A Mindszenty József bíboros, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át a díjazottaknak.

Az emlékérmek átadása előtt a Mindszenty Társaság képviselői megkoszorúzták az Országházban Mindszenty bíboros emléktábláját, amely az 1956. november 3-i eseményekre utal, ezen belül arra, amikor a bíboros szózatot intézett a nemzethez.

A Parlament Vadásztermében az emlékérmek átadását a Kodály Zoltán Kórusiskola diákjainak éneke vezette be Sapszon Ferenc karnagy vezényletével. Elhangzott a Mindszenty-ének – amelynek szerzője Varga László és Sapszon Ferenc –, valamint Bárdos Lajos és Dienes Valéria Világnak királyné asszonya… kezdetű kórusműve.

A távollévő Kövér László házelnök üdvözletét Bágya Rita, a Mindszenty Társaság titkára tolmácsolta a jelenlévők számára.

*

Lezsák Sándor a Mindszenty-emlékérmet elsőként Kerényi Lajos piarista szerzetesnek nyújtotta át. Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szóvivője laudációjában a 92 éves, vasmisés szerzetes pap egyik mondását idézte, amely szellemiségének irányát is jelzi: „imádkozni kell az ateistákért”. Felelevenítette az ismert történetet, amelyet a piarista szerzetes több interjúban is elmondott: hat évtizedes kórházlelkészi szolgálata alatt egy alkalommal találkozott a súlyos beteg Olti Vilmos volt vérbíróval, aki Mindszenty bíborost, sőt magát Kerényi Lajost is elítélte, sokat ártott az Egyháznak, de ott, akkor, a betegágyon irgalomért könyörgött a „lelki orvoshoz”. „Az én mesterem irgalomra tanított” – mondta a piarista a szerzetes, és a bűnbánó, megtört Olti Vilmost feloldozta, és feladta neki az utolsó kenetet. Lajos atya sokszor mondja beszédeiben: a halálos ágyon már nincsenek ateisták.

Kerényi Lajos piarista szerzetes és tanár 1927. június 1-jén született. 1945-ben orosz ha­di­fog­ság­ba ke­rült, ahon­nan né­hány hó­nap múl­va sú­lyos be­te­gen tért ha­za, szabadulását a Szűzanyának megköszönve. 1946-ban lé­pett be a pi­a­ris­ta rendbe, 1952. június 22-én szentelték pappá.

Az alsó-krisztinavárosi temp­lomban kezdte szolgálatát káplánként 1953 és 1957 között. Ezt követően többek közt a Városmajorban, Ásványrárón, Budapest-Herminamezőn, Szécsényben, Rimócon, Dunakilitin, Nagymaroson, Angyalföldön szolgált. Az állambiztonság minden lépését figyelte, zsarolták, feljelentették, próbálták szétverni a közösségeket, amelyeket felépített. Ő az üldöztetést természetfeletti jelnek tulajdonította, az áthelyezések követték egymást, de szolgálata nyomán újabb közösségek alakultak. A Nagymarosi Ifjúsági Találkozó egyik alapítója, nevéhez fűződik az egerszalóki ifjúsági lelkigyakorlat és tábor.

1976-tól a kül­ső-fe­renc­vá­ro­si Szent Kereszt-plé­bá­nia káp­lán­ja volt, 1996-tól ugyanitt plé­bá­no­s. Kerényi Lajos élő legenda, nemzedékek nevelője – mondta Juhász Judit.

*

A következő díjazott Hollai Ferenc, a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete (KIOE) egykori titkára volt. Soós Viktor Attila történész a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja méltató beszédében elmondta: Hollai Ferenc és felesége (házassági évfordulójuk lourdes-i megünneplésére készülve) a bécsi Pázmáneumban találkoztak Mindszenty József bíborossal, akinek tanítása, életüzenete meghatározó lett egész életükre.

Az 1930-as években a Tungsramnál dolgozott, huszonévesen lett a KIOE titkára, a szervezettel mint munkásfiatal került kapcsolatba. Soós Viktor Attila történész leszögezte, hamis az a vád, amely szerint az Egyház a két világháború között nem törődött a munkásfiatalokkal, ellenkezőleg, közösségeket szervezett a számukra.

Hollai Ferenc baráti kapcsolatot ápolt a később vértanúvá lett Sándor Istvánnal. 1947-ben a Boldogasszony-év első ünnepi alkalmán Esztergomban Hollai Ferenc mondott beszédet a II. világháború után szellemi-lelki megújulásra vágyó százezres tömeg előtt. Az államvédelem nem engedte, hogy elhelyezkedjen dolgozni. Amikor Mindszenty megbízására Lénárd Ödön megszervezte a Katolikus Szülők Vallásos Közösségét, titkos nyomdát kezdtek működtetni a fővárosban, a Ferenciek terén, s a két modern nyomdagép szakmai-műszaki felügyeletével Hollai Ferencet bízták meg. Az információ eljutott az ávósokhoz, az Andrássy út 60. várt rá, ütlegelés, kihallgatás, majd amikor Budafokon is beszédet intézett a fiatalokhoz és felemelte szavát az iskolákért, 1948-ban börtönbe került, Kistarcsán ételosztóként még a magánzárkában sínylődő rabtársaiban is tarthatta, tartotta a lelket. Egészen a rendszerváltozásig szemmel tartotta a rendszer, 1961-ben a Fekete Hollók-ügyben ismét elővették, kihallgatták a Gyorskocsi utcában.

A 97 éves Hollai Ferenc, nyolc gyermek édesapja (Antal fia pap lett) , jelenleg is szellemi frissességnek örvend, hűséges, kitartó élet áll mögötte, francia és német nyelvű teológiai művek fordítója, gyakran hangoztatja: „egyszerű melós vagyok”.

*

Mindszenty-emlékérmet kapott a csendes-óceáni, a Fülöp-szigetekhez közel fekvő szigetországban, Palauban, Koror városban hetven éve alapított Mindszenty High School. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára ezzel kapcsolatban elmondta: a jelen lévő Bencze József manilai nagykövet hívta fel a figyelmet erre az iskolára, amelyet 1948-ban jezsuiták alapítottak.

A névadás bizonyíték arra, hogy ebben az időben Magyarországon volt a világ szeme. 1948 karácsonyán tartóztatták le Mindszenty bíborost, s a következő évben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az alapító atyák számára is példaértékű lehetett a bíboros kiállása Istenért és hazájáért – mondta az MKPK titkára. A szigetországi középiskola mottója: „Jó állampolgárt, jó keresztényt, jó palauit nevelni”, az ottani diákok és a tanárok büszkék az iskola névadójára.

A palaui iskolának szóló Mindszenty-emlékérmet Bencze József nagykövet vette át Lezsák Sándortól. Elmondta, hogy kétszer is találkozott a Mindszenty High School tanulóival, pedagógusaival, az iskola főfalán a feszület mellett a magyar bíboros és Ferenc pápa képe látható, a diákok egyenruhájának színe kardinális-vörös, sportversenyeik díja a Kardinális-kupa. Az iskolai könyvtárban megtalálható Mindszenty Emlékiratainak angol fordítása. A magas színvonalú tanintézmény már több állami vezetőt is adott Palau számára.

A nagykövet arról is beszámolt, hogy a Mindszenty High Schoolt egy amerikai jezsuita alapította, és az alapító adományozók közt volt egy mindmáig ismeretlen magyar ember (ő maga kérte, hogy kiléte maradjon homályban), aki a legnagyobb összeget adta, és mint főadományozó az iskola nevének a Mindszenty József nevet javasolta.

A palaui középiskola Mindszenty-emlékéremmel való elismerését Erdő Péter bíboros, prímás és Lezsák Sándor is támogatta – mondta Bencze József, aki arról is beszélt, hogy a tanintézményben jelenleg egy Mindszenty-esszépályázat vár a kiértékelésre, s a könyvtárban magyar irodalmi művek angol fordításai kapnak helyet a közeljövőben.

*

A Mindszenty-emlékérem idei negyedik díjazottja a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Katolikus Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium (az intézmény igazgatója Friedrich Attila, művészeti vezetője Sapszon Ferenc), amely számtalan hazai és külföldi sikerrel, zenei díjjal büszkélkedhet, több mint három évtizede végez hazánkban egyedülálló és kimagasló munkát a szakrális zene terén.

A parlamenti díjátadón jelen volt a jelenlegi (az idei év őszétől) iskolafenntartó EKIF képviseletében Gyetván Gábor főigazgató, valamint Oláh Gábor és Oláh Gáborné.

Dabóczi Kálmán, a Mindszenty Társaság tagja, a 72 tanítvány mozgalom vezetője laudációjában méltatta Sapszon Ferencet, a kórusiskola alapítóját, az MMA tagját, a Gregorián Társaság vezetőjét, aki vallja, ez az iskola „nem zenészképző, hanem sziget a lelkek nevelésére”, vagy, ahogy ars poeticájában fogalmaz: a feladata az, hogy „szülessenek gyümölcstermő, éneklő életek”. Sapszon Ferenc felkérést kapott a jövőre sorra kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus liturgikus zenei anyagának összeállítására, a zenei szolgálat megszervezésére.

Dabóczi Kálmán rámutatott, hogy Kodály Zoltán neve az ő nemzetnevelő koncepciójára figyelmeztet. „Teljes embert akarunk nevelni”, írta egykor Kodály, s azt is: „ha a lelkek mélyén idegen az Úr, elveszünk”.

A Kodály Zoltán Kórusiskola jelenleg Budapest I. kerületében, a Toldy Ferenc utcában működik, a tizenkét évfolyamos intézményben a gyermekek kórusban énekelnek és valamilyen hangszeren tanulnak; 2001-től orgonista-kántor szakképzés is indult. Az idei évtől az iskola fenntartója az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye.

*

A Mindszenty-emlékérmek átadásának ünnepi alkalma Lezsák Sándor beszédével ért véget. Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Mindszentynek van üzenete az istentelenné váló Európában élők számára is. Az alelnök a bíboros szavait idézte: „Isten fiatal, övé a jövő, az újnak az előhívója egyénekben és népekben, ezért nincs helye a csüggedésnek.”

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír