A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
Szentatyánk a mai napot különleges imanappá nyilvánította. Arra kér mindenkit, hogy böjttel és imádsággal kérjük Istent a békéért.

A Szentmise kezdőéneke:

Az egész világon könyörülsz, Urunk, és semmit sem vetsz el abból, ami kezed műve, eltörlöd az emberek bűneit, ha bűnbánatot tartanak, és irgalmas vagy hozzánk, Urunk, Istenünk. (Bölcs 11,24-25.27)

KÖNYÖRGÉS

Kérünk, Istenünk, a szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, hogy a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen biztos erőforrásunk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.



Hívek könyörgése

Pap: Testvéreim! A homlokunkra hintett hamu, földi életünk elmúlására emlékeztet. A nagyböjti szent időben indítson ez minket bűnbánatra és könyörgő imára!

1. Add, Urunk, hogy Egyházad pásztorai szavukkal és példájukkal hathatósan vezessék híveiket bűnbánatra és önmegtagadásra, hallgass meg Urunk!

2. Irgalmazz, Urunk, híveidnek és bűnbánatunk láttán adj nekünk bocsánatot és békességet, hallgass meg Urunk!

3. Mutasd meg szereteted fényét, és add, kegyelmed erejét, hogy megőrizzük a békét a világban, hallgass meg Urunk!

4. Adj erőt és leleményességet, hogy megtaláljuk a böjt és az önmegtagadás legmegfelelőbb módját, hallgass meg Urunk!

5. Segíts, hogy a böjt és a bűnbánat szellemét, erejét és szépségét meg tudjuk mutatni a világban, hallgass meg Urunk!

Pap: Mindenható Istenünk! Te a böjt és a bűnbánat által akarsz megtisztítani minket. Segíts, hogy a most kezdődő szent időben egyre jobban rád találjunk, megerősödjünk szeretetedben, és kegyelmed erejével a békességet tudjuk erősíteni önmagunkban, környezetünkben és az egész világban. krisztus, a mi Urunk által!

Válasz

Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: "Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!". A hamu
jelképezi az elmúlás.

Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. Az idők során ez a szokás átalakult, majd XII. századtól az egyházi szertartás része lett, amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa.

Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás
próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását.

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke március 5-én 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.

Válasz