Szent János öreg ember, amikor leírja, lediktálja ezeket a rövidke leveleket. Korának hagyománya szerint legalább hetvenéves, és nem csinál mást, mint leveleket írogat és ismételgeti önmagát. Mint a keresztapám a leventefogságból hazatérve.

– A Szent Péter-bazilikában a pápai audienciát követően a záró szentmisét várjuk, amellyel lezárul a nemzeti zarándoklat...

– Ez a zarándoklat egy nagy ajándék.

Mi az utánozhatatlanul és mégis egetverően nagy az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin biokémikus és a szintén Nobel-díjas Krausz Ferenc fizikus életpályájában? (A sajtóban valószínűleg a professzor asszonnyal találkozhattunk többet, mert a hölgyek kommunikációja gördülékenyebb.) Már gimnazista korukban megfigyelhető volt náluk a tudás megszerzése iránti olthatatlan vágy.

A több mint három évtizeddel ezelőtt történt rendszerváltás merőben új kihívások elé állította az Egyházat. Szélesre tárultak a lehetőségek kapui. A szó szoros értelmében megnyíltak a börtönök, az iskolák és az egyetemek ajtajai, valamint számos sajtóorgánum számított az egyháziak megjelenésére.

Egyfajta bölcs összegzést olvashattunk Szent Páltól, ami az összes fontos kifejezést tartalmazza: istenfélők, az üdvösség igéje, kivégzését követelték, minden meg volt írva, levették a fáról, sírba helyezték, megjelent, tanúságot tesznek róla.

Szent Márknak köszönhetjük a négy evangélium közül a legrövidebbet és a legrégebbit. Először Szent Péter, majd Szent Pál munkatársaként tűnik fel. Szent Péter tolmácsaként találkozunk vele. Alexandriai Szent Kelemen óta (Kr.

Márk életéről Az apostolok cselekedeteiből és Szent Péter első leveléből tudunk.

Péter „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak”. Vannak tudósok, akik valószínűnek tartják, hogy ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora, és itt készültek az apostolok pünkösd ünnepére is. A Getszemáni-kert is Márk anyjáé lehetett, így alhatott itt Márk az Úr elfogatásának éjjelén.