János 1542. június 24-én született a spanyolországi Fontiverosban. Csak négy hónapos volt, amikor apja meghalt. Anyjával és testvéreivel ezután megtapasztalták a nyomort. János kiemelkedő képességei hamar megmutatkoztak. Huszonegy évesen lett kármelita novícius.

A helyiek immár 76. éve építik meg évről évre a betlehemet, melyet Magyarország legnagyobb beltéri betlehemeként tartanak számon.

A szentmisén – mely után hagyományos pásztorjátékra is sor került – koncelebrált Ungvárszki Imre balatonszentgyörgyi plébános.

Nem csak az érdekli Jézust, hogy kinek tartják őt az emberek. Neki is megvan a véleménye a kortársairól. Jellemzésükre két gyerekkori példát hoz. A játékot, mert az egészséges gyerek játszik, de ezek nem!

Az 5–6. századi legendás szenvedéstörténet szerint Lúcia Siracusa városának előkelő családjából származott. Elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Ágota megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet Cataniának adott az ő vértanúsága által.

Igazán közel hozza az evangélium Keresztelő János alakját azzal a megfogalmazással, hogy „asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb” nála. És tanít a jövőről is, amikor azt mondja: de odaát a legkisebb is nagyobb nála: „Aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála.” Nem Keresztelő Jánost és valamelyik nem ismert szentet hasonlítja össze az evangélista, hanem ezt a világot és az eljövendőt.

A Szűzanya 1531. december 9-én jelent meg egy egyszerű indiánnak, Cuauhtlatoatzinnak (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta. A jelenés a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon történt.

Jézus új népet alapít. Azokból, akik fáradtak, akik terhek alatt görnyednek, azokból, akik elvesztek, elcsatangoltak, és aztán valahogy megkerültek: vagyis belőlünk. A teher, amit cipelünk, a feladat, amire küldve vagyunk vagy amit vállaltunk Jézus új közösségévé tesz minket.

Két nappal szeplőtelen fogantatás főünnepe után jogosan merül fel bennünk a kérdés: Nincs még elég Mária-ünnep?

Laurent Ulrich párizsi érsek advent második vasárnapján felszentelte a Notre-Dame székesegyház oltárát szent krizmával, egy ritka és ősi szertartás keretében.