II. János Pál pápa 1979. januárjában, első mexikói útja alkalmával, a Guadalupei Szűzanyához mondott imája:

Guadalupei Szűzanya!

Segíts minket, hogy megerősíthessük testvéreink hitét!

Segíts minket, hogy az örök élet reményét terjeszthessük!

Segíts megőrizni Isten ránk bízott népe lelkének nagy kincsét!

Légy otthon családjainkban, plébániáinkon, misszióinkban, egyházmegyéinkben, az egész nép körében!

Légy jelen a Szentegyházban, amely téged utánozva maga is jó Anya akar lenni: segíteni a lelkeket minden szükségükben, hirdetve az evangéliumot, kiszolgáltatva a szentségeket, megőrizve a családokat a házasság szentsége által, egyesítve az egész egyházi közösséget az Oltáriszentség által, hogy elvezessen mindenkit az örök üdvösségre, és hogy emberhez méltóbbá tegye a Földet.

Határtalan bizalommal fordulunk Hozzád, és kezedbe helyezzük le jövőnket. Amen.

Válasz

Az utóbbi évtizedekben a tudósoknak rendkívüli érdeklődése a kultúra, a művészet minden ágából egyre újabb kérdéseket vet fel a kép létének és keletkezésének magyarázatára. Hosszasan vizsgálta a NASA űrkutatási központ is.

A tepeyaci jelenések óta 46 pápa uralkodását jegyzi fel az egyháztörténelem, s közülük 26 határozottan állást foglalt bullákban, körlevelekben, jubileumi megnyilatkozásokban e természetfeletti jelenség hitelessége mellett.

470 esztendő eseményeinek időrendje

1531. december 9. Az első és második jelenés Szeplőtelen Fogantatás ünnepén.

1531. december 10. Harmadik jelenés.

1531. december 12. Negyedik jelenés. Juan de Zummárraga püspök jelenlétében és rezidenciáján válik láthatóvá a csodálatos kegykép. A képet a püspök magánkápolnájában helyezik el. A látnok nagybátyjának is megjelenik az Istenanya, s meggyógyítja a pestis halálos betegségéből. Ez az első hiteles gyógyulás.

1531. december 26. A püspök a néppel ünnepélyes menetben viszi át a kegyképet Mexikó püspöki palotájából Tepeyacra, s elhelyezik az elkészült kápolna oltárképeként. Szentelés, első püspöki szentmise. Egy halálosan megsebesített férfi visszakapja életét a kegykép előtt.

1533. Második ERMITA néven nagyobb kápolna épült.

1538-at követő évek. 9 millió azték megkeresztelkedése.

1544. Gyermekzarándoklat Guadalupeba (a Tepeyacra) hálaadásul egy gyilkos járvány váratlan megszűnéséért.

1545. Don Antonio Valeriano elkészíti a legkorábbi írásos jelentést a Mária-jelenésről.

1548. A látnok, Juan Diego 74 éves korában meghal a Tepeyacon.

1556. Don Alonso de Montufar domonkos, Mexikó második érseke megépítteti a harmadik Ermitát (templomot).

1557. Mexikó érseke egyházilag megerősíti a jelenések valódiságát (a jelenést követő 26. évben).

1570. Don Alonso de Montufar II. Fülöp spanyol királyhoz összefoglaló jelentést küld az eseményekről, a kép festett másolata kíséretében. (Ennek kiemelkedő szerep jut a lepantói tengeri csatában. 1571.) Október 7-én Don Juan d'Austria fővezérségével a keresztény sereg győz a pogány törökök felett. Megsemmisül a török hajóhad.) Rózsafüzér Királynőjének ünnepét Szent V. Piusz pápa rendelte el a kivívott győzelem emlékére, amelyet a rózsafüzér imádkozása révén a kereszténység az Istenszülő segítségének tulajdonít. Ez az októberi történelmi és dicsőséges évforduló évről-évre Krisztus titkainak szentolvasós evangéliumában a társmegváltó Máriára irányítja az imádkozók figyelmét. A Boldogságos Szűz Mária egyedülálló módon részese Isten fia születésének, szenvedésének, dicsőséges feltámadásának, valamint megdicsőült és mennybe ment teste jeruzsálemi távozása egyedülálló eseményének.

1575. XIII. Gergely pápa megerősíti a kegyhelyhez kötődő búcsúkat.

1629. Mexikó-várost szörnyű áradás önti el. Hajón hordozzák körmenetben a Szent Szűz képét, majd a katasztrófa megszűntéig a Székesegyházban helyezik el.

1634. május 14. Az áradás elmúltával hálaadó körmenetben viszik vissza a Guadalupei Szűz képét a Tepeyacra,

1709. Ekkor készül el a mindmáig fennálló bazilika.

1736. Hétszázezer életet követel a tífuszjárvány Mexikóban.

1737. április 27. A Guadalupei Madonnát az ország Védasszonyának jelentik ki a bűnbánat és engesztelés ünnepi liturgiájában. A járvány véget ér.

1737. december 12. Örök hálából ünneppé nyilvánítják e napot.

1740 és 1758 között. XIV. Benedek pápa tette a legtöbbet Guadalupe érdekében. Megengedte a kép megkoronázását, erre azonban csak 1895-ben került sor. Ő adta a Szűzanyának a Mexikó Patrónája címet, és december 12-ét kötelező ünnepnappá tette oktávával és dupla rítusú első osztályú ünnepi ranggal. Jóváhagyta miséjét és zsolozsmáját. A guadalupei kegyhelyet egyenrangúvá tette a Lateráni bazilikáéval. 1748-ban jóváhagyta a Guadalupei Szűzanya Királyi Kongregációját.

1756. Miguel Cabrera festőművész és társai megállapítják, hogy a kegyképről tökéletes másolatot készíteni lehetetlen.

1777. A Tepeyac-domb keleti oldalán megkezdik a Keresztút-kápolna építését.

1791. Megmagyarázhatatlan csoda menti meg a kegyképet a salétromsav pusztításától, a képkeret tisztítása közben u.i. a sav ráömlött a kép nagy részére, ám csak halovány vízfolt-szerűség nyoma maradt hátra.

1802. A látnok szülőhelyén, Cuatitlanban kápolna épül.

1821. Iturbidei Ágoston császár a függetlenségi háború végén ünnepélyesen a Szent Szűz oltalmába ajánlja Mexikót.

1894-95. XIII. Leo pápa ismét felhatalmazást ad a Madonna megkoronázására, jóváhagyja továbbá az új officiumot és szentmisét. A koronázásra verset is ír, melyet a kép alatti márványba vésnek.

1910. augusztus 24. Szent X. Piusz pápa, Latin-Amerika Védasszonyának kihirdeti a Guadalupei Szent Szüzet.

1921. november 14. A kegyképet ismét isteni csoda menti meg. Egyházellenes szabadkőművesek a kegykép alatt egy csodálatosan díszített hatalmas virágcsokorba elhelyezett bombát robbantanak. A délelőtt fél 11-es misére időzített pokolgép pusztításában még a kovácsoltvas feszület is meggörbült, de a kép vékony üvegével együtt ép maradt a törmelékek között. Személyi sérülés nem történt. A bazilika bejáratánál üveg alatt őrzik a kovácsoltvasnak egy formáját vesztett, összegörbült, szobrászozott kovácsoltvas szépségétől megfosztott "bűnjel" darabját.

1929. Alfonzo Gonzalez mexikói fényképész, többszörös nagyítás során a Madonna szemében egy férfiarc tükröződését fedezi fel. Az egyházi hatóság 30 éves hírzárlatot rendel el a felfedezéssel kapcsolatban. Azt csak az érsekség titkos levéltára megnyitásakor tudja meg a világ, mi történt és történt-e valami ez alatt az idő alatt!

1933. december 12. XI. Piusz pápa, a római Szent Péter Bazilikában pontifikált nagymiséje keretében megemlékezik a Guadalupei Szent Szűzről, mint Egész Amerika Patrónájáról.

1936. Első lépések a látnok boldoggá avatása ügyében. Félévenként megjelenő lapot adnak ki "Juan Diego" címmel. Megkezdődnek az első korszerű tudományos vizsgálatok. A Mexikóban élő Fritz Hahn professzor két rostszálat vesz ki a kép anyagából; egy pirosat és egy sárgát azzal a céllal, hogy a Heidelbergben működő Nobel-díjas Richard Kuhn professzorral megvizsgálják. Az ajánló levelet Marcelino Junco, a mexikói egyetemen az organikus kémia osztályát vezető kémia professzora írta német kollegájának. A Nobel-díjas tudós vizsgálatának eredménye káprázatos, mert a többször megismételt analízis során sem a Madonna-kép rostszálain, sem magukban a rostokban semmiféle festék nyomai nem fedezhetők fel!

1945. október 12. XII. Piusz pápa rádióüzenetben szól a mexikói néphez, és megünnepli a kegykép első megkoronázásának 50. évfordulóját.

1946. Festők és restaurátorok hosszas vizsgálódásaik – szenzációs művészi kritika! – végeredményeként egyhangúlag megállapítják, hogy a kegyképen nincs ecsetnyom.

1950. május 29. S. Carlos Salinas Chávez grafikus, erős nagyító alatt vizsgálja a Madonna arcának kinagyított képét és felfedezi, hogy a jobb szem pupillája egy szakállas férfi arc- és mellképéről árulkodik. Az óriási esemény Luiz Marie Martinezt, Mexikóváros érsekét egy kutató bizottság sürgős megalakítására ösztönzi. Négy évi munka után 1955. december 11-én drámai nyitóbeszéd keretében nyilvánosságra hozza a székesegyház főpapja, hogy a látnokról készített korabeli festményekkel való összehasonlítás kétséget kizáróan mutatja, miszerint a Szűzanya szemében maga Diegó látható. A látnokról készült legrégibb festmény 1533-ból való.

1955. Tolpetlacban fiatalok egy csoportja megtalálja azt a kőkeresztet, amely a helyet jelölte, ahol Diego nagybátyját a Szent Szűz meggyógyította halálos betegségéből. Ez volt Guadalupe első csodája 1531-ben a jelenés ideje alatt. .

1956. július. Dr. Javier Torroelo Bueno és Rafael Torifa Lavoignet szemorvosok vizsgálatot végeznek a Madonna szemében, és ugyanazokat a fényreflexeket kapták eredményeikben, mint az élő embereknél. Mint elmondták: "Ha szemtükörrel fényt bocsátunk a pupillába, akkor ez a fény behatol a szembe és annak mélyéről verődik vissza, nem a felületéről. Ez eredményezi azt a tükröződést, amelyet csak mélységgel és térfogattal rendelkező szemgolyó tesz lehetővé. A Szűzanya kegyképén a szem háromdimenziós. A sík felületű szemfényképeken ezt a tükröződést elérni nem lehet!'

1962. Dr. C. Wahlig amerikai szemorvos és Izabell nevű optikus felesége 25-szörös nagyítású fényképen végeznek elemzést. Vizsgálataik során a Madonna szemeiben nemcsak további két személyt (Zumárragát és egy másik püspököt) fedeznek fel, hanem sikerül igazolniuk a konvex-tükrök törvényének érvényességét is az Istenanya szemeiben. 1963. szeptemberi jelentésük bizonyítja, hogy kik voltak jelen az 1531. december 12-i püspöki audencián, és hogy a Szűzanya is jelen volt, de láthatatlanul. Másik megállapításuk, hogy a Madonna jobb szeme tökéletesebben visszaadja az emberi alak-csoportot, mint a bal szeme.

1963. XXIII. János pápa utolsó tevékenysége a Vatikánon kívül az volt, hogy felszentelte a Guadalupei Szűzanya templomát a Via Aurelián. Beszéde közben a guadalupei Szűzhöz saját kezűleg írt imát mondott.

1963. Az amerikai Kodak Film Rt. szakember-gárdája hosszú vizsgálat után azt írta, hogy a Madonna-kép lényegileg egy fénykép jellemzőit hordozza, de tökéletes fényképet róla készíteni nem lehet!

1966. VI. Pál pápa, felújítva az ősi szokást, aranyrózsát küld Guadalupeba, majd Fatimába és Lourdesba is.

1976. Ramirez Vasquez építész kapja a megbízást tízezer férőhelyes új bazilika megépítésére. Munkássága kezdetén a kegykép előtt, ateista múltjának hátat fordítva, megtér a Katolikus Egyházba.

1979. január 27. II. János Pál az első olyan pápa, aki zarándokként felkeresi a guadalupei kegyhelyet. 2000-ig 4 alkalommal jár Guadalupeban.

1979. május 7. Prof. Philip Callahan és Prof. Jody Smith, az amerikai NASA tudósai sajtóértekezleten kifejtik, hogy tudományosan megmagyarázhatatlan a Madonna-kép keletkezése és fennmaradása, a kép színei, valamint a színek frissessége. A kép ellenáll minden vegyszerrel szemben. Erős nagyítás sem mutatja kopás vagy repedezettség nyomait, ellenkezőleg: a Tilma goromba szövésű szálai bizonyos mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az arckifejezés a mélység dimenziójának benyomását keltse! Az infravörös felvételek igazolják, hogy a kép alatt nincs vázlat, és azt, hogy régebben három helyen is ráfestés történt, ez azonban kezd leperegni, míg az eredeti "festék" változatlan. Vizsgálataik szerint három személy látható a szemekben.

1981. A Mária-jelenés 450 éves évfordulójának jubileumi ünnepsége.

1985. szeptember 19. Borzalmas földrengés Mexikóban. A fővárosban 500 ház összeomlik, 1000 a súlyos és 1000 a könnyebben sérült épület. Hozzávetőlegesen 30000 a halálos áldozat. Az anyagi kárt 4 milliárd dollárra becsülik. A Tepeyac-dombon épült bazilikát és a szentélyében elhelyezett kegyképet a legkisebb sérülés sem érte.

Előzmény

Válasz

1531. december 9. TEPEYAC-domb

Juan (ejtsd: Huan) Diego, 57 éves indián férfi szentmisére igyekezik a jelenés napján, amikor a csillagok alól valami le nem írható gyönyörű hangot hall, majd fényt lát, és valaki kedvesen nevén szólítja. A Szent Szűz jelent meg előtte és nahuatli nyelven arra kérte, menjen a mexikói püspökhöz, s mondja el neki óhaját: "Hőn kívánom, hogy itt egy kápolnát építsenek, ahol megmutathatom és felajánlhatom egész szeretetemet, segítségemet és oltalmamat, mert én vagyok a ti Irgalmas Anyátok!"

A spanyol püspök, Juan de Zumárraga kétkedve fogadja a kérést, és jelet kér. A negyedik jelenés alkalmával a Szűzanya kéri Juant, hogy a domb tetején – a hideg téli decemberben – szedje teli rózsával kötényszerű köpenye elejét, mutassa meg Őneki és azután vigye el a püspöknek. A püspök igen csodálkozik azon, hogy ez időben rózsaszedésről beszél az indián, ám a köpeny leeresztésekor a rózsák kihulltával, gyönyörű Mária-kép válik láthatóvá a ruha elején. Zumárraga püspök térdre esik és könnyezve hálát ad az Istenanyának a rendkívüliségért. Két hét múlva már áll a fából épült első kápolna.

A köpenyt, (amelyet az indiánok tilmának neveznek) rajta a csodás Mária-képpel kiállítják, s kegyelmi hatásaként néhány év alatt 9 millió indián keresztelkedik meg. (A "guadalupe" elnevezés spanyol nyelvi félrehallás következménye, és nahuatli[33] nyelven eredeti jelentése: a démon legyőzője.)

A Guadalupei Madonna képjelrendszere megérttette a bálványimádó bennszülöttekkel, hogy helytelen égitestekben imádni Istent, és évente tízezrével fiatalok vérét áldozni neki. A Szent Szűz példáját követve, az igaz Istent kell imádni, aki saját Fiát áldozza fel az emberiség üdvösségéért – egyszer s mindenkorra. A képről felismerték a Szűzanya hatalmát is, aki összezúzza a kő-kígyót, a Sátánt. A sokat szenvedett aztékok megtalálják a továbbélésükhöz szükséges természetfeletti létmagyarázatot, és az evangélium fényében felismerik emberi méltóságukat s földi küzdelmük végső célját.

A tilmán lévő képnek nemcsak a megjelenése volt csodálatos, hanem mindeddig való fennmaradása is az. A képen, sokszoros nagyításban sem látható ecset nyoma! A növényi eredetű ritka szövésű anyag nincs előkészítve festővászonnak, és erre nem is alkalmas. Ha nem festik be, 20 év alatt szétmállik. Ha megfestik, akkor már 5 év alatt tönkre megy. Ez a kép azonban sértetlenül fennmaradt 470 éven keresztül, pedig az első 116 év alatt még üveggel sem védték, sőt százezrek érintették és kormos, füstös viaszgyertyák megszámlálhatatlan tömegét égették előtte. A tilma festményt nem hordozó részét relikviaként széthordták, így a festmény ma 198x106 cm, melyen a Szent Szűz alakja 142 cm. Jelenleg üveg alatt hármas keretben (arany-ezüst-bronz) őrzik az eredeti bazilika közvetlen közelében felépített hatalmas méretű betonból készült új székesegyházban, annak 20000 zarándokot befogadó belső terében a szentély oltárasztalához vezető introitusként.

Válasz