Jer 11, 18-20
Te, seregek Ura, igazságosan ítélsz!
Jn 7, 40-53
Ember úgy nem beszélt, mint Jézus.

Ember így még nem beszélt! – mondják a farizeusoknak a szolgák visszatérve, akiket azért küldtek, hogy elfogják Jézust. Könnyen azt gondolhatnánk ebből, hogy Jézus csak a szavak embere, aki szép beszédeivel lenyűgözi hallgatóit. Kétségtelen, hogy jól, néha keményen, máskor irgalommal és jóságosan beszél. Vannak, akik elfogadják tanítását, de olyanokról is olvashatunk az evangéliumokban, akik elutasítják azt. Szavainak ereje és hatása azonban nem azok szépségében, hanem a tanítás igazságában rejlik. Sőt szavait és cselekedetei nem választhatók el egymástól, mert egységet alkotnak. A szó és a tett egysége Isten országának megvalósulásáról, a jelenlévő üdvösségről tanúskodik. (Adoremus 2005)

Forrás: Bárdosy Éva

1. Áldd meg hazánkat szép családokkal! Adj a szülőknek bátorságot, életkedvet, jövőbe vetett keresztény reménységet, hogy szívesen fogadják a gyermekeket, és fölnevelésük napról napra értelmet adjon életüknek! Hallgass meg, Urunk!
2. Segíts összefognunk az egyház közösségeit fenyegető sokféle rossz ellen! Add meg a megkülönböztetés adományát, hogy biztosan válasszunk mindig a rossz meg a jó között! Hallgass meg, Urunk!
3. Segíts, hogy még állami törvényeink is igazságosabbak legyenek, igazságosabbak, mint az a törvény volt, amely alapján téged igazságtalanul halálra ítéltek! Hallgass meg, Urunk!
4. Óvj meg minket az igazságtalan ítélkezés bűnétől, segíts, hogy egymást a te megbocsátó, szelíd, sosem képmutató szemeddel lássuk és megértsük, hallgass meg, Urunk!
5. Adj örök boldogságot az elhunytaknak, a névtelen szenteknek, akik másokért éltek, másokért haltak meg a történelem folyamán! Hallgass meg, Urunk!

A világba jött Isten Fia úgy üdvözítette az emberiséget, hogy magára vette az emberi természetet, ebben engesztelte ki bűneinket, és szenvedve megszentelte az emberiség minden fájdalmát. Aki találkozni akar Vele, szintén el kell fogadnia a szenvedést. A Krisztus türelmét utánzó keresztény türelem azt jelenti, hogy az ember szabadon elfogadja az életben mindazt, ami keresztre feszíti; szeretettel azonosul az Atya akaratával

Miért nem hoztátok el őt ide?

Ember így még nem beszélt!"


A két tábor. Akik eleve kimondják, nem lehet igaza, mert nem azt mondja,
amit ők akarnak, vagy megszoktak. - Készek üldözni, elfogatni, megölni.
Csodái, tanítása sem számít. Vakok, elvakultak. Még igaznak is tartják
magukat, Jézust pedig gazembernek.

Nyitott-e a fülünk és meghalljuk-e Jézus üzenetét, mai, korhoz és
személyhez szabott üzenetét, sőt irányítását, parancsát?

A másik tábor, akik elmennek -igaz küldik elfogni őt - de lebilincselik
szavai őket, ha nem kellene beszámolni az írástudóknak, és nem onnan
kapnák kenyerüket, talán még a hitig is elmennének. "Csak nem vezetett
titeket is félre? ... hitt csak egy is a főtanács tagjai közül benne?"

Csak teljes odaadással, csak megtérő követéssel, csak vértanúságra is
kész áldozatos lélekkel lehet vele a mennybe jutni! 

forrás: plébánia net

"A kereszt nem öncél. Irányt mutat fölfelé."
(Edith Stein)