Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) myrai püspök, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város védőszentje Magyarországon.

Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.

Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország

Szent Miklós ikonja Novgorodban

Élete

A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. Az életéről szóló források egyrészt a krétai Andrástól származnak (700 körül), másrészt egy János nevű konstantinápolyi szerzetestől.

Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. (A Lycia római provinciában fekvő Myra ma Demre néven egy kis település kb. 100 km-re délnyugatra Antalyától Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.)

A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Egyesek szerint a gyógyszertárosok és a hajósok védelmezője volt. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt.

A fent említett források szerint Miklós részt vett az első nikaiai zsinaton és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért először elítélték, de a zsinat végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn.

Ereklyéi

1071. augusztus 26-án IV. Rómanosz bizánci császár megütközött a szeldzsuk törökökkel a manzikerti csatában. A csatában a törökök győztek, Romanoszt foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok ellenőrzése alá került. Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan Kis-Ázsiát, de uralkodásának első időszakában a helyzet még elég zavaros volt.

Ezt kihasználva, 1087. május 9-én olasz kereskedők, mivel az ezen éveket megelőzően kereskedelmi flottájuk nagy része oda veszett a viharokban, így azt gondolták, a Szent Miklós védőszent elpártolt tőlük, ezért kalózokkal feltörették sírját, csontjait pedig elraboltatták és ereklyeként Bariba vitték. A törökök és olaszok között most is vita van a csontok visszaszállításáról, de a Vatikán már ez ügyben Bari mellett áll ki. Bariban azóta is a hajó érkezése napján, május 9-én ünneplik.

Szent Miklós legendája

Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Miklós myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. Mindkét esetben azonban az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel. Szent Miklós fenti legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással. Ekkor a díszes piros ruhás, nagy fehér szakállú püspököt fekete krampuszok (valójában ördögök) kísérik, és a rossz gyerekeket ijesztgetik, virgáccsal fenyegetik vagy finoman meg is vesszőzik.

A német, protestáns területeken Mikulás megfelelője a Weihnachtsmann. Angolszász területeken (főleg az Amerikai Egyesült Államokban) Santa Claus néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált Mikulás, és története szerint az Északi-sarkon lakik. A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal. A Télapó rénszarvas-vontatta szánjával december 25-én egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és süteménnyel várják.

Skandináviában a sarkkörön túli vidékekhez, hagyományosan Lappföldhöz kötik alakját. A finn Mikulást Joulupukkinak hívják.

A 20. században a Szovjetunióban Gyed Moroz, azaz Fagy Apó szorította háttérbe Szent Miklóst, Moszkva és Oroszország védőszentjét. Gyed Moroz újév napján hozott ajándékokat.

A Miklós-nap Magyarországon  

A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakbanaz álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon,december 6-án, amely nyugatról érkezett Magyarországra. Nem ismert, hogy a népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.

A Mikulás szó eredete

A Mikulás a Miklós név szlovák változata. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben – tévesen. A szokás és a kifejezés csak 19. század legvégén érkezett Magyarországra, így csupán harminc-negyven évvel idősebb, mint a Télapó szó. (A kortársak különben a Mikulás elnevezést ellenezték szlovák eredete miatt.)

A modern Mikulás

Nyugaton a Mikulás a karácsonnyal együtt egyre inkább szekularizálódott, elszakadt Szent Miklóstól, a tömegkultúra része lett és elüzletiesedett. Ügyes marketingesek megszüntették a Mikulás évközi morális felelősséget hangsúlyozó, bírói szerepét, eltüntették mellőle a büntetést szimbolizáló krampuszokat. Az édesség- és játékipar mellett ma már egész sor termék használja alakját reklámfiguraként. Angolszász hatásra az európai kontinens városaiban is elszaporodtak karácsony előtt az utcai Mikulások.

Érdekes tévhit, hogy a Mikulás kövérkés, jókedvű, piros ruhás megjelenését a Coca-Cola találta volna ki 1931-ben. Egy korábbi magyar gyermekkönyv (1928) hasonló megjelenéssel ábrázolta a Mikulást, így ez a feltevés nem állja meg a helyét, bár a cég minden bizonnyal hozzásegítette az öregapót a világhírnévhez. A üdítőital-gyártó cég termékein ma már hol akrobatikusan ugrándozik, hol joviális kövér szakállas öregúrként üldögél, a reklámfilmekben pedig néha egész csapatokban vonulnak a Mikulások.

A Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön vagy az Északi-sarkon él, szánját rénszarvasok húzzák.

A Mikulás és megfelelői különféle nevei

Amerikában és Kanadában:Santa Claus

Angliában: Father Christmas

Baszkföldön: Olentzero

Brazíliában, Peruban és Spanyolországban: Papá Noel

Dániában: Sinter Klaas

Finnországban: Joulu Pukki

Franciaországban: Père Noël

Hollandiában: Kerstman, Sint

Japánban: Jizo

Kínában: Shengdan Laoren

Magyarországon: Mikulás, Télapó

Marokkóban: Black Peter

Németországban: Weihnachtsmann, Nikolaus

Norvégiában: Julenissen

Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale

Oroszországban: Gyed Moroz

Svédországban: Jultomten

A csokoládé-Mikulás

A Mikulás alakját és az édességet összekapcsolja a csokoládé-Mikulás. Magyarországon 1934-ben kezdtek ilyen figurákat gyártani. A legtöbb mai kommersz csokimikulás valódi csokoládé helyett kakaós bevonómasszából készül, amelyben a drágább kakaóvajat olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesítik. 2006-ban 8000 tonna csoki mikulás készült Magyarországon.