Aranyosi Ervin: Advent - harmadik gyertya

Advent, harmadik vasárnap
örömgyertyát gyújtunk,
rózsaszínre vált a lelkünk,
nem nyomaszt a múltunk.

Közeledik a Karácsony,
öröm gyúl lelkünkben,
a szeretet és a hála
vendég életünkben.

Az Adventi várakozást
még az is fokozza,
hogy minden nap, a Karácsonyt,
még közelebb hozza.

A szeretet ünnepére
készül minden lélek.
Három gyertya lángja fénylik,
s hálatelt az ének.

Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik, ez a vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

A találkozás közelsége azzal, akire várakozunk örömmel tölt el. Már csak egy adventi vasárnap választ el Karácsonytól, az Egyház örömre szolit fel. A mai vasárnap az öröm vasárnapja nevet kapta. Az olvasmányok örömre szólítanak fel, segítenek, hogy rátaláljunk erre a tartalmas örömre.

Első olvasmány Szofoniás próféta könyvéből: „Őrülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya… Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadítód.” Az örvendezés oka az Úr közelsége, aki erős Szabadítóként jelenik meg.

Szent Lecke: Szent Pál apostolnak a filippiekhez irt leveléből. „Örüljetek az Úrban szüntelen! Újra csak azt mondom, örüljetek” Az Úr közel van!” Szent Pál is az Úr közelségét ünnepli.

Evangéliumban Keresztelő szent János, miközben bűnbánatot hirdetet, szintén az Úr eljöveteléről beszél.

Sokan felkeresték a pusztában, hogy tanácsot kérjenek tőle, neki pedig minden rendű-rangú embernek van egy-egy jó szava.

Aki bővelkedik, annak azt adja feladatul, hogy ossza meg azt, amije van a szűkölködőkkel. „Akinek két ruhája van, az egyiket ossza meg azzal, akinek egy sincs.”

A vámosoknak azt tanácsolja, hogy maradjanak meg a törvényesség határán belül, és ne követeljenek többet annál, ami meg van szabva.

A katonáknak azt mondja: „Ne zsarnokoskodjatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg a zsoldotokkal.”

Keresztelő Jánosról életformája, és találó buzdításai miatt sokan azt gondolták, hogy ő a Messiás. Azonban a Keresztelő kellő önismerettel rendelkezett ahhoz, hogy megvallja a Megváltó nagyobb, mint ő. És tulajdonképpen annyira sem tartja méltónak magát, hogy a sarú szíját megoldja, vagyis ellássa a rabszolgák munkáját

Vajon, hogyha ha ma élne Keresztelő János, és tanácsot kérnénk tőle, nekünk mit mondana? Gondolom tömören így fogalmazhatnánk meg: életállapotunknak megfelelően, éljünk Istenek tetsző életet.

Hogyha módomban áll, segítsem a nálamnál szegényebbeket. Hogyha azt tapasztalom, hogy túlzottan nagy bennem az önszeretet, hogyha hajlamos vagyok arra, hogy önmagamat másoknál többre tartsam, próbáljam meg az ellenkezőjét: az önzetlenséget, az alázatos magatartást. Úgy ahogyan szent Pál mondja: „emberszerető jóságotokat ismerje meg mindenki.”

Az ilyen és ehhez hasonló magatartás öröm forrása lesz számunkra és mások számára is. Az Istenben való örömnek, mélyen vannak a gyökerei, ez nem vidámság csupán, hanem mélyebb: az Isten szeretetére alapozott életvitel és az ebből fakadó szabadság.

Ezért lehet advent III vasárnapja az öröm vasárnapja, amely elővételezi a Karácsony tiszta örömét és békéjét.

Istenünk, te látod, milyen hűséges lélekkel várja néped Karácsony ünnepét. Add kérünk, hogy Üdvözítőnk születésének nagy napjára elérkezve örvendező lélekkel, áhítatosan ünnepeljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.