Este fél 6-kor kezdődött Ferenc pápa udvariassági látogatása a bahreini királynál. A király, a trónörökös herceg, a miniszterelnök, a király másik három fia és egy unokája fogadta a Szentatyát a sakhiri királyi palotában. A Zöld teremben, zárt ajtók mögött tartott találkozón jelen volt Pietro Parolin bíboros államtitkár, az államtitkár-helyettes, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkár, az apostoli nuncius és a nunciatúra titkára. A megbeszélést követően ajándékcserére került sor.

Ezt követően a palota udvarán megtartották a hivatalos fogadási ceremóniát. Jelen voltak Bahrein politikai és vallási vezetőinek képviselői, a diplomáciai testület és a civil társadalom tagjai. A bahreini király beszéddel köszöntötte a Szentatyát és az egybegyűlteket, majd Ferenc pápa szólt a jelenlevőkhöz.

A pápa örömét fejezte ki, hogy jelen lehet közöttük, és hangsúlyozta, hogy a barátság és a szeretet szavaival kíván a Bahreini Királyság lakóihoz fordulni. Az országot úgy jellemezte, mint ahol a tenger vize körülveszi a sivatag homokját, és impozáns felhőkarcolók magasodnak a hagyományos keleti piacok fölé, ahol nagyon különböző valóságok találkoznak, és ahol a különböző háttérből származó emberek az élet különleges mozaikját alkotják.

Beszédében a Szentatya az élet fája (Shadzsarat-al-Hajat) jelképből indult ki, amely Bahreinben az életerő szimbóluma, utalva a sivatagban csodálatos módon több évszázada szinte víz nélkül túlélő akácfára. „Lehetetlennek tűnik, hogy egy ilyen korú fa képes legyen ilyen körülmények között élni és virágozni – mondta Ferenc pápa. – Sokak szerint a titok a gyökereiben keresendő, amelyek mélyre nyúlnak és föld alatti vizekből merítenek. 4500 éve él ember ezen a területen; Bahrein földrajzi helyzete, az itt élők tehetsége és kereskedelmi tevékenysége eredményeként a népek közötti kölcsönös gazdagodás, a különböző népek közötti találkozás helye volt. Valójában ez az éltető víz, amelyből Bahrein gyökerei ma is táplálkoznak.”

Az ország legnagyobb gazdagságának az etnikai és kulturális sokszínűséget, a békés együttélést és a hagyományos vendégszeretetet nevezte a pápa.

E több nemzetiségű, sok vallású társadalom bizonyítja, hogy lehet békében együtt élni. Bár a világban gyökeret vert a globalizáció, hiányzik még a globális falu lelkülete, amelyet a vendégszeretet, a mások iránti törődés és a testvériség jellemez – fogalmazott a Szentatya.

Hozzuk el az emberi együttélés kiszáradt sivatagaiba a testvériség vizét – kérte aztán a bahreini hatóságok képviselőihez szólva. – Soha ne engedjük, hogy a civilizációk, vallások és kultúrák találkozási lehetőségei elpárologjanak, hogy kiszáradjanak és élettelenné váljanak emberiségünk gyökerei. Működjünk együtt az összetartozás és a remény szolgálatában. Az élet fájának földjén a béke magvetőjeként vagyok jelen, hogy megtapasztaljam a találkozás e napjait, és hogy részt vegyek a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd fórumán a békés emberi együttélés érdekében.

Ferenc pápa utalt a Bahreini Királyság által szervezett számos nemzetközi konferenciára és találkozási lehetőségre, amelyeken a tisztelet, a tolerancia és a vallásszabadság témáival foglalkoznak. Ezek az ország alkotmányának alapkövei, amely kimondja, hogy „nem lehet megkülönböztetés… nem, származás, nyelv, vallás vagy hitvallás alapján” (18. cikkely), és, hogy „a lelkiismereti szabadság abszolút”, továbbá, hogy „az állam garantálja az istentisztelet sérthetetlenségét” (22. cikkely). Ezek olyan kötelezettségvállalások, amelyeket a gyakorlatba kell ültetni, hogy a vallásszabadság teljes legyen, és ne korlátozódjon az istentisztelet szabadságára; hogy az egyenlő méltóságot és az esélyegyenlőséget minden csoport és egyén számára elismerjék; hogy a megkülönböztetésnek semmilyen formája ne létezzen, és hogy az alapvető emberi jogokat ne sértsék meg – az élethez való jogot sem, beleértve az elítélteket is.

A Szentatya méltatta az ország termelékenységének növekedését, amelyet a bevándorlás tett lehetővé.

Az itt élők fele külföldi munkavállaló – mondta a pápa, emlékeztetve a világban uralkodó nagy arányú munkanélküliségre, amely súlyos társadalmi bizonytalansággal jár és fenyegetést jelent az emberi méltóságra. – Biztosítani kell a méltó és biztonságos munkakörülményeket, elősegítve ezzel az emberek kulturális és szellemi fejlődését, a társadalmi kohéziót a közösségi élet és az egyes országok fejlődése érdekében.

Ferenc pápa elismerően szólt arról is, hogy Bahreinben hozták létre az első iskolát nők számára, és a rabszolgaságot is itt törölték el először az Öböl-országok közül. Azt kívánta, hogy legyen irányadó az ország a régióban a munkavállalók, a nők és a fiatalok egyenlő jogainak és jobb körülményeinek előmozdításában, valamint azon a téren, hogy tiszteletben tartják mindazokat, akik a társadalom peremére szorultak.

Az élet fája jelképre utalva a pápa a környezetvédelem kapcsán arra buzdította a közjó szolgálatáért felelős vezetőket, hogy hozzanak konkrét és előrelátó döntéseket, mielőtt túl késő lenne, és veszélybe kerülne a következő nemzedékek jövője.

Az ember hivatása az élet felvirágoztatása, ezzel szemben ma a háború szörnyű és értelmetlen valóságát látjuk, amely mindenütt pusztítást hoz és összetöri a reményt. A háború a legrosszabbat hozza ki az emberből: önzést, erőszakot és becstelenséget, mert a háború, minden háború magával hozza az igazság halálát – hangsúlyozta a Szentatya. – Vessük el a fegyverek logikáját és változtassunk irányt. A hadászati kiadásokat fordítsuk az éhezés, az egészségügy és az oktatás terén tapasztalt hiányok leküzdésére. Vessünk véget a fegyveres összecsapásoknak és kötelezzük el magunkat a béke építésére!

Ferenc pápa kiemelte, hogy a Bahreini Királyság nyilatkozata ezzel kapcsolatban elismeri, hogy „a vallásos hit áldás az egész emberiség számára, és a világ békéjének alapja”.

Ma hívőként, keresztényként, emberként és a béke zarándokaként vagyok itt, mert ma minden eddiginél jobban arra kaptunk meghívást, hogy komolyan elkötelezzük magunkat a béke megteremtése mellett

– figyelmeztetett a pápa. Apostoli látogatásához fűződő reményeit egy a Bahreini Királyság nyilatkozatából vett részlettel fogalmazta meg: „Elkötelezzük magunkat, hogy egy olyan világért tevékenykedünk, amelyben az őszinte hitű emberek összefognak, hogy elutasítsuk azt, ami elválaszt bennünket, és ehelyett arra összpontosítunk, hogy ünnepeljük és kiterjesszük azt, ami összeköt minket.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír