Szilveszter pápa elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin legyőzte őt. Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel az utolsó üldözésben állhatatosan megvallotta Krisztust.

A Szent Családot a Boldogságos Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotja. A 17. században kezdték külön ünnepelni. XI. Pius pápa a 20. század első felében a vízkereszt nyolcadába eső vasárnapra tette az ünnepet.

Az Egyház eredetileg december 29-én tartotta a Szent Család ünnepét, öt nappal karácsony után. Bölcsen tette: ennyi idő alatt az embereknek volt alkalmuk együtt lenni, közösen enni, együtt elidőzni az ünnep fényeiben, a családi tűzhely melegénél. De ennyi idő alatt jócskán adódott alkalom arra is, hogy megtapasztalják a család kihívásait is.

A podcastsorozat ötödik adásában Székely János püspök a karácsony titkáról és ünnepéről szól.

Ma a gyermekségtörténetek olvasásába kezdünk. Szent Máté könyvében ezt Jézus családfája vezeti be, ahol a zsidó szereplők Dávid törzséhez való kapcsolódását jelenítik meg, a pogány ősök említése pedig előre utal a pogány misszióba induló Egyházra.

Katekézisének témája: Remélni annyi, mint életet adni. Mária, a mi reménységünk.

Beszédében hangsúlyozta, hogy Istenhez hasonlóan mi is életadók lehetünk, reményben kell élnünk, mert a remény életadó isteni erő. A kihallgatás a Miatyánk elimádkozásával és apostoli áldással zárult.

Részt vettek az ünnepségen a Római Magyar Nagykövetség, a Magyarország Szentszéki Nagykövetség, a Magyar Konzulátus és a Római Magyar Akadémia képviselői.

Abban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?” Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt.

Az 5–6. századi legendás szenvedéstörténet szerint Lúcia Siracusa városának előkelő családjából származott. Elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Ágota megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet Cataniának adott az ő vértanúsága által.

A Szűzanya 1531. december 9-én jelent meg egy egyszerű indiánnak, Cuauhtlatoatzinnak (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta. A jelenés a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon történt.

A többségében arabok lakta Názáret legszembetűnőbb látványossága az Angyali Üdvözlet bazilikája, amely arra a pillanatra emlékeztet, amikor Mária kimondta „igen” szavát arra, hogy Isten a Szentlélek által megtestesült méhében.

Hieronymus Wierix: A Szűz a loretói litánia szimbólumaival 

Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Az Énekek éneke vőlegényének köszöntése méltó alapja tiszteletünknek: „Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem!

Az ünnepi szentmisére való bevonulás után a Regnum házfőnöke, Horváth István köszöntötte a koncelebráló, meghívott és regnumi atyákat, valamint az ország számos pontjáról érkezett gyerekeket, fiatalokat és vezetőiket, családtagjaikat, akik teljesen megtöltötték a bazilika hatalmas épületét.

A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották (valószínűleg a görög származású Szent Tódor canterburyi érsek szorgalmazására).

Valószínűleg Kr. u. 245-ben született a kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában; gazdag szülők gyermekeként.

Egy plébános Libanon északi részéről, a szíriai határról; egy iskolaigazgató szerzetesnő, aki úgy döntött, hogy Baalbeck bombázása alatt is ott marad; egy Fülöp-szigeteki nő, aki a migránsok lelkipásztori szolgálatában dolgozik; egy börtönlelkész, aki a falak és a bűnök mögött arcokat és lelkeket lát – négy tanúságtevő beszélt XIV.

A keleti Egyház nagy szentjéről sem a pontos születési évet, sem halálának dátumát nem őrizte meg a hagyomány. Valószínű, hogy 650 körül, tehát húsz évvel Mohamed halála után született, és 750 körül halt meg. Szülővárosa, Damaszkusz, ahol élete első fele zajlott, 660-tól a kalifák székhelye volt.

Márfi Gyula a szentmise elején külön köszöntötte az egyházi, világi vezetőket, valamint a szívének oly kedves híveket.

Ferenc az 1180-as évek elején született Assisiben. Posztókereskedő édesapja az észak-itáliai város leggazdagabb embere volt, Franciaország iránti szeretetéből becézte kisfiát, akit Jánosnak kereszteltek, Francescónak, vagyis kis franciának.

Beszédében több kihívásra is felhívta a figyelmet: a mai korban az egész emberiségről kell gondoskodni, béketeremtőnek kell lenni konkrét döntésekkel, az ökológiai válságban az irányváltáshoz valódi megtérésre van szükség, felelősen kell használni az új technológiákat, és biztosítani kell, hogy ezekhez mindenki hozzáférhessen.