Kőszegi Jézus Szíve plébániatemplom Kőszeg történelmi belvárosában áll ott, ahol a Várkör a Fő térbe torkollik.

A neogótikus templomot Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1892–1894 közt építették a főtéri Korona szálló helyén. Először az egyház újíttatta fel 1936-ban, másodszor az állam 1987-ben.







A háromhajós csarnoktemplomnak csonka kereszthajója van, szentélye sokszöggel záródik. Bejárata fölött emelkedik az 57 méteres torony, amit két fiatorony díszít. Harangja Händel Saul című oratóriumából játszik részletet.

Belül a bejárat fölött tört mellvédfalas karzatot képeztek ki.

A belső, úgynevezett polikrom mennyezet-, fal- és oszlopfestés Otto Kott műve. Több üvegablakát helyi családok adományozták. Az ablakok Jézust, Szűz Máriát, Szent Józsefet és több magyar szentet és boldogot (Szent István, Gizella királyné, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit) ábrázolnak. Berendezési tárgyai közül több darab középkori és barokk; a Szent Jakab-templomból kerültek ide.
Berendezése [szerkesztés]

Faragott faoltárai Bécsben és Tirolban készültek.

Orgonája 1894-ben készült a Rieger-fivérek üzemében. A 21 regiszteres, két manuálos hangszer a gyár korai alkotásainak egyike.

A kegytárgyak közül több szép középkori és barokk ötvösmunka a Szent Jakab-templomból került át ide. Különösen értékes a korábbi plébániatemplom felszereléséből megmaradt két kehely: az egyik 1421-ben, a másik 1486-ban készült. Az utóbbi, gótikus aranyozott ezüst kehely Wolfgang Haiden munkája. Különlegessége a szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos; talprészén a művész Szent Dorottya alakját domborította ki.

Nagyon szép a 15. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, a torony alakú gótikus monstranciák szép példája. A szentségház felett egy oszlopos, központi kápolnában áll a szenvedő Jézus szobra. A csúcsban végződő gúlán kereszt látható a megfeszített Jézussal.

Itt őrzik az ún. Bezerédj-kazulát, amit Bezerédjné Bottka Mária készített 1708-ban.

Válasz