Ima 1956 hőseiért

1956 november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték a magyar forradalmat és szabadságharcot. Az elesett hősök emlékére buzdítunk arra, hogy ezt a fohászt mondd el!




Elesett hőseinkért (Ima 1956 novemberéből)

Urunk, ki láttad őket az utcai sortüzek előtt, s a tűzzel telt ég alatt: Te láttad szívüket is, és tudsz és lemérsz mindent, ami első eszméléseik óta megtöltötte e fiatal szívek poharát. Ismerted lelkük minden zugolyát és mindazt, ami gyermekkoruk óta történt velük azokig a pillanatokig, amikor önként odaadták életüket övéikért és minden magyarért.

Kérünk, vedd a Te örök fényességedbe őket éppen ezekért a pillanatokért, amelyekben oly dicső önzetlen­séggel meghozták életük legnagyobb áldozatát.

Tisztítsd meg és szenteld meg őket az örök életre, Szentlélek Úristen, ki keresztségük óta fuvalltál körülöttük jóságoddal, s aki haláluk pillanatában is ott lehettél velük az utolsó, láthatatlan kegyelemmel! Tedd a szívünket tevékennyé az értük való imádságra, és az ő áldozatukért cserébe való önmegtagadásokra.

Tedd a szívünket erőssé, hogy engeszteljünk Téged azért is, amik miatt a nemzet felelőssége is részes: az ő halálukban. Bűnbánó szívvel járulunk eléd, és azt is ígérjük, hogy méltóak akarunk lenni haláluknak erre az áldozatára. A nemzet életéért mentek halálba – add nekünk, Urunk, kegyelmedet, hogy haláluk által tisztább legyen a nemzet élete.

Járj közben te is, Szűzanya, mindnyájunk Édesanyja, mindnyájunk közbenjárója, Világ Királynője, Magyarország Nagyasszonya. A Neked szentelt őszi hónapban estek el. Abban a hónapban, amelyben életednek Istennel együtt való titkait mondja el a szentolvasó az egész világon.

Kérünk azokra az emlékekre, melyek hozzájuk fűznek Téged! Minden szentolvasó-tizedre, amit bármikor is elmondtak Neked. Minden Úrangyalára és Üdvözlégyre, amelyben az Angyal szavaival köszöntöttek Téged. Kiontott vérükre, amely a Neked oly kedves Magyarországért ömlött. Kérünk, enyhítsd az anyai szívek fájdalmát, és járuljon hozzá ezeknek az anyai szíveknek fájdalma is bűnbánatunkhoz és országunk sorsának jobbra fordításához. Ámen.

Ijjas Antal

forrás

Válasz

Feket Pál: 1956. október 23.

Ezerkilencszázötvenhat
Október huszonhárom
Szétpattan a bilincs
Népemen, hazámon.

Fegyvertelen ifjú sereg
Tízes sorban indult
És tenger lett és fergeteg...
Pusztulj gyalázatos múlt.

Tízes sorokból nőtt a had
S mire leszállt az est,
Félmilliós volt a sereg,
Megmozdult Budapest.

A Parlament előtt este
Már esküt tett a nép:
,,Rabok tovább nem leszünk!"
Zengte az igét.

Felesküdött, fel már a nép
A magyarok Istenére,
S az esküt megpecsételte
Ezrek drága hősi vére!

Ezerkilencszázötvenhat
Október huszonhárom:
Új történelmet írt a nép
Harcban, barikádon!

E nagy napot, te nagyvilág
Tanítsd meg gyermekednek:
Dávid legyőzte Góliátot...
Világ láthattad, - higgyed!

Ezerkilencszázötvenhat
Október huszonhárom
Fényed ragyogjon örökké
Szerte a világon!

Válasz