Az ünnep története

Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858-ban, február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezitelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Március 25-én nevét is elárulta: “Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.”

Franciaországban gyorsan terjedt a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária tisztelete, egyre nagyobb zarándok tömeg látogatta a jelenés helyét és az ott fakadt forrást.

 

 

6 A szentéletű bíborost koholt vádak alapján végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Hetven esztendővel ezelőtt, 1949. február 3-án kezdődött a Mindszenty-per, melynek eredményeként február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a kommunista népbíróság Mindszenty József hercegprímást, akit a koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találták bűnösnek – olvasható a magyarkurir.hu oldalon.

Mindszenty József már a kommunista hatóságok zaklatása előtt „hozzászokott” a politikai üldöztetéshez, ugyanis a második világháború alatt – még veszprémi püspökként – nyilvánosan vállalta békepárti nézeteit, és részt vett azon memorandum megfogalmazásában, melyben a magyar klerikusok a háborúból való kiugrásra kérték Horthyt, amiért a nyilas hatalomátvétel után a „gyanúsak” közé került.

 

Február 10.
*Nursia, 480 körül +Montecassino, 547 körül

 

Skolasztika a nagy Nursiai Benedeknek, a nyugati szerzetesség atyjának nővére volt. Életét csak Nagy Szent Gergely Benedek- életrajzából ismerjük.

A testvérek Nursiából, a Szabin-hegyvidék egyik városából származtak, jómódú szülők gyermekei voltak. Benedek a tanulmányainak, majd a szerzetesi életnek szentelte magát, és így megtalálta a maga válaszát kora problémáira, Skolasztika pedig teljesen a felebaráti szeretet gyakorlásának élt az öregek és a betegek szolgálatában.

Ferenc pápa február 8-án, pénteken a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén Keresztelő János haláláról elmélkedett. A próféta evangéliumi példáján kiemelte: az élet csak akkor értékes, ha másoknak ajándékozzuk a szeretetben, az igazságban, a mindennapi életben, a családban.

Jézus szerint „asszonyok szülöttei közt nem született nagyobb Keresztelő Jánosnál” (Mt 11,11). A próféta vértanúsága hatalmas tanúságtétel: az élet csak akkor értékes, ha másoknak ajándékozzuk szeretetben, igazságban, a mindennapi életben, a családban – így kommentálta a pápa a napi evangéliumi szakaszt (Mk 6,14–29), amely Keresztelő Szent János lefejezéséről szól.

 

 

Ma Veled voltam a kereszt alatt
És olyan tisztán éreztem, mint még soha,...
Hogy a kereszt alatt Te a mi anyánk lettél.
Ahogy egy földi édesanya hűsége
Már arról gondoskodik, hogy fia utolsó akaratát teljesítse.

De te az Úr szolgálóleánya voltál,
Az emberré lett Isten léte és élete
Fenntartások nélkül a Te létedre és a te életedre lett bízva.
Ezért Te befogadtad Övéit a szívedbe,
És keserű szenvedésed vérével
Minden lélek számára új életet szereztél.

 

Szent Bakhita Jozefina 1869-ben született egy kis szudáni faluban, Darfúr régióban. Gyermekkorában elrabolták, és eladták rabszolgának. Születésekor nem Bakhitának nevezték, szörnyű élményei hatására azonban elfelejtette azt a nevét, melyet szülei adtak neki. Bakhitának, mely „szerencsés”-t jelent, elrablói nevezték el. El Obeid és Kartúm rabszolgapiacain egyik gazdától a másikhoz kerülve mind fizikai, mind erkölcsi értelemben megtapasztalta a rabszolgák megalázottságát és szenvedéseit.

Ahhoz, hogy megnyissuk mások szívét és megtérésre hívjuk őket, szelídségre, alázatra és szegénységre van szükség. Kövessük Krisztust, ne higgyük magunkat felsőbbrendűnek, s ne keressünk emberi hasznot! – tanított Ferenc pápa február 7-én reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A Szentatya elmélkedésében Márk evangéliumának részletéből (Mk 6,7–13) indult ki, amelynek üzenete a gyógyulásról szól. Jézus arra hívja tanítványait, hogy gyógyítsák az emtbereket.

 

Február 8.
*Velence, 1486. +Somasca, 1537. február 8.

 

 

Azt a kort, amelybe a velencei patrícius-fiú, Girolamo (Jeromos) Miani beleszületett, szellemi téren a reneszánsz virágzása jellemezte, mely az antik kultúra értékeit új életre keltette. Az irányzattal a pápaság is szövetségre lépett, bár a vallási életnek ez nem mindig tett jó szolgálatot. A kor politikai arcát a gyakori, olykor vad háborúskodás szabta meg: a habsburg Spanyolország és Franciaország, vagy az Egyházi Állam és egyéb itáliai fejedelemségek, városköztársaságok és nemesi családok Észak-Itáliát ismételten lángba borították.

Február 4-én a Szentatya is részt vett azon a vallásközi találkozón, amelyet Abu-Dzabiban tartottak a vallásoknak a mai világban betöltendő nélkülözhetetlen szerepéről.

Ferenc pápa beszédének teljes fordítását közöljük.

Szálem álejkum! Béke Önökkel!

Szívből köszönöm Őnagysága Mohamed bin Zájid án-Nahajan sejknek és Ahmad et-Tajjeb professzor úrnak, az Azhar nagyimámjának szavait. Hálás vagyok az Idősek Muszlim Tanácsának a találkozóért, amelyet kevéssel ezelőtt kezdtünk meg a Zájed sejk-mecsetnél.