Dicsőség, szent áldás, tisztesség
A föltámadt Urnak, Húsvéti Báránynak
Dicsőség, szent áldás, tisztesség.


(2) A halál és élet harcra szállt.
Meghalván az Élet a halálon úr lett.
A halál és élet harcra szállt.

(3) Mit láttál, szent asszony, a sírnál?
Sírnak ürességét, Krisztus dicsőségét.
Mit láttál, szent asszony, a sírnál?

(4) Fényes nap, Úr-adta, ékes nap!
Isten adta nékünk, ezért örvendezzünk.
Fényes nap, Úr-adta, ékes nap!

100_4105.JPG

Válasz

1. Krisztus, virágunk,
Szép termő águnk.
Feltámadt Krisztus, vígadjunk!
Bűnünkből már feltámadjunk!

2. Ki feküdt sírban,
Felkele vígan,
Feltámadt Krisztus, …

3. Feltámadt fényünk,
Krisztus, reményünk!
Feltámadt Krisztus, …

4. Él az Úr nyilván,
A bűnt lebírván,
Feltámadt Krisztus, …

5. Jézusnak éljünk,
Semmit ne féljünk!
Feltámadt Krisztus, …

6. Boldogság véled
Földön az élet,
Feltámadt Krisztus, …

7. Ha véled járunk,
Jó halált várunk.
Feltámadt Krisztus, …

8. Az Úr minékünk
Nagy reménységünk,
Feltámadt Krisztus, …

9. Dicsőség légyen
Istennek égben!
Feltámadt Krisztus, …

Válasz

(2) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, mennyeknek édessége!
Hogy meghervadtál, jaj, megfonnyadtál, ó lelkünk üdvössége!

(3) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, ó hívek ékessége!
Ártatlan tűrtél, s minket megnyertél, ó szívünk édessége!

(4) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, mit tettél a világért!
Véredet ontod, testedet rontod, Ádámnak rossz magváért!

(5) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szent tested én kötöztem.
Rút életemmel, rút beszédemmel melledet általdöftem.

(6) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szent tested, ó, én vertem.
Szeretvén vétket, rút részegséget, eceted én kevertem.

(7) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szent véred én ontottam.
Szent fejed szúrtam, kezeid fúrtam, életed én rontottam.

(8) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szenvedek véled méltán.
Kínodat szánom, vétkemet bánom, kereszted mellett sírván.

2011-09-18_11-27-16.jpg

Válasz

Keservesen siratja Mária Fiát
Keservesen siratja Mária Fiát,
Midőn látja halálra menni magzatát.
Csordul könnye Máriának,
Szíve szakad Szűzanyának
Nagy bánatjában;
Nincsen helye bús szívének,
Nyugodalma sincs lelkének
Nehéz kínjában.

Senki sincsen sorsosa nagy fájdalmának,
Nincs segítő orvosa nehéz kínjának.
Szűz Mária elfáradott,
Egész teste elbágyadott
Nagy bánatjában;
Piros színe elhervadott,
Áldott Anya ellankadott
A nagy sírásban.

Merre vagytok, Mária jóakarói?
Merre vagytok, bánatja igaz szánói?
Bár jó szívvel ápolnátok,
Gyenge karját megfognátok,
Mert elfáradott;
Rózsavízzel öntöznétek,
Balzsamokkal illetnétek,
Mert elbágyadott.

Ó, bár csak az én szívem Hozzád mehetne,
Hogy tégedet a földről felemelhetne!
Bús gerlice formájára
Itt maradott árvaságra
A Szűz Mária;
Mindenektől elhagyatott,
Szent Fiától megfosztatott
A Jézus Anyja.

Fogadj engem, Szűzanyám, igaz fiadnak,
Hadd törlöm le könnyeit síró arcodnak!
Ó, Szűzanyám, véled járjak,
Véled éljek, véled haljak,
És Jézusoddal;
Véled legyen szenvedésem,
Halálom és temetésem,
És szent Fiaddal.

Válasz

Előtted Jézusom, leborulok Előtted, Jézusom, leborulok, Féktelen bűnös, én, hozzád bújok. Ó, kérlek, hogy nekem malasztot adj, Hisz Te a bűnöshöz irgalmas vagy. Szép piros véreddel öntözgettél, Amikor elestem, fölemeltél. Légy azért irgalmas, és meghallgass, Mennyei erőddel, ó, támogass

2011-12-18_15-39-24.jpg

Válasz

Jézus, világ Megváltója,
üdvözlégy, élet adója,
megfeszített Istenfia,
szent kereszted szívem hívja.
Jézus, add, hogy hozzád térjek,
veled haljak, veled éljek!
Általszegve kezed, lábad,
átvert tested roskad, bágyad,
mezítelen tépett melled,
ó, siratlak, ó, ölellek! R)
Virágoknak szép virága,
honnét orcád sárgasága?
Hegyes tövis koronázott,
édes orcád vérrel ázott. R)
Aszú földet harmatozván
vérzel, vérzel a keresztfán,
úgy piroslik tested róla,
mint a most nyílt piros rózsa. R)
Szent karjaid széjjeltárod,
mert az embereket várod,
kiken vérrel könyörültél,
betegekért betegültél. R)
Jézusom, ha jön a végnap,
ismerj engem magadénak!
Homlokomon piros véred,
tiéd vagyok, úgy ítélj meg! R)

100_4409.JPG

Válasz

Keservesen siratja Mária Fiát
Keservesen siratja Mária Fiát,
Midőn látja halálra menni magzatát.
Csordul könnye Máriának,
Szíve szakad Szűzanyának
Nagy bánatjában;
Nincsen helye bús szívének,
Nyugodalma sincs lelkének
Nehéz kínjában.

Senki sincsen sorsosa nagy fájdalmának,
Nincs segítő orvosa nehéz kínjának.
Szűz Mária elfáradott,
Egész teste elbágyadott
Nagy bánatjában;
Piros színe elhervadott,
Áldott Anya ellankadott
A nagy sírásban.

Merre vagytok, Mária jóakarói?
Merre vagytok, bánatja igaz szánói?
Bár jó szívvel ápolnátok,
Gyenge karját megfognátok,
Mert elfáradott;
Rózsavízzel öntöznétek,
Balzsamokkal illetnétek,
Mert elbágyadott.

Ó, bár csak az én szívem Hozzád mehetne,
Hogy tégedet a földről felemelhetne!
Bús gerlice formájára
Itt maradott árvaságra
A Szűz Mária;
Mindenektől elhagyatott,
Szent Fiától megfosztatott
A Jézus Anyja.

Fogadj engem, Szűzanyám, igaz fiadnak,
Hadd törlöm le könnyeit síró arcodnak!
Ó, Szűzanyám, véled járjak,
Véled éljek, véled haljak,
És Jézusoddal;
Véled legyen szenvedésem,
Halálom és temetésem,
És szent Fiaddal.

100_4529.JPG

Válasz

(3) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, ó hívek ékessége!
Ártatlan tűrtél, s minket megnyertél, ó szívünk édessége!

(4) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, mit tettél a világért!
Véredet ontod, testedet rontod, Ádámnak rossz magváért!

(5) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szent tested én kötöztem.
Rút életemmel, rút beszédemmel melledet általdöftem.

(6) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szent tested, ó, én vertem.
Szeretvén vétket, rút részegséget, eceted én kevertem.

(7) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szent véred én ontottam.
Szent fejed szúrtam, kezeid fúrtam, életed én rontottam.

(8) Ó Jézus, Jézus, ó sebzett Jézus, szenvedek véled méltán.
Kínodat szánom, vétkemet bánom, kereszted mellett sírván.

100_4226.JPG

Válasz

Keresztények sírjatok,
Mélyen szomorkodjatok.
Keseregjen minden szív,
Aki Jézusához hív.

Nincsen abban irgalom,
Hozzád buzgó fájdalom,
Aki téged meg nem szán,
Ó Jézus, a keresztfán.

Szent testednek sebeit,
Vérrel folyó kékeit
Aki látja és nem sír,
Élő hittel az nem bír.

A kősziklák repednek,
Nap és hold sötétednek,
Minden élő megindul,
Csak a bűnös nem búsul.

Szállj szívedbe, sirasd meg
Vétkeidet s fontold meg,
Hogy az Isten Fia volt,
Aki érted így megholt.

100_4409.JPG

Válasz

A fényes Istenarcot vér s fájdalom fedi:
Mint küzde szörnyű harcot, hallgatva hirdeti.
A főn, mely égi bérre százszorta érdemesb,
Szúr vad tövis füzére, így még dicsôbb, nemesb.

Ó Isten Egyszülötte, mindenható király;
S most gyôz a düh felette, csúfos halált kínál.
Nincs benne semmi épség, letört virág a test,
S mégis mily égi szépség, mit rózsa pírja fest.

Alázva, törten állok a szent kereszt alatt,
E könny legyen a zálog, mily hőn sirattalak!
E könny szívem tanúja, hogy már híven szeret,
Ó vedd szívedbe újra, itt adj örök helyet!

2011-12-24_21-17-28.jpg

Válasz