Ünnepi szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros Boldog Meszlényi Zoltán emléknapja alkalmából, március 4-én, szerdán 19 órától a vértanú püspökről elnevezett, tavaly felszentelt budapesti templomban – tájékoztat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószolgálata és az MTI.

Az első, Meszlényi Zoltánról elnevezett templomot (Etele út–Petzvál József utca sarka) az egykori püspök boldoggá avatásának ötödik évfordulóján, 2014. október 31-én szentelte fel Erdő Péter Budapest XI. kerületében.

A főegyházmegye sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a bíboros a szentmise keretében megáldja a templom mostanra elkészült három mozaikját, amelyek Tölg-Molnár Zoltán Munkácsy Mihály-díjas festőművész alkotásai.

A templom szentélyében lévő nagy méretű, körülbelül 14 négyzetméteres kép Boldog Meszlényi Zoltánt és Szent Adalbertet, a főegyházmegye védőszentjét ábrázolja. A jobb oldali keresztelőkápolna mozaikján a feltámadt Krisztus, a bal oldali mellékkápolna hátfalán pedig Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. A felhasznált kövek nagyobb részben muranói üvegmozaikok, kisebb részben hazai alapanyagból készültek.

A katolikus egyház a 2009-ben boldoggá avatott Meszlényi Zoltán emléknapját halálának évfordulóján, március 4-én tartja. A kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül ő volt az első, akit az egyház a boldogok sorába emelt.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-től Sinope címzetes püspöke, ettől kezdve a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett.

Miután az állambiztonsági szervek Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra, aki nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi Zoltán lett az egyházmegye vezetője.

A püspököt 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások és a végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg.

Hamvait a rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

2004-ben Erdő Péter indította el Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a boldoggá avatási dekrétumot, és ugyanabban az évben, október 31-én avatták boldoggá Meszlényi Zoltánt az esztergomi bazilikában.

Fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír