Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára ismertette: augusztus 27-én az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását, amely lezárja a pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről több mint fél éve zajló vitát. Ezzel fontos állomásához érkezett a három éve és három hónapja tartó munka.

„Ez az eredmény méltó a pedagógus hivatáshoz, méltó az iskolákhoz. Ezt az eredményt az ország a saját erejéből érte el, nem hitelből fogja finanszírozni az idén 30 milliárd, jövőre pedig 150 milliárd forintnyi többletkiadást, hogy méltóképpen díjazhassa végre a pedagógusokat.”

Előadásában Hoffmann Rózsa emlékeztetett: a megújulásra esküdtek fel a kormányváltáskor. A célok között szerepelt a gyerekek, a fiatalok fejlődésének elősegítése, a családok, Magyarország jóléte, a kiegyenlített magas minőség, az igazságosság és a gazdaságosság is. Elmondása szerint nagyobb figyelmet szenteltek a nevelésnek.

Hároméves kortól kötelező lesz az óvodáztatás, bevezették a mindennapos testnevelést, és kötelező lesz a közösségi szolgálat teljesítése a középiskolásoknak. Megkezdődik a hittan, illetve az erkölcstan oktatása az állami iskolákban – tájékoztatott köznevelésért felelős államtitkár. Megjegyezte: a leendő elsősök az állami iskolákban 52 százalékban választották a hit- és erkölcstant, 48 százalékban pedig a civil erkölcstant.

Megtörtént az iskolák állami fenntartásba vétele is, amivel a problémák is „központivá váltak” – mindta Hoffmann Rózsa. Szavai szerint ez a magyarázata annak, hogy a helyben eddig is meglévő problémák országos, „katasztrofális káoszként” jelennek meg.

A szeptember elsejével életbe lépő változások közül az államtitkár kiemelte az általános iskolákban délután kötelezően biztosítandó programokat. A középtávú cél az egész napos iskolarendszer bevezetése. Szólt arról is, hogy a béremeléssel együtt megújul a munkaszervezési rendszer is: szakítanak azzal a több évtizedes gyakorlattal, amely szerint

„a pedagógust éhbéren kell fizetni, a különmunkákért pedig üveggyöngyökkel jutalmazzák”.

Erről szól a 32 órás kötött munkaidő, amelyből a tanítási idő 22 és 26 óra között va

n.

„Sokszínű és gazdag maradt a magyarországi iskolarendszer, ez felel meg a mai társadalmi igényeknek, sokféle fenntartó van, szakmailag önállóak az iskolák”

– összegezte Hoffmann Rózsa.

MTI/Magyar Kurír