Szerzőtársa, Bécsy László madárfotós közölte szerkesztőségünkkel Schmidt Egon halálhírét. Lapunk munkatársai megrendülten értesültek arról, hogy a szeretett szerzővel, a tiszteletreméltó, barátságos mosolyú úriemberrel, a madarak, a természet szerény, de egyenes derekú nagykövetével már nem foghatnak többé kezet.

Olvasóink ismerhetik őt könyvei, jegyzetei révén; a természet iránti csodálatát, az írót, aki az élővilág történéseinek legapróbb részletei felé is tisztelettel, ámulattal, s persze nagy szakértelemmel közeledett, aki mindig személyes, soha nem terjengős, remek stílusával, s a szívünkhöz is közel álló mondataival vallotta meg hétről hétre a Teremtő iránti hitét.

Az Új Emberben huszonkét esztendőn át (az utóbbi években a lap Mértékadó című kulturális mellékletében) rendszeresen közöltük jegyzeteit, valamint számos könyve jelent meg az Új Ember Kiadó gondozásában. Egon bácsi személyét többször is közel hoztuk olvasóinkhoz a vele készült interjúk által is.

Schmidt Egon huszonkét éven át rendszeresen bejárt szerkesztőségünkbe, hozta kéziratait, néhány szót váltott a kollégákkal, dedikálta a könyveit, amelyeket azután becses ajándékként adtunk tovább gyerekeknek, felnőtteknek. 

Tiszteltük, szerettük őt és felemelő, hogy most megvallhatjuk: mindig úgy éreztük, hogy közénk tartozik.

Az első szavak, amelyek eszünkbe jutnak róla: méltóság és emberség.

Isten veled, Egon bácsi!

                                                                          * * *
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az alábbi sorokkal búcsúzik tiszteletbeli elnökétől.

Schmidt Egon egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők generációinak nyújtott inspirációt.

Az MME alapító tagja volt, sőt az alakulást előkészítő bizottságban is tevékenykedett. A későbbiekben a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnöke és a Budapesti Helyi Csoport elnöke, majd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alenöke lett.

Az MME 2012-ben tiszteletbeli elnökének választotta. Írásainak köszönhetően generációk szerették meg a madarakat és a természetet, rádióműsorainak köszönhetően pedig hangján keresztül is százezrekhez juttatta el a természet szeretetét és ismeretét.

Írói munkássága közel száz könyvből és több mint 3500 ismeretterjesztő írásból áll, melyekért a népes olvasótábor szeretetén túl Kossuth-díjat is kapott.

A Magyar Rádió Oxigén című heti műsorában 17 éven keresztül jelentkezett be madárhangokkal színesített anyagaival a madarakról és a természetről.

Ornitológusként elsősorban a baglyok táplálkozásának vizsgálatával és a „kis rigókkal” – fülemülék, kékbegy stb. – foglakozott, és ezek nemzetközileg elismert szakértője lett. 1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, majd a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, többek között a Madárgyűrűző Központot vezette.

Több évtizeden keresztül segítette az MME munkáját, sosem válogatva a feladatokban.

Emlékét a madarászokon túl egy egész ország őrzi!

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír