Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

(Statio: ad S. Joannem in Laterano)

A bazilikák hajóinak mozaikábrázolásain, az ablakok szintjén gyakran látjuk a szentély felé, pálmaággal vonuló szenteket. Ezek az állóképek ma általunk, akik a körmenetben virágos ágakat viszünk, a járószinten megelevenednek.

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.

Jézus bevonulása a palermói Capella Palatina mozaikján

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

 

 

Virágvasárnap a Nagyhét ünnepélyes megnyitása

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket

 

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

 

 

Ez 37, 21-28 Az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek.

Jn 11, 45-47 Sokan hittek Jézusban, mert láttak, amit tett.

 

A Jó Pásztor egységben tartja nyáját és a távollevőkre is gondja van. Azt szeretné, ha egy akol lenne, és egy nyáj. Jézus, a Jó Pásztor mindnyájunkat egybe akar gyűjteni, még akkor is, ha ez életébe kerül. Példaképe mindazoknak, akik felelősséggel tartoznak a rájuk bízottakért: szülök, papok, pedagógusok, közéleti vezetők…

 

 

Isten terveiben Jézus halála végtelen horderejű és távlatú esemény volt: ettől függ Izrael lelki megszabadulása, és minden nemzeté, Isten minden gyermekéé szerte a világban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

+Cherson (Krím), 655. szept. 16.

Márton, akit az Egyház vértanúnak tisztel, 649--653 között volt pápa. Az umbriai Todiból származott. Mielőtt megválasztották, a pápa követe volt a konstantinápolyi császári udvarban. Pápai feladataihoz és sorsának további alakulásához jó iskola volt ez. Ismerte a császárváros életét, az udvar politikai légkörét és az ott uralkodó teológiát.

„Imádd Uradat, Istenedet!” – vette Raniero Cantalamessa április 5-én, negyedik prédikációjában az első parancsolatot, és ebből kiindulva a keresztény létforma legnagyobb mélységére mutatott rá, mely nem más, mint Isten imádása, és ennek csúcsaként az Eucharisztia előtti hódolat.

A kapucinus szónok az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában tartotta meg következő nagyböjti elmélkedését Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára. A téma ezúttal az Isten és ember közötti kapcsolat legteljesebb formája, az Isten imádása volt.

 

 

 

Ahogy a keresztről levették, 
inkább hörögve, mint zokogva, 
halott fiának drága testét 
szikkadt melléhez szorította.

Szájával száját megkereste, 
s ringatta, ahogy tette régen, 
de nem vígan, örömrepesve, 
szelíd reménnyel a szívében,

hanem hatalmas és kegyetlen 
szomorúsággal, mely halál már. 
S mert mindez olyan érthetetlen 
volt, a sebekbe belevájkált;

vadul kutatva belenézett 
a felfordult, meredt szemekbe, 
aztán felfogta az egészet, 
s a holtat még jobban szerette.

Április 10-én, szerdán katekézise felolvasása után Ferenc pápa üdvözölte a világ minden tájáról érkezett zarándokokat.

A szerdai általános kihallgatáson olasz, angol, német, francia, spanyol, portugál, arab, lengyel és horvát nyelvű csoportok vettek részt.

A pápa olaszul szólt a fiatalokhoz, az idősekhez, a betegekhez, valamint az ifjú házasokhoz, így biztatva őket: „Nagyböjti zarándokutunk végéhez közeledik. Az Úr húsvétjának vigasztalása már közel van.

 

Fájdalmas péntek: virágvasárnap előtti péntek,  Máriának, a kereszthalálra készülő Fia szenvedéséből részesülő Anyának az ünnepe. – 1423-ban a kölni zsinat vezette be, a 16. századtól egész Galliában és Itáliában megtartották. XIII. Benedek 1727-ben az egész Egyház számára előírta. A nagyböjt ősi liturgiájához és rendjéhez képest azonban mindig megmaradt jövevénynek, 1960 óta nem külön ünnep, mi azonban megemlékezünk róla

 

 

Nagyböjt péntekjein az Úr Jézust mi is elkísérjük keresztútján, és a síró jeruzsálemi asszonyok mellett ott találjuk a földi élete során mindig háttérben maradt édesanyját, Máriát is.

Április 10-én a Szentatya folytatta a Miatyánk imáról szóló katekézissorozatát. Az Úr imájának arról a mondatáról elmélkedett, amelyben azt kérjük, hogy az Úr engedje el adósságainkat, tartozásainkat, vétkeinket, amint mi is elengedjük embertársainkét.

Ferenc pápa beszédét magyar fordításban teljes egészében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok! Nincs túl szép napunk, de azért ugyanúgy jó napot kívánok!

Miután kértük Istentől a mindennapi kenyeret, a Miatyánk ima a többi emberhez fűződő kapcsolataink területére tér át.