Barka

A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra. Ezt nálunk a szentelt barka helyettesíti. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól.

Nyúl

A húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a ,,nyuszi hozza" a húsvéti ajándékot, amit - ahol csak mód van rá - a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a néprajzkutatók sem tudnak adni. De lehet, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

Tojás

A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet jelképe. Az élet hordozója, amely magában rejti a múltat és jövőt. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek bajelhárító hivatása volt.

Igaz a mondás: a húsvét tojás nélkül olyan, mint a karácsony fenyőfa, s a nyaralás fürdőruha nélkül.

Húsvét hétfőjén a locsolók hajdan is tojást kaptak a lányoktól. Ha festetlent adott a lány a legénynek, az bizony az elutasítás jele volt, míg a hímes tojás a szívesen fogadott legény jutalmául szolgált.

 A Föld és az élet keletkezését a legtöbb természeti népnél a tojásra vezetik vissza, Európában inkább a termékenység szimbóluma. Minden kontinensen megtalálható a tyúktojás és a történelmi korokból is maradtak ránk adatok a fogyasztásáról.

Tudjuk például, hogy Napóleon és Madame Pompadour is nagyon kedvelte, Casanova férfierőt fokozó tulajdonsága miatt fogyasztotta tucatszám a fürjtojást. Bismarck még időskorában is naponta ette - abban az időben még nem volt ismert magas koleszterintartalma -, elegáns szaru kanálkával törte fel a reggelire feltálalt lágytojást. Kedvelte Guy de Maupassant és Händel is.

Egy, több mint kétszáz évvel ezelőtt kiadott konyhalexikon szerint, ha a szakácsok elől elzárnák a tojást, összeomlana a háztartás. Mert a tojás ad színt a tésztának, tartást a mártásnak és emeli magasba a felfújtat. Egy másik, 1894-es kiadású lexikon már 600 féle tojásételt sorolt fel.

A tojás ma is a húsvét elengedhetetlen kelléke, akár festve vagy írókázva a locsolóknak adjuk ajándékképp, akár az ünnepi lakást díszítjük vele, akár vacsorára kínáljuk. Ilyenkor hagyományosan kemény tojás kerül az ünnepi tálra, de fogyaszthatjuk más változatban is.

Változatok a tojásra

A kemény tojás kiváló kísérője a mustármártás, illetve a zöldfűszeres friss sajt vagy krémsajt, melyet apróra vágott metélőhagymával, petrezselyemmel, friss tárkonnyal vagy zsázsával, pici sóval, borssal ízesíthetünk. A krémet bele is keverhetjük a tojás sárgájába, amelyet púposan vissztöltünk a tojás üregébe és fodros petrezselyemlevéllel díszítjük. A töltött tojásokat salátalevelekkel kibélelt tálra, franciasaláta-alapra ültetjük.

A kemény tojás lehet köret is: Ausztriában kockára vágva, mustárral, tökmagolajjal, citromlével, sóval, borssal összekeverve főtt hús mellé adják.

A legegyszerűbb rántotta is lehet ünnepi eledel, ha felverés után tojásonként egy evőkanálnyi tejszínt keverünk hozzá. Olvasztott, nem forró vajon, állandó keverés mellett sütjük a kívánt keménységűre. Pikánsabb ízt kapunk, ha tejföllel vagy krémsajttal dúsítjuk, majd a sütés után pirított hagymakarikákkal szórjuk meg.

A tükörtojást variálhatjuk nizzai módra is, ehhez sűrű, darabos paradicsommártást kell készítenünk, melyet tárkonnyal fűszerezünk. Ráültetjük a tükörtojást és ajókagyűrűvel díszítjük.

forras:net