A kaplonyi ferences monostor részleges felújítása és történelmi emlékhely kialakítása projekt megvalósításával május 2-án, vasárnap délután Schönberger Jenő püspök megáldotta a felújított emeleti részt. Örökségmentésről és értékfelmutatásról van szó, hiszen a termek helyet adnak egy értékes egyházművészeti kiállításnak, egy autentikus ferences szobának, egy Károlyi emlékgyűjteménynek, valamint a kolostor könyvtárának is.

Az ünnepségen Schönberger Jenő püspök köszöntötte a jelenlevő Magdó János kolozsvári magyar főkonzult, Adrian Ștef megyei tanács elnököt, Pataki Csaba szenátort, Mosdóczi Vilmos polgármestert, a további vendégeket, és megköszönte mindenkinek a támogatást, segítséget. Mint mondta, aki a kaplonyi rendházba eljön, betekintést kap a múltba, és lelkileg töltekezhet. „A szeretet, az egység, az együttműködés eredménye ez a felújított rész, és kiállítás. Ahol pedig szeretet és egység van, ott van a Jóisten is.”

Tímár Asztrik ferences rendházfőnök beszédében a felújítást méltatta, és örömét fejezte ki, hogy a pályázatban ilyen eredményesen együtt tudtak dolgozni, majd röviden bemutatta a látnivalókat. Adrian Ștef megyei tanácselnök a műemlékek restaurálásának, és az épített örökségek előtérbe helyezésének fontosságát emelte ki, és hozzátette, a Szatmári Római Katolikus Püspökség ebben példát szolgáltatott a helyi közigazgatásnak. Az elnök további támogatásáról biztosította a Püspökséget a hasonló projektekben. Magdó János főkonzul kihangsúlyozta az emlékek megőrzésének szükségességét a jövő építésének szempontjából, és örömének adott hangot, hogy élő közösség használja majd a felújított és berendezett termeket.

Pataki Csaba szenátor, megszólalásában a kaplonyi kolostor történetét idézte fel, és rámutatott, az idők során mindenkinek tennie kellett azért, hogy a kolostor megmaradjon. Reményét fejezte ki, hogy a jövő generációi is vigyáznak majd örökségükre.

A beszédeket követően Schönberger Jenő püspök megáldotta a felújított termeket, majd a vendégek hosszan sétálva megtekintették azokat, és írtak a vendégkönyvbe.

* * *

A kaplonyi ferences rendház egyházi, történelmi és kultúrtörténeti szempontból eddig is fontos turisztikai célpont volt, ezen jellege pedig a kialakított emlékszobákkal, könyvtárral és kiállítással tovább hangsúlyozódik. Sok látnivaló akad itt a múltat kutató és érteni akaró számára. A rendház emeleti részében kialakított kiállításban kapott helyet a „Szent Antal a gyermek Jézussal” című barokk festmény, amely egyike a kolostor korai berendezéséhez tartozó legkedvesebb kiállított tárgyaknak. Szintén a kiállítás tárgyaként szerepel a „Szeplőtelen fogantatás” szobor. E nagyon szép barokk fafaragás Szűz Máriát ábrázolja, aki glóbuszon áll, jobb lábával a szájában almát tartó, a földgömb köré csavarodó, a sátánt jelképező kígyó fejére, baljával egy félholdra tapos. Ugyanitt látható a Szent Ferencet ábrázoló 19. századvégi festett fafaragás és egy ritkaságszámba menő egyházi jellegű tárgy, az „Arma Christi”-kereszt, amelyen Krisztus szenvedéseinek eszközei láthatóak. A kiállítás leglátványosabb darabja egy gróf Károlyi Anna által 1756-ban adományozott úrmutató. Készítője a magyar késő barokk és rokokó ötvösség nagy mestere, a lőcsei születésű Szilassy János (1729-1782).

Szintén a felújított, emeleti részben található egy szerzetesi cella, a Károlyi szoba, és a ferences kolostor könyvtára, mely a kolostor alapításától egészen a 20. századig működött. Kialakulásakor valószínű, hogy az alapító Károlyi Sándor is besegített az első könyvek vásárlásánál. A későbbi possessorbejegyzések alapján fény derül gróf Károlyi Antal könyv adományaira is. Időrendben a legrégebbi könyvek 1722-ből származnak, de nagyon sok származik a Károlyi Ferenc által alapított Károlyi nyomdából is. A ma itt látható könyvtárban közel 2700 könyv és kézirat található, ezek 1900 előtti időszakból származnak. De a könyvtártermen belül látható még az a román stílusú ablak, mely feltehetően a 13. században épült bencés monostor egy megmaradt falrésze. Ez a falrész töredék a rendház felújítása során került napvilágra 2012 őszén, az állagmegőrzési munkák után pedig úgy rendezték köré a könyvtár elemeit, hogy bárki számára megtekinthető legyen.

A kaplonyi ferences rendház részleges felújítását Magyarország Külügyminisztériuma támogatta a Külföldi szervezetek számára külföldi magyar emlékhelyek és emlékek létesítése és felújítása pályázati kiírás révén. A kiállítás, az emlékszobák és a könyvtár előzetes egyeztetés alapján bárki számára látogatható.

A kaplonyi ferences templom és kolostor építéstörténetében több korszakot is elkülöníthetünk. Bizonyos források szerint a jelenlegi épületegyüttes elődjét, a Szent Márton tiszteletére felszentelt nemzetségi templomot és bencés monostort a Kaplony nemzetség építette a 11. században. A tatárjárás következtében leégett templomot és monostort 1242-ben építették újra. A 17. századra a monostor elnéptelenedett, és romos állapotba került. A megfogyatkozott lakosság pótlására gróf Károlyi Sándor katolikus svábokat telepített, és elhatározta a kolostor újraalapítását a salvatorianus ferencesek számára.

Az első ferencesek 1719-ben érkeztek meg Kaplonyba. A letelepülő ferencesek számára Károlyi Sándor 1711–1740 között barokk stílusban helyreállítatta, átépítette a templomot, illetve a kolostort. A felújítás során a templom jórészt megőrizte eredeti kialakítását, a munkálatok főként a boltozatot, a tetőt, a nyugati toronypárt illetve az ablaknyílásokat érintették. Lényegében ez az állapot maradhatott fent egészen az 1834-es földrengésig, amikor az épület súlyosan megrongálódott, boltozatai beomlottak, falai megrepedtek. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós budapesti építész tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával 1844–1847 között zajlottak. Ybl a háromhajós, bazilikális elrendezésű templomot egy széles hajójú, kazettás mennyezettel fedett, neoromán stílusú teremtemplommá alakította, illetve a korábban a déli mellékhajó falához csatlakozó kápolna, illetve az alatta húzódó, a Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrző kripta helyett a szentély keleti falának meghosszabbításában alakított ki egy új, görög-kereszt elrendezésű kriptát.

Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír