Claret* Szent Antal 1807-ben született Sallentban (Spanyolországban). Jezsuita szeretett volna lenni, de gyenge egészsége ezt nem tette lehetővé. Pap lett és először Kataíániában volt népmisszionárius. "Mária Szeplőtelen Szíve fiai" néven szerzetet alapított. A kubai Santiagóban volt missziós püspök. Visszatérve Spanyolországba még sokat tett otthon. Jelentősek aszketikus írásai. 1870. október 24-én a fontfroide-i** ciszterci kolostorban halt meg. 1950-ben avatta szentté XII. Piusz pápa.

* ejtsd: Klaret ** ejtsd: fontfroádi


Spanyolországban (Katalóniában), a Barcelona közelében található Sallentben született, 1807. december 23-án. Gyermekkorától pap szeretett volna lenni, ezért sokat imádkozott.

Apja szövő üzemében kellett dolgoznia, tehetséges volt, egy szövöde igazgatója lehetett volna. Nem fogadta el a lehetőséget, 1835-ben pappá szentelték. Mivel hazájában pap-többlet volt, Rómába ment, szolgálatait felajánlani. Egy jezsuita lelkigyakorlat hatására jelentkezett a rendbe, azonban reumatikus lábfájdalmai miatt noviciátusa megszakadt.

Visszaküldték Spanyolországba. Itt polgárháború dúlt, nagyhatású beszédei miatt üldözték a politikai pártok, de a nép csodálattal hallgatta beszédeit. 1843-tól Katalóniában sok éven keresztül prédikált a népnek. Sokat gyóntatott, mondják róla, hogy megérezte, ki él körülötte súlyos bűnben. Az emberek szentnek tartották. Sok könyvet írt, sikere óriási volt.

Nem volt biztonságban hazájában, ezért püspöke a Kanári szigetekre küldte 1848-ban. Ott is folytatta eredményes munkáját. Egy év múlva hazatért és a vichi papi szemináriumban 1849-ben megalapította a claretinus missziós társaságot, Mária szeplőtlen Szívének missziós társaságát. 1850 és 1857 közt Kuba szigetének érseke lett akarata ellenére. Kubában is sok ellenfele volt, még merényletet is el kellett szenvednie. Az orvosok tehetetlenül álltak a súlyosan sérült főpap körül. Ő felgyógyult.

Váratlanul Madridba hívták, a spanyol királynő és lánya gyóntatója és tanácsadója lett. Az udvar élete is megváltozott tevékenysége nyomán, de a királyi család házassága is rendeződött. 1868-ban a spanyolországi forradalom miatt a királyi családdal Franciaországba ment, visszavonultan a fontfroide-i ciszter apátságban halt meg 1870. október 24-én.