Mindszenty József 1944-ben foglalta el a veszprémi püspöki széket.

Gizella bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született Passauban. A mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor Géza fejedelem 995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök biztatására beleegyezett a házasságba.

Nagyon világos és kemény az a beszéd, amit István diakónus a főtanács előtt elmond. Nem is beszéd, inkább vádbeszéd, amikor a gyanúsított fordít a szerepén, majd így szól: „Ti keménynyakúak és körülmetéletlen szívűek! Ti mindig ellent álltatok a Szentléleknek, amint atyáitok, úgy ti is.” Nehezen cáfolható István vádbeszéde.

A trienti (trentói) zsinat (1545–1563) az egyháztörténet legjelentősebb gyűlései közé tartozik. Számos dogmatikus döntésével és reformrendelkezéseivel megalapozta a már régen szükséges belső egyházi megújulást.

Sienai Szent Katalin megtestesíti az Egyház máriás vonásait: meghatározta őt Krisztus emberségének – gyermekségének és szenvedésének – titka, tudott háttérbe vonulni, kész volt szívébe vésni a pásztorok szavait – az Egyház tanítását –, szüntelen építője volt a kiengesztelődésnek, és volt bátorsága határozott szavakkal visszavezetni a pápát a szent hagyományhoz. Szívet cserélt Jézussal, és a Krisztussal való egyesülés ad értelmet politikai cselekedeteinek (…), ez kapcsolódik egybe irodalmi munkásságában is.

Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította ezt a vasárnapot Szent Fausztina nővér magánkinyilatkoztatása alapján. Az Apostoli Penitenciária 2002. június 29-én kelt dekrétuma szerint teljes búcsút nyerhetnek azok, akik a szokásos feltételeket teljesítik (gyónás, áldozás, imádság a Szentatya szándékára).

Szent II. János Pál egész pápaságában központi helyet foglalt el az isteni irgalmasság gondolata. Már megválasztása után két évvel, 1980 adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: „Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az Isteni Irgalomhoz” (96).