Szent I. Márton pápa
Ünnepe: Április 13.
Meghalt: Cherson (Krím), 655. szept. 16.
Márton,
akit az Egyház vértanúnak tisztel, 649--653 között volt pápa. Az
umbriai Todiból származott. Mielőtt megválasztották, a pápa követe volt a
konstantinápolyi császári udvarban.
Fölszenteltette magát, mielőtt megkapta volna a választáshoz a császári
jóváhagyást. Ez olyan esemény volt, amely feszültséget okozott. Nem
sokkal hivatalának elfoglalása után zsinatot hívott össze Rómába. A
zsinat, amelynek eredeti okmányai ránk maradtak, visszautasította a
császár parancsát, és a kalcedoni hitvallás ellenzőit kiközösítéssel
sújtotta.
Róma püspökét, az egyház fejét letartóztatták, és betegen
Konstantinápolyba hurcolták. Három hónapon át megalázó és szigorú
fogságban tartották. Azután lefolytatták ellene a pert, amelyet eleve
kirakatperként rendeztek meg. A hittel kapcsolatos kérdéseket, melyekre
Márton az eljárás folyamán rá akart térni, elutasították. E reménytelen
helyzetben Róma püspöke így fejezte be védőbeszédét: ,,Tegyétek
csak meg velem azt, amit akartok és már régen elhatároztatok. Csak egyre
kérlek Isten nevében: hamar tegyétek. Tudja az Isten, hogy a halál
akármelyik fajtájával a legnagyobb szolgálatot teszitek nekem.''
A per fölségsértés címén kimondott halálos ítélettel végződött. Újabb
bebörtönzéssel, zaklatásokkal és fenyegetésekkel akarták a
halálraítéltet engedékennyé tenni. Rá akarták kényszeríteni, hogy vegye
föl az egyházi közösséget a konstantinápolyi pátriárkával. Márton
állhatatos maradt. Ismét eltelt közel három hónapi fogság, s akkor a
halálos ítéletet száműzetésre változtatták. A beteg püspököt a
Krím-félszigetre, Chersonba szállították.
A Krím-félszigeten halt meg 655. szeptember 16-án.
Görög életrajza a halála napját április 13-ra teszi, a bizánci rítusban
mindig ezen a napon ünnepelték. Egy 9. századi martirológium november
12-én hozza a napját, s Rómában a 11. század óta ekkor ünnepelték.
1969-ben áthelyezték ünnepét a halála napjára, április 13- ra.
Szerkesztette:
kaiser-magda
Kommentáld!