KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztor a szentmise elején külön köszöntötte az Egri Főegyházmegye és a Szombathelyi Egyházmegye zarándokait, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Vénekről érkezett gyalogos zarándokokat, akik a Mosoni-Duna töltésén, tizenkét kilométer megtétele után értek a székesegyházba, hogy imádkozzanak a Könnyező Szűzanyához.

Veres András szentbeszédében a vérrel könnyezett Szűzanyáról elmélkedve, beszélt a sírásról mint a kommunikáció egyik formájáról. A főpásztor kiemelte, hogy gyakran valamilyen mély érzelmi hatás áll a sírás hátterében, amely lehet gyász, betegség miatt érzett fájdalom, de örömünket is kifejezhetjük a könnyek által. A győri megyéspüspök arról is szót ejtett, hogy a könnyeink kiváltója a másik ember fájdalma is lehet. A Szűzanya könnyei – amelyek a kegyképen ábrázolt arcán jelentek meg – üzenetet hordoztak: így fejezte ki együttérzését 320 évvel ezelőtt az Írországban üldözött katolikusok iránt. Azonban Szűz Mária könnyei nem csak az akkor élt emberek számára bírtak üzenetértékkel, számunkra is figyelmeztető jelek. Arra figyelmeztetnek, hogy ne legyünk közömbösek a világban szenvedő keresztények iránt, akik az életükkel fizetnek azért, mert Krisztus követői.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke úgy fogalmazott, mindannyian vágyakozunk az iránt, hogy együtt érezzenek velünk, legalább azok az emberek, akik a legközelebb állnak hozzánk: a szeretteink, a barátaink. Veres András a közömbösség hatásának bemutatásához József Attila sorait idézte: „Tele vágyakkal zokog a lelkem / Szerető szívre sohase leltem, / Zokog a lelkem.” Hányan mondhatják el ezt magukról napjainkban is? – tette fel a kérdést a főpásztor. Példaként az idős, magukra hagyott édesapák, édesanyák helyzetét említette, akik azért keseregnek, mert gyermekeik megfeledkeztek róluk, nem látogatják őket. A közömbösség, a figyelmetlenség gyakran eredményez keserűséget, fájdalmat – vélekedett a győri megyéspüspök. Szükségünk van együttérző szívekre, miként Tóth Árpád írja: „Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, / Mint egymástól itt a földi szivek! / A Sziriusz van tőlem távolabb / Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?” Fényévnyi távolságra kerülhetnek azok az emberek is, akik arra kaptak földi küldetést, hogy a szeretetben együtt legyenek, egymásért éljenek. Ezzel szemben apátia, érzéketlenség, kiábrándultság uralkodik bennük.

Veres András rámutatott arra, hogy meg kell szabadulnunk az önző, csak a saját boldogságunkat kereső mentalitásunktól. Hiszen, miként Jézus mondta, az nyerheti el az igazi boldogságot, aki kész életét odaadni másokért. A valódi együttérzés pedig azt jelenti, hogy képessé válunk az embertársunkkal való együttszenvedésre, ez a szeretet legszebb kifejezési formája – hangsúlyozta a győri megyéspüspök. Az együttszenvedés, az embertársunkkal való kereszthordozás az evangélium központi témája, Jézus tanításának legfontosabb üzenete: erről szól az irgalmas szamaritánus és a tékozló fiú története. Szent Pál a test tagjairól szólva azt mondta, hogy ha szenved az egyik tag, vele együtt kell szenvednie valamennyi tagnak. A páli megállapítás a házastársakra, a családtagokra, a baráti és a munkatársi kapcsolatokra, sőt, az egész társadalomra érvényes. Veres András arra buzdított mindnyájunkat, hogy vizsgáljuk meg emberi kapcsolatainkat, vegyük észre Krisztust azokban az embertársainkban, akik közé a Gondviselés rendelt bennünket. A főpásztor azt kívánta, hogy a vérrel könnyezett Szűzanya segítsen bennünket abban, hogy felismerjük és hatékonyan segíthessük a segítségünkre szorulókat.

A hívek a szentmisét követően kifejezték tiszteletüket az előtt az ezüst ereklytartóban őrzött kendő előtt, amellyel a kegyképen ábrázolt Szűzanya véres könnyeit felitatták 1697. március 17-én. A liturgia után egész éjszakás virrasztás következett a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök vezette március 17-én a győri Könnyező Szűzanya-búcsú papi zarándoklatának lelkigyakorlatát, majd ünnepi szentmisét mutatott be a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Fotó: Nagy Lajos/Győrfotó/Győri Egyházmegye

Forrás: Ikker Eszter/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír