Szent Márton a testvéri szeretet olyan szentje, aki a humánum szempontjából a nem hívőknek is fontos lehet – fogalmazott Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a szombathelyi Szent Márton-templom újraszentelése alkalmából bemutatott szentmisén november 6-án.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szombathelyi Szent Márton-templom a november 7-én kezdődő jubileumi Szent Márton-év küszöbére újult meg kívül-belül. Tours-i Szent Márton, az egyház első nem vértanú szentje az ókori Savariában született 316-ban, születésének 1700. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar kormány emlékévet hirdetett.

Magyarországon nincs ehhez hasonló hely, ahol a katolikus egyház elindulása kezdetétől mindig is keresztények imádkoztak volna – hangsúlyozta a hely jelentőségét Veres András. – A leletek egyértelműen mutatják, hogy az ókeresztény kortól kezdve keresztények gyakorolták hitüket a mai Szent Márton-templom helyén. Ma mi vagyunk a keresztény jelenlét folytatói ezen a helyen – hívta fel a nagy számban egybegyűlt hívők figyelmét a főpásztor.

Veres András szerint a külső-belső megújulás után immár méltó környezet ad helyet Szent Márton tiszteletének és méltó infrastruktúra fogadja az idelátogató zarándokokat. A megyéspüspök köszönetet mondott a magyar kormánynak, amelynek hathatós segítsége nélkül, önerőből nem valósulhatott volna meg a felújítás. 2016-ra nemcsak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hanem a kormány is Szent Márton-évet hirdetett, ami Veres András szerint azt bizonyítja, hogy az ország vezetése is vállalja a hazánk területén született szent örökségét.

Amikor itt Szent Mártont tiszteljük, valójában Istent dicsőítjük, hogy benne megmutatja a szeretetét – hangsúlyozta a főpásztor, aki arra is utalt, hogy a szent tisztelete is folyamatos volt a helyen, akárcsak a kereszténység jelenléte. Ezt mutatja, hogy egy jó pár évszázaddal korábbi felirat is előkerült a restaurálás során az oldalkápolnában, amely azt hirdeti, hogy ez a hely Szent Márton szülőhelye.

Szent Márton születésének 1700. évfordulóján kötelességünk a világnak, a nem hívőknek is megmutatni az ő alakját – mondta Veres András. A püspök szerint Márton a testvéri szeretet olyan szentje, aki a humánum szempontjából a nem hívőknek is fontos lehet.

Szent Márton életében hasonló történelmi helyzet volt, mint manapság – mutatott rá a püspöki konferencia elnöke –, hiszen a milánói ediktum után az egyház még nem mindenütt nyerte vissza szabadságát. Ő erősítette a hitükben gyengéket egy olyan világban, amikor előfordult, hogy egyeseknek az életüket kellett adniuk, hogy bizonyítsák hitüket. Ma is vannak, akik életük feláldozására kényszerülnek hitükért – vont párhuzamot a püspök. Veres András szerint a szentet a testvéri szeretet gyakorlásában kell követnünk, mert egyedül ez teheti emberi életünket nemcsak elviselhetővé, hanem széppé, élhetővé is.

A szentbeszédet követően került sor a 17–18. században élt Szent Crescentia ereklyéjének elhelyezésére az új szembemiséző oltárban. A csontereklye a ferences nővérek – Szombathely testvérvárosában, a bajorországi Kaufbeurenben működő – Szent Crescentia-kolostorának adománya. Ezután Veres András megszentelte az új oltárt, és újraszentelte a felújított templomot.

Fontos a kormány támogatása a Szent Márton-templom, a püspöki palota és más szombathelyi épületek felújításában, de éppolyan fontos, hogy Szent Márton életét megismerjük – fogalmazott a szentmise előtt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Szent Mártonnak hatalma, nagy lehetőségei voltak, sőt még biztos életpályája is, mégis lemondott a gazdagságáról, és a szegényekhez fordult. Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy a Szent Márton-évet nemcsak anyagiakkal, épületfelújításokkal, hanem lelki tartalmakkal, a karitatív feladatok felé fordulással is meg tudják tölteni.

A szentmisén részt vett Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere és Hende Csaba, a város országgyűlési képviselője is.