt mondta róla: ,,Buona ventura!'', azaz ,,szép jövő!”, és meggyógyította.

Saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermek korában súlyos betegségbe esett. Édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, és ezt mondta róla: ,,Buona ventura!'', azaz ,,szép jövő!”, és meggyógyította.

Az Egyház Boldog Gizella testvérének (Szent Henrik király – a Szerk.) ünnepét üli, aki templomokat, monostorokat alapított, és elérte, hogy a Hiszekegyet bevegyék a szentmise liturgiájába.

Az olvasmány a választott nép körében újból megismétlődni látja az első emberpár bukását: a jót, a gazdagságot, amit kaptak, Istenen kívül, sőt ellenében használják. E tettükkel összezavarják a világ rendjét, mert nem a Teremtő szándéka szerint élnek vele, így meghazudtolják, azaz összedöntik a helyes életvitel igazságtartalmát.

A bencés rend alapítójának életéről keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – „neve kegyelem szerint áldott” – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta.

Benedek a Szabin-hegyek között fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában született az 5.

Az olvasmány a választott nép körében újból megismétlődni látja az első emberpár bukását: a jót, a gazdagságot, amit kaptak, Istenen kívül, sőt ellenében használják. E tettükkel összezavarják a világ rendjét, mert nem a Teremtő szándéka szerint élnek vele, így meghazudtolják, azaz összedöntik a helyes életvitel igazságtartalmát.

A bencés rend alapítójának életéről keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – „neve kegyelem szerint áldott” – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta.

A katolikus hagyományban a jubileumi szentév rendkívül fontos vallási esemény.

Mirko Štefković püspökkel a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébániáján beszélgettünk.

Zhao Rong Ágoston és társai a 18. században haltak vértanúhalált Kínában. Ágoston katona volt, érdeklődését a hit iránt az üldözött keresztények állhatatossága keltette fel. Így lett hívővé és pappá, majd vértanúvá.

Hernandez Elmer Fülöp-szigeteki verbita szerzetes, a vasvári templom plébánosa mesélt nekünk honfitársairól, a velük való gondviselésszerű találkozásról. 

Szorgalmasan, összehangoltan dolgoznak, mosolyognak, szívesen válaszolnak minden kérdésünkre, nyíltan beszélnek az örömeikről és a nehézségeikről is.

Ozeás próféta a jegyes képével ábrázolja Isten és népe viszonyát. A kapcsolat alapja az igazságosság, hogy kiszámíthatóan megadjuk a másiknak, ami megilleti őt, a törvény ezt garantálja.

1902. július 5-én plébánosa így szólt a haldokló Máriához: Jézus megbocsátott az őt keresztre feszítőknek: Szeretnél te is megbocsátani Alessandrónak? Igen, megbocsátok neki, és azt szeretném, ha velem lenne a Paradicsomban!

Portugáliai Szent Erzsébet (Izabella) Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, nevét is tőle kapta. 1271-ben született Aragóniában királyi családból, anyja Jolánta volt, II.

Kezdetben teremtette Isten – ez a Szentírás, Kezdetben volt az Ige – ez a negyedik evangélium eleje. János vallja, Jézussal megkezdődött az új emberiség születése, ahol a kegyelem az objektív kijelentéseket – kezdetben teremtette, kezdetben volt – személyes hitté formálja át.

Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.