A szentelésen társszentelőként részt vett Notker Wolf, a Bencés Konföderáció prímás apátja, valamint Christian Haidinger, az Osztrák Bencés Kongregáció prézes apátja. Jelen volt Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, valamint a számos hazai és határon túli püspök és a testvéregyházak püspökei. A világi meghívottak között megjelent Áder János köztársasági elnök, Sólyom László volt köztársasági elnök, Hölvényi György államtitkár, nagykövetek, John Pawson építész és tervező kollégái, a kivitelező képviselői, polgármesterek valamint hívők és zarándokok nagy számban.

A liturgia a stációs istentisztelet rendje szerint épült fel: a meghívott vendégek és a szerzetesközössége a templomon kívül, a főapátság barokk bejáratánál gyülekeztek, és innen zarándokként vonultak fel zsoltárt énekelve a templomhoz. A menet második állomásán, a bazilika főkapujában a felújítás tervezője, John Pawson átadta a templomot a szerzetesközösségnek. Áment Lukács bencés atya, a bazilika őre megnyitotta a bezárt kaput, s a közösség énekszóval vonul be a teljesen üres és sötét templomba. A szentelés kezdetén Asztrik főapát a torony alatti új keresztkútnál vizet áldott meg, amellyel a keresztségre emlékezve meghintette a közösséget, a templom falait és az oltárt.

A homíliát Notker Wolf prímás apát tartotta. Beszédében a bazilika felújítását a szerzetesközösség hitének, reményének és szeretetének jelének nevezte. A hit jele, amelyet örökségül kapunk, de mindig aktualizálnunk kell magunk számára; annak a reménynek a jele, hogy Isten működik a közösségben, végül a szeretet – a Krisztus iránti, az emberek iránti és a liturgia iránti szeretet – erőteljes és ragyogó jele. „Megmutattátok, hogy Pannonhalma egy különleges hely bencés rendünkben, és azt is, hogy Pannonhalma igazi bencés hely. Hiszen nem más, mint a bencés liturgia határozta meg ezt a felújítást. Ezért fogadjátok még egyszer elismerésemet és gratulációmat, amelyet az egész világ bencés szerzetesei és nővérei nevében is mondok. Azt kívánom nektek, hogy e szent hely megszenteljen titeket, alakítson titeket hasonlóvá Krisztushoz, titeket, és mindenkit, aki belép ide. Nemcsak e csodálatos templom, hanem ti magatok lesztek közösségként, együtt testvéreitekkel, együtt a szentekkel Krisztus testének eleven képe” – mondta a prímás apát.

Az ige liturgiáját követte a templomszentelés rítusa, amely a szentelő imából, a krizmával való megkenésből, tömjénezésből és a templom kivilágításából áll. Ősi szokás szerint az oltárt szent krizmával kente meg a főapát. A templom falain az apostolokra emlékezve tizenkét keresztet helyeztek el, amelyeket ugyancsak megkentek a szent olajjal. Ezt a rítust a Pannonhalmával történelmileg szoros kapcsolatban álló tizenkét monostor apátja végezte, akik a római prímás apát és az osztrák prézes apát mellett Ausztriából, Németországból, Szlovéniából, Lengyelországból, Franciaországból és Brazíliából érkeztek.

A liturgiát követően a szentelést a bazilika tornya előtt kivetítőn követő népes közösség tekintette meg a templomot, „vette birtokba” a szerzetesközösség mellett Szent Márton Pannónia Szent Hegyén épült és felújított egyházát.

Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír