A trienti (trentói) zsinat (1545–1563) az egyháztörténet legjelentősebb gyűlései közé tartozik. Számos dogmatikus döntésével és reformrendelkezéseivel megalapozta a már régen szükséges belső egyházi megújulást.

Sienai Szent Katalin megtestesíti az Egyház máriás vonásait: meghatározta őt Krisztus emberségének – gyermekségének és szenvedésének – titka, tudott háttérbe vonulni, kész volt szívébe vésni a pásztorok szavait – az Egyház tanítását –, szüntelen építője volt a kiengesztelődésnek, és volt bátorsága határozott szavakkal visszavezetni a pápát a szent hagyományhoz. Szívet cserélt Jézussal, és a Krisztussal való egyesülés ad értelmet politikai cselekedeteinek (…), ez kapcsolódik egybe irodalmi munkásságában is.

Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította ezt a vasárnapot Szent Fausztina nővér magánkinyilatkoztatása alapján. Az Apostoli Penitenciária 2002. június 29-én kelt dekrétuma szerint teljes búcsút nyerhetnek azok, akik a szokásos feltételeket teljesítik (gyónás, áldozás, imádság a Szentatya szándékára).

Szent II. János Pál egész pápaságában központi helyet foglalt el az isteni irgalmasság gondolata. Már megválasztása után két évvel, 1980 adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: „Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az Isteni Irgalomhoz” (96).

A dokumentumot fémhengerbe tették, azt pedig szalaggal átkötötték, a pápai szertartások hivatalának pecsétjével lepecsételték, és a koporsóba helyezték.

Márk ma felolvasott szakasza a húsvétról szóló híradások egyik első szövegrésze. Tömörségén, tényszerűségén szinte érezni lehet, a szövegalkotó keresi a szavakat, hogyan mondja el az elmondhatatlant.

Tanúsítja, hogy Ferenc pápa halálának oka agyvérzés, kóma, visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás.

Felsorolja a betegségeket, amelyekben Ferenc pápa szenvedett: polimikrobiális eredetű kétoldali tüdőgyulladás során fellépő akut légzési elégtelenség, hörgőtágulat, artériás hipertónia, 2-es típusú cukorbetegség.

A húsvét által belépünk az Atya és a Fiú szeretetkapcsolatába, az ő Atyja immár a mi Atyánk. Krisztus és én alkotjuk ezt a mi-t, mert az ő fiúi létében személyes befogadást nyertünk az istenfiúságba. A Miatyánk imádkozásában éppen ezt éljük meg: a Fiúval együtt az Atya elé állunk és mondjuk: Mi Atyánk, majd a békeköszöntésben testvéreink felé fordulunk, hogy annak a kegyelemnek a gyümölcséből részesítsük őket, amit megkaptunk a megváltásban.

Kolozsvári Tamás: Feltámadás (1427)

Amikor egyes korinthusiak azt állították, hogy nincs feltámadás, Szent Pál apostol így válaszolt nekik: „Ha nincs feltámadás, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, és nincs értelme a ti hiteteknek sem” (1Kor 15,13-14).

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szentsír előtt.

E napon régen Szent Márk szenvedéstörténetét olvasták, amely Jézus halála után néhány évvel szóban már létezett, és így az evangélium műfaj magja lett, azaz erre épül az evangéliumi hagyomány. Szent Márk műve Péter apostol igehirdetését vette át, így a passiórész is erőteljesebben szól a főapostol árulásáról, ami a jézusi jövendölés beteljesedését látva sírásba torkollik.

A mi korunk drága nárduszolaja az a drága idő, amikor nemcsak tenni tudok valakiért, hanem lenni akarok érte. Talán sokak azzal a tudattal kezdenek neki e hétnek, hogy a péntek végre szabadnap lesz, vagy éppen a hétvégi elutazás reményében. Mások azt tervezik, mit kell még tenni azért, hogy jól és szépen ünnepeljék a húsvétot. De felmerül-e bennünk annak az időnek, alkalomnak a megtervezése, amikor jelen leszünk az értünk meghalt és feltámadt Krisztus számára?

Az ágak megszentelésekor a jeruzsálemi bevonulás evangéliumi részlete hangzik fel a liturgiában, ahol az angyalok által megkezdett örömhírhirdetést az emberek zengik Jeruzsálem kapujában: Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban!

Világosság, ismeret, Jézus órája; kulcsszavak János evangéliumában, a mai szakaszban is. Amikor az utolsó vacsorán Júdás eltávozik, megállapítja a tanítvány: kint éjszaka volt (Jn 13,30), mintegy üzeni: a sötétségben a Jézussal való közösség a világosság országa.

2005 nagypéntekén, március 25-én a Szentatya már nem tudott személyesen jelen lenni a Colosseumban tartott keresztúton, a hagyományos római Via Crucison.

A második világháború alatti katolikus szellemi élet talán legérdekesebb epizódja játszódott le 1943.

A szent negyven nap kezdetén a kegyelem idejeként tekintettünk a nagyböjtre, s most ismét elénk idézi az Egyház: minden kegyelem, szabadulás és közbenjárás forrása az az egyetlen és örök áldozat, amely a kereszten ment végbe, és amely számunkra a szentmisében válik újra jelenvalóvá.