A meghitt rorátemiséknek vagy azok emlékének napjait András apostol ünnepe a kereszt titkával fogja egybe. Legendája szerint a szent nem volt hajlandó áldozni az isteneknek, mondván, ő a feláldozott, de sértetlen Bárány papja.

Szent János szerint András, aki halászatból élt, egyike volt annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35–42). A kenyérszaporítás előtt András jelentette Krisztusnak, hogy „van itt egy fiú, akinek van két árpakenyere és öt hala” (Jn 6,8–9).

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj – az evangéliumi százados szavai a hívő ember számára az áldozás előtti imádságban nyernek teljességet. A liturgiában ezt már a saját nevünkben mondjuk, mert tudjuk, mindig méltatlanul részesedünk az Úr testében.

„Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból!” Advent szent hajnalaihoz, az új egyházi év kezdetéhez Szent Pál apostol adja nekünk a buzdító kezdőszót, az ébresztő kakasszót. Igen, valóban elérkezett az idő, itt az óra. Ahogy egykor Szent Péter apostolt vagy radikális megtérésének pillanatában Szent Ágostont, úgy ma, itt és most bennünket is bűnbánatra hív az Úr irgalmas tekintete.

Advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésre utal, ami annyit jelent: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. Szent várakozás ez, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Várakozunk négy héten át azért, hogy karácsony titka megérlelődjön bennünk, hogy méltó módon tudjuk befogadni a kisgyermekként közénk érkező Istent, az Élet Urát.

Az evangéliumban Jézus Noéra hivatkozik, akinek idejében Isten, látva a velejéig romlott világot, őskáoszba taszította vissza azt, vízözönt bocsátott rá. Ám büntető igazságosságából irgalom fakadt, hogy bizonyítsa: az ember gonoszsága nem téríti el őt eredeti szándékától, csak késlelteti annak megvalósulását.

Általános iskolában heti öt edzésre járt, hétvégente mérkőzésre, középiskolában pedig a focista osztályban még több edzéssel teltek a napjai.

A szent író az Alleluját, a húsvéti éneket adja a győztes szájába a zsolozsmában, a vasárnapi vesperásában pedig e szentírási szakasz mondataival dicsőítjük az Urat, mert az Egyház, miután megülte a feltámadás napját, imájában elővételezi a végső győzelem kinyilvánulását.

„Melinda, drága szennyfoltos galamb,
Halott szerelmem mért riasztgatod?

A Jelenések könyvének nagy harca megújítja az újszövetségi Egyházban a választott nép történetének tapasztalatát: semmiféle emberi gonoszság és erő, még mi magunk sem vagyunk képesek lerontani Isten tervét és hűségét, akinek mindenhatósága éppen abban mutatkozik meg, hogy győzelemre viszi kezdeti elhatározását.

A levél írója nem nevezi meg magát, de olyan valaki, aki a római egyház nevében fordul a korintusi egyházhoz: „Isten Rómában lakó egyháza Isten Korintusban lakó egyházának...”

Kelemen szerzőségét nemcsak a 4.

Mária bemutatásának (latinul: Praesentatio Mariae) dátumát a hagyomány szerint határozták meg: a lánygyermekeket hetven nappal születésük után mutatták be az Úrnak a templomban. Jakab apostol apokrif ősevangéliumában szerepel, hogy Máriát hároméves korában szülei a templomban Istennek ajánlották.

Szent Erzsébet egyik legendája feljegyzi, hogy ha a férje távol volt, mindig vezeklő életmódban élt, ha pedig házastársa megérkezett, gyönyörűen öltözködött, vele közösségben lévőként jelent meg. A karitász nagy szentje életének ez az apró adaléka tükörként áll előttünk.

Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak.

A főpásztorok ezen alkalommal is imádkoznak Jézus Krisztushoz Európa és a világ békéjéért. Hívják keresztény testvéreiket és minden jóakaratú embert, hogy együtt kérjék Szűz Mária, a Béke Királynője közbenjárását az egyetértés és a békesség ajándékáért.

Kialakítjuk-e magunkban a jelen események teologikus szemléletét, vagy megmaradunk az átalakulás szomorúságainak terméketlen sopánkodásában? – kérdezi egy elmélkedésében Belon Gellért, a kommunizmus idején meghurcolt püspök.

A Szent Péter-bazilika helyén álló első templomot 326 és 350 között I. (Nagy) Konstantin császár és fia, II. Constantius emelte Szent Péter sírja fölé a kereszténység győzelmének jegyében.

A Sanctusnak, a szentmise Szent vagy énekének mennyei világába kalauzol bennünket az olvasmány, amely alapján látjuk, hogy a földi liturgia a Jelenések könyve nagy égi látomásának megjelenülése. A keleti szertartású misében ezért is éneklik minden alkalommal a hívek: kik a kerubokat titkosan ábrázoljuk – vagyis mi jelenítjük meg őket a földön. A szavak, a meghajlás, a térdre borulás, az, ahogyan állunk, dicsőítünk, ahogy jelen vagyunk a misében, mindez képes feltárni, ábrázolni az égi világot, vagy elfedni azt.

Albert a bajorországi Lauingenben született 1193 körül Albert Graf von Bollstädt néven. 1223-ban Padovában lépett be a domonkos rendbe, s ezzel kezdetét vette pihenést nem ismerő lázas tevékenysége, melyet mint szerzetes és pap, tanár és író, provinciális és regensburgi püspök, prédikátor folytatott haláláig.

Szentbeszédében Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek felidézte Szent Márton életének legfontosabb eseményeit kiemelve: Márton a tettek embere volt, aki azonnal cselekedett, amikor látta, hogy erre szükség van.

Megkezdjük a Jelenések könyvének olvasását, hiszen az egyházi év e szakasza már a végső dolgokra irányítja a figyelmünket. Az efezusi egyházhoz írt sorok az első szeretetről, a teljes
odaadás bűvöletéről szólnak.

Kedves Testvérek!

Huszonnégy év – ez kevesebb, mint egy emberöltő. Mindössze ennyi adatott az egyik legismertebb magyar szentnek, a szolgálatkész fiatalok, az édesanyák és az özvegyek példaképének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek.

Már reggeltől nagy a mozgás a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház előtt. Az egyházmegye védőszentjének, Szombathely szülöttének ünnepére készülnek.

Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába.

Szent Jozafát Polock érsekeként a keleti és a nyugati Egyház egyesítésén dolgozott a 17. század elején. Egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy a híveket rávezesse arra, gyakorta éljenek a gyónás szentségében való részesedéssel.

Szent Jozafát 1580 körül született az akkor a lengyel királysághoz tartozó Włodzimierzben (ma Ukrajna, Володимир-Волинський), rutén származású családban. Édesapja, Gavriol Kuncewicz városi tanácsos volt, édesanyját Marinának hívták.

A koldusban a katonatiszt önmagát ismeri fel az Utolsó Ítéletkor: ő éppen ilyen kéregető lesz Krisztus ítélőszéke előtt. (…) Márton olyan lesz, mint a koldus, és a koldus olyan lesz, mint Márton. Sághy Marianne (†2018) történész mély értelmű sorai ébresztettek rá arra, hogy a hasonulás Márton püspök köpenyajándékozásának evangéliumi mélysége, lényege, és nem az, hogy miért csak a ruhadarab felét adta át.

Márton Pannóniában született 316 táján, 397-ben halt meg. Katona volt. Miután az Úr hívását meghallotta, kérte elbocsátását.

Erős, apostoli sziklára épített Egyházról szól a szentmise fő könyörgése. Liturgia, tiszta tanítás, a szegények gondozása jellemezte Nagy Szent Leó pápa életét, és ez tette alkalmassá arra, hogy társadalmi kérdésekben, valamint az Egyházat érő viharokban is helytálljon.

Nagy Szent Leót alapos teológiai képzettség, spekulatív készség, biztos ítélőképesség, érzékenység az idők jelei iránt, gyors reagálóképesség s józan tekintélytudat jellemezte. Johannes Cassianus egy levelében „a római szentszék és az istenszolgálat ékességének” nevezte.

400 körül született; 440. szeptember 29-én választották meg Péter utódául.

Úgy tartják, hogy egy zarándoklat a Szentföldre nem nyaralás vagy kirándulás, hanem lelki feltöltődés és lehetőség arra, hogy a szívünk megnyíljon – jegyezte meg az idegenvezető, Rami Shacham már a tel-avivi reptéren, majd a zarándokcsoport útra kelt Názáretbe, Jézus egykori otthonába.

A Krisztus megnyitott oldalából forrásozó patak mos tisztára és ad életet nekünk a keresztség, valamint az Eucharisztia által. Ez a folyam az Egyház legnagyobb gazdagsága, amit a világ számára kínál. Ezért a lateráni bazilikában, a pápa székesegyházában, trónja fölött ott látjuk a keresztet, az abból forrásozó paradicsomi folyókat, a belőlük táplálkozó állatokat, a bőven termő növényeket és a szenteket.

Ferenc pápa vasárnap délelőtt befejezte apostoli útját a Bahreini Királyságban.

– Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepli a Martineum Felnőttképző Akadémia.

Vannak emberek, akiknek mindig kell a színpad. Mindegy, mivel jár, egy a lényeg, hogy mások kárán tapshoz és szerephez jussanak. Amikor hallgatjuk ezek műsorát, vagy éppen pedagogikusan lebeszélni próbáljuk őket a rosszról, mi állítjuk fel számukra a színpadot, pedig vége lenne az egésznek, ha nem vennénk tudomást az előadásukról.

Német László 1956. szeptember 7-én született Hódságon (Odžaci, Szabadkai Egyházmegye) a mai Szerbiában. Szabadkán a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium növendékeként (1971–1975) érettségizett, majd 1977-ben belépett az Isteni Ige Társaságába (Societas Verbi Divini), azaz a verbita missziós szerzetesrendbe.

Gyerekkorom plébánosa egyszer arról prédikált: Isten országa nem egy családegyesítő tanács, ahol az egyik sarokban az egymásra talált Kovácsék, a másikban Horváthék üldögélnek. A szentmise után mosolyogva mondta egy idős asszony: Plébános úr, úgy megnyugtatott!

Este fél 6-kor kezdődött Ferenc pápa udvariassági látogatása a bahreini királynál.

István király és Gizella királyné gyermekei közül csak két fiú neve maradt fenn: Ottóé, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, s korán meghalt), valamint Imréé. Imre nevét valószínűleg anyai nagybátyja, a később szentté avatott II. Henrik német-római császár után kapta.  1000 és 1007 között született Székesfehérváron.

Miután megemlékeztünk a hozzánk közel álló halottakról, ma a kegyelmi eszközök valamelyikével (például misefelajánlás, temetőlátogatás) álljunk azon szenvedő lelkek mellé, akiknek nincs emberük, aki imádkozzék értük.

A tisztítótűzben, az Isten áldott jelenlétében szenvedő lelkek látják, hogy földi életükben mi volt a jó, a rossz. Vágynak az üdvösségre, változtatni viszont már nem tudnak állapotuk alakulásán, de boldogan elszenvedik az átalakulást.

Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget. Az Egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért.

„Egy társadalom embersége leginkább azon lemérhető, hogyan bánik az időssel, a szegénnyel, a gyöngével, a beteggel.” (XVI. Benedek pápa)

A parlament elé került egy törvényjavaslat, amely az 1993. évi szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609.