Szent István Imája

Ó magyarok Istenasszonya , egész ország ispánja és védelmezője , kérlek segits nékünk könyörülj az ártatlanokon , vidd győzelemre az igaz ügyet , segits nékünk , hogy a méltánytalanságok megszűnjenek ,az igazi hit győzedelmeskedjen .

Ó magyarok Istenasszonya , segits nékünk , ne engedd , hogy megalázzanak !

Küldd el hatalmas égi seregedet , hogy diadalunk visszavonhatatlanul a miénk legyen , az igazi égi tudás diadalmaskodjon .

Vezess bennünket győzelemre , segits , hogy Abba Mária országa erős legyen és hatalmas .

Külső és belső ellenség ne tudjon behatolni , ártani , rontani és kárt tenni .

Ó magyarok Istenasszonya , segits nékünk , hogy a fény gyermekei lehessünk és Te vezérelj , s a mosolygó napfény , szemedből reánk áradjon s betöltekezhessünk a Te Istenasszonyi fényeddel , mosolyoddal és erőddel .

Jöjjön el a Te országod , jöjjön el a Te uralmad,s Atais népe erőslegyen és hatlmas.

Borits be minket fényköpenyeddel , hogy ártó és rontó erők ne tudjanak ártani és rontani.


S a Te dicsőséges országod legyen a miénk .

Mind Örökkön Örökké Amen

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970-980 – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljü.

Élete

István születése

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése
A festmény azt a verziót ábrázolja, miszerint az előtte térdelő Istvánt a püspöki ornátusba öltözött Szent Adalbert keresztelte meg.

Származása és születése 

Apja Géza magyar fejedelem, anyja pedig az erdélyi Zombor gyula Sarolt nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj gyula volt, aki István születése környékén költözött át tiszántúli területeiről Erdélybe.

Szent István kisebbik legendája (ill. ezt átvéve a Hartvik-féle legenda) említi Esztergomot István születése helyeként, de ez az adat István korabeli forrással nem igazolható. A mai bazilika északi lépcsőtornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom, amelyről egy 1397-es cannonica visitatio azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született. ^f [1] A helyet ma emléktábla jelöli.

István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésének évét a 14. században írt Képes Krónika 969-ben adja meg. ^f [2]

Nevének eredete

Születésekor a türk eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött térítő, Brúnó püspök ekkor már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. ^f [3] László Gyula történész szerint török nyelvű volt Vajk, a név feltehetően a török hős, vezér jelentésű szóból származik. ^f [4] Ilyen módon a török bej szó rokona. Az eredetileg gazdag jelentésű szó a magyarban (bő) és a törökben is nemzetségfő jelentésűvé vált.

Megkeresztelése

Apját, Gézát és családját (pl. öccsét, Mihályt) az ő kérésére I. Ottó német-római császár által 972-ben Magyarországra küldött Sankt Gallen-i Bruno keresztelte meg. Géza a keresztségben az István nevet kapta. Azon vita folyik, hogy Vajk/István ekkor élt-e már. Ennek az elméletnek két tény is ellentmond. Az egyik az, hogy egyes források 975-re teszik Vajk születését, a másik pedig az, hogy ha ilyen korán áttért volna a keresztény hitre, nyugaton nem Vajkként ismerték volna még sokáig.

Szent Adalbert prágai püspök életrajza szerint ő gondoskodott István fiú keresztény szellemű taníttatásáról, és ő volt az is, aki megkeresztelte valószínűleg 994. és 996. között. Az a tény ugyanis, hogy német földön még évtizedekkel később is Vajkként beszéltek róla, ezt a későbbi időpontot erősíti. ^f [5] Emellett több forrás, kútfők, a legkorábbi István-legenda, illetve egy 14. századi krónika is említi Vajk keresztelőjének nevét, Adalbertet. Névadója az első keresztény vértanú, István volt, vagy éppen Géza keresztségben kapott nevét örökölte (Sztephanosz, magyarul István). Adalbert szerepének viszont ellentmond, hogy ő ugyan 983-tól volt prágai püspök, de ezután egy ideig ott is tartózkodott, majd 989–994-ig Rómában tartózkodott az aventinusi Szent Elek és Bonifác apátságban. 994-ben visszavitték Prágába, majd egy idő után Magyarországon is tartózkodva 995-ben visszatért Rómába. ^f [6]

Így tehát nem tudjuk, ki és mikor keresztelte meg Istvánt, és talán soha nem is tudjuk meg, de sem Bruno sem Adalbert nem tűnik valószínűnek.

A képes krónika szerint az Olaszországból származott Deodatus gróf volt Szent István keresztapja, akit a herceg Tatának hívott (a hagyomány szerint a Tata város róla kapta nevét).

Házassága

Adalbertnek esetleg szerepe volt házasságának létrejöttében. István 996-ban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. Bajor hagyomány szerint az esküvő Scheyern bencés apátságban köttetett. ^f [7] Német krónikások feljegyezték, hogy a bajorok a házasságtól a kereszténység gyors terjedését várták, és ennek érdekében minden segítséget igyekeztek Istvánnak megadni. Gizellával együtt jelentős számban érkeztek bajor papok, lovagok és mesteremberek az országba.

Királysága Koronázása

Ezután István el akarta magát ismertetni az ország határain túl is, mint Isten kegyelméből uralkodó királyt, aki nem csak a turulmadár jóslata következtében gyakorolja a hatalmat népe felett, ami csak a pogány uralmi megerősítést adhatta István számára. Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy az ott időző II. Ottóval tárgyaljon. A kortárs Theotmár merseburgi püspök legalábbis így tudta.^[8] István szentté avatása előtt a Kisebb legenda már arról tudósít, hogy II. Szilveszter pápa volt a követjárás célja, akitől koronát és apostoli áldást nyert, és Magyarország belépett az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. A pápai levéltár mindenesetre nem tudott erről, és jóval későbbiek az első lateráni említései. II. Szilveszter – mint Ottó kreációja – egyébként sem léphetett ilyen jelentőségű ügyben önállóan.

Mindezek mellett megtartotta függetlenségét, és nem lett a császár hűbérese, bár a korona – amely az általános vélekedés szerint nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel – elfogadása az európai hatalmi rendszerbe tagozódás jelképe volt. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. Ekkor már állt a veszprémi püspökség és a győrinek is megvetették az alapjait. A koronázásra 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én), Esztergomban került sor.

Egyházpolitikája

István és Gizella megalapítja az óbudai Péter-Pál templomot, miniatúra a Képes Krónikából

István Géza és Sarolt egyházpolitikájának folytatásaként püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A feltehetően istváni alapítású egyházmegyék a következők: az esztergomi, a veszprémi, a győri, az erdélyi, a pécsi, a kalocsai, az egri, a csanádi, a váci és a bihari. Melyek közül kettő érseki rangra emelkedett, az esztergomi és a kalocsai.

Koppány legyőzése után korábban tett fogadalmának megfelelően folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését. Ezenkívül megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül megindult a latin írásbeliség, iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítők kerültek ki, hanem a művelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fő emberei is. A papok és szerzetesek a vallásos szövegeken kívül, a jogi és politikai okmányokat is megfogalmazták. István bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket. Kálti Márk Képes krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dinárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.

A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.

Gellért velencei szerzetes, a későbbi püspök, aki szintén zarándokként érkezett az országba, a pécsváradi monostorban tartotta első igehirdetését. Ezt követően mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és őt választotta fia nevelőjéül is. Gellért az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio című művében elítélte az erőszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.

Emlékezete

Stróbl Alajos: Szent István szobra a Halászbástyán

Szent István szobra (Bp. XVI.) Törley Mária alkotása (részlet).

VII. Gergely pápa (pápa: 1073–1085) és Szent László király (ur.: 1077–1095) több alkalommal érintkeztek egymással, amit hiteles vatikáni források bizonyítanak. Sajnos az a levél azonban nem maradt fenn, amiben Szent László a pápai engedélyt kérelmezte a szentté avatáshoz, de Szent Gellért írása megőrizte VII. Gergely pápa engedélyét: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”

I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte, ami I. István király szentté avatását jelentette. Ezután „a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén (in medio domus) fehér márvány szarkofágban helyezték el.” ^f [12] Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király. ^f [13]

Koronázása millenniumi évében, a 2000-ben augusztus 20-án I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előttt bemutatott szentmisén jelentette be, hogy a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé. Így a nagy egyházszakadás, az 1054-es szkizma óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek, s aki így ökumenikus hidat jelent.

A katolikus magyarság néphimnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének.

1983 augusztusában a budapesti Városligetben, a szánkózódombon (melyet utána neveztek át Királydombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját, amely óriási sikert aratott. Az darabról készült lemez minden idők legnagyobb példányszámban eladott magyar lemeze lett, illetve a darab a mozikban és a TV-k előtt is milliókat hódított meg. Majd 2000-re, a millenniumi évre elkészült a darab folytatása is, Veled, Uram! címmel, amelyet az esztergomi bazilika előtt mutattak be, nagy sikerrel.

Nevét több falu, például Királyszentistván és Szentistván és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. A koronázás ezredéves évfordulója alkalmából 2001. augusztus 20-án avatták fel Budapest XVI. kerületében (Sashalmon) az önkormányzat előtti parkban R. Törley Mária szobrászművész^[14] Szent István-emlékművét. Legutóbbi szobrát 2006. augusztus 20-án avatták fel Kiskunfélegyházán a róla elnevezett templom mellett. A Bükki Nemzeti Parkban cseppkőbarlangot neveztek el róla (István-barlang).

1998 óta a tízezer forintos bankjegyen Szent István arcképe látható. 2000. augusztus 20-án egy olyan kétezer forintos is forgalomba került, amely egyik oldalán a Szent Korona, másik oldalán pedig Benczúr Gyula, Vajk megkeresztelése című festménye látható.