IRGALMASSÁG SZENT ÉVE


Arra szolgál ez a szentév, hogy erősen megérezzük annak örömét, hogy Jézus ránk talált, ő ugyanis jó pásztorként azért jött, hogy megkeressen minket, akik eltévedtünk. Arra szolgál ez a jubileumi év, hogy megérezzük szeretetének melegét, amikor vállára vesz, hogy visszavigyen minket az Atya házába. Arra való ez az év, hogy megérintsen minket az Úr Jézus, átalakítson minket az ő irgalmával, hogy mi is az irgalmasság tanúságtevői legyünk. Ez tehát a szentév oka: mert ez az irgalom időszaka! Az alkalmas idő, hogy begyógyítsuk a sebeket, hogy fáradhatatlanul elébe menjünk mindazoknak, akik szeretnék látni és kézzel tapintani Isten közelségének jeleit, hogy felajánljuk mindenkinek – mindenkinek! – a megbocsátás és a kiengesztelődés útját.”

Hogy az idősek, a magukra hagyottak és az elmagányosodott emberek lehetőséget találhassanak még a nagyvárosokban is a találkozásra és a szolidaritásra.

Hogy a pap- és szerzetesnövendékek olyan pap- és szerzetesnevelőkkel találkozhassanak, akik az Evangélium örömében élnek, és akik nagy bölcsességgel készítik fel őket küldetésükre.

Hogy katolikus iskoláink és óvodáink tanárai, munkatársai és növendékei Krisztus igazságától és szeretetétől megvilágosítva egyre tökéletesebb emberekké váljanak!

                        Te kicsi adventi koszorú

Gyújts a szívbe fényt, mely szomorú
E szent időben te légy a fény
Bűnösnek a megváltó remény

Még csak egyetlen egy gyertyád ég
Hogy ne féljünk arra épp elég
Veled együtt nagy csodát várunk
Amíg a puha havon járunk

Egy hét eltelt, két gyertyád lángol
Égi dal szól valahol távol
Idő röpül, még egy hét elszállt
Koszorúd már három fénnyé vált

Csend némaság van körülötted
Üdvözség hője leng fölötted
Lágy dallam hangjai az égen
Eljön az, kit vártunk régen

Míg várunk imádkozzunk csendben
Bánjuk bűneink az adventben
Fényed most ragyog mindenkinek
Égő lángja a sötétségnek

A negyedik gyertyád is kigyúlt
A várakozás végre elmúlt
Hírül hoztad lángjaiddal azt

                    Kisded született, békét áraszt…              

     RORATE - A CSEND SZAVA

"Rorate coeli de super, et nubes pluant justum.

Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat!"

Most van itt az üdvösség napja! Égjen mécsesetek, övezzétek fel lelketeket jó cselekedetekkel, ha életetek kapuján váratlanul felhangzik az Isten zörgetése, ne a sötétség cselekedeteiben elmerülve találjon, hanem virrasztva és imádkozva, énekelve és ujjongva dicséretében."A nyomorúság mértéke betelt, a hajnal pirkadt, s megjött Ő, kit a lelkek vártak. Ó, szálld meg az én lelkemet is, hadd reméljek erősen, lelkesen; gyöngeségem, nyomorom dacára bízom, hogy győzök. Advent van bennem is; édes, erős, szent remény. Reményben van az én erőm, meg nem fogyatkozhatom."

/Prohászka Ottokár püspök/

SZÁLLÁST KERES A SZENT CSALÁD

A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

„Szállást keres a Szentcsalád,
de senki sincs, ki helyet át.
Nincsen, aki befogadja
őt, ki égnek-földnek ura.

Legalább ti, jó emberek,
fogadjátok a kisdedet!
Házatokra szent áldás száll,
ha betér az égi király.”
„Ne sírj tovább, Szűz Mária,
ne menjetek ma máshova!
Szállásunkat mi megosztjuk.
Kisjézuskát befogadjuk.”

Uram, Jézus, légy királya a mi családunknak is szállj meg nálunk, szenteld meg otthonunkat. Hozz közénk szeretetet és egyetértést béketűrést és fegyelmet, boldogságot és áldozatra kész szellemet.

          JÉZUS SZÜLETÉSE

AZ ANGYALI ÜDVÖZET

"Üd-vözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál!" (Lk 1,30-33)

"Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szűlsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Fiad nagy lesz és a Magasságos fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atgyjának Dávidnak trónját és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége." (Lk 1,30-33)

"Az Úr szolgálója vagyok, teljesedjenek hát be rajtam szavaid." (Lk 1,38)

CSODÁS SZÜLETÉS

"Kezdetben volt az Ige (Lohosz); az IgeIstennél volt, és Isten volt az Ige...S az Ige testté lett, és közöttünk élt." (l,1-14)

                   BETLEHEMBEN  

Szikrázó alkonyesti csillagok már 
Jelentgették a kora éjet, 
Mikor fáradtan Mária és József 
Betlehembe megérkezének. 

Gazdája a vendégfogadó háznak 
Kint állt telt háza kapujába 
S a szállástkérő vándorokat durván 
Továbbkergette, meg nem szánta. 

Áldott terhével Mária leroskadt, 
Ott közelén a vendégháznak... 
És megesett a szíve-lelke rajta 
Az istállóbeli szolgának. 

És akkor éjjel nagy fényes csodákkal 
Lőn tele az egész természet. 
A vendéglő gazdája kínos-ébren 
Gyötrődte át az egész éjet. 

Nem bírt aludni. A búsás bevétel 
Valahogy a lelkére lázadt: 
Hasztalan számolt, nem tudott olvasni 
Harminc ezüst pénznél továbbat. 

S az istállószolgának akkor éjjel 
Csodálatos álmai voltak: 
Kárpitjai a kéklő menny-íveknek 
A jászolfákig lehajoltak. 

A szarufákról fényözön sugárzott... 
A négy fal nőttön-nőtt föl az égnek... 
S hajnalra-kelve remegő szivében 
Még visszhangzik az angyal-ének. 

Az istállót fényes templomnak látja 
- Barmai nagy-csendesen állnak - 
És látja álmélkodva folytatását 
Az éjjeli álomlátásnak. 

S míg jönnek a pásztorok és a bölcsek, 
Ő a jászol belső végében, 
Maga se tudja, mért, csak boldogan ott 
Sír, sír rejtelmes örömében.

/Szabolcska Mihály/

            VIRÁGVASÁRNAP

JÉZUS BEVONUL JERUZSÁLEMBE

És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elkülde kettőt az ő tanítványai közül,

Mondván:

Menjetek el az átelemben lévő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.

És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? Ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.

És elmenvén a küldöttek úgy találák, amint nékik mondotta.

És mikor a vemhez eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?

Ők pedig mondának:

Az Úrnak szüksége van reá.

Elvivék azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyezteték.

És mikor ő méne, az ő felsőruháikat az útra teríték.

Mikor pedig közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;

Mondván:

Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dícsőség a magasságban!

És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

És ő felelvén, monda nékik:

Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.

 

 

                             HÚSVÉT

 

           JÉZUS KERESZTÚTJA

 

       

Jertek, hívek, a szent keresztútra,  Gondoljunk a szenvedő Urunkra,  Öleljük át véres keresztfáját,  Sirassuk meg keserves halálát. 

  Elhangzik a kegyetlen ítélet,   Kínhalálra dobnak oda téged.  Vétkeinkért átok alatt nyögünk.  Szeretetből te halsz meg helyettünk.

  
I. állomás 

Jézust halálra ítélik 

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk Téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot! 

               A halálos ítélet állomása

Vállaidra veszed a keresztet.  Árva szíved ó, hogy sajog, reszket.  Ezer bűnünk iszonyatos terhe Nehezedik súlyos keresztedre. 

II. állomás 

Jézus vállára veszi a keresztet

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk Téged!  Mert szent kereszted által megváltottad a világot!

                       A kereszt állomása

Meginog a kereszt vérző vállán.  Összeroskad az ártatlan Bárány.  Ó, boruljunk mi is véle porba, Hiszen a mi bűnünk terhét hordja. 

III. állomás 

Jézus először esik el a kereszttel 

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk Téged!  Mert szent kereszted által megváltottad a világot! 

            Az újrakezdés első állomása

Fájdalmas, jaj, szívet tépő látvány  A Szűzanya Jézus keresztútján. Vérző szívét elönti a bánat,Zokogva megy, Jézus, teutánad.

IV. állomás

Jézus találkozik szent Anyjával 

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk Téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot!

                Szűz Mária első állomása

Drága Jézus, erőd egyre lankad,  Kényszeredve Simon segít rajtad.  Ó, ha tudná szenvedésed titkát,  De más szívvel vinné szent Keresztfád. 

V. állomás 

Cirenei Simon segít vinni a keresztet 

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk Téged!  Mert szent kereszted által megváltottad a világot! 

                           A papok állomása