Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében.


1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. Nem sokkal később Rómába küldték, ahol teológiai doktorátust szerzett.

1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel székesegyházban. 1964. január 13-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé nevezte ki, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.

Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában.

I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. A II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzottak el a híres Ne féljetek! szavak.

II. János Pál pápa Szent Péter 263. utóda lett, 455 év óta az első nem olasz pápa, a legelső szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben.

Féltő gondoskodással vezette az Egyházat, péteri szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte. 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül pedig 146-ot. Róma püspökeként az Örök Város szinte összes plébániáját meglátogatta.

II. János Pál pápa kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6-7-én.

Minden elődjénél több egyházi és állami vezetővel találkozott. A szerdai általános kihallgatásokon több mint 17 millió ember vett részt. A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába.

Pápasága alatt 14 enciklikát adott ki.

A fiatalok iránti szeretete vezette, amikor meghirdette az ifjúsági világnapot. Pápasága során ennek kapcsán 19 alkalommal találkozott a fiatalok millióival.

A zsidókkal és más vallásokkal való párbeszéd pápaságának meghatározó momentuma volt. A világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben, hogy együtt imádkozzanak a világ békéjéért.

A lengyel pápa 1338 boldoggá és 428 szentté avatást végzett, Lisieux-i Szent Terézt pedig az Egyház doktorává avatta. A boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót. Magyar szentjeink közül ő kanonizálta Kingát és Hedviget.

2005. április 2-án, az általa alapított isteni irgalmasság vasárnapjának vigíliáján halt meg. Azokban a napokban zarándokok millió érkeztek Rómába. Temetésére április 8-án került sor.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.

2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.

Forrás: Magyar Kurír