Szent Cirill és Szent Metód

Tesszalonikában születtek, egy Leó nevű császári hivatalnok gyermekei voltak. Az elsőszülött, Metód keresztneve valószínűleg Mihály volt. A fiatalabb, Konstantin (Cirill a kolostori neve volt) először szülővárosában, majd Konstantinápolyban tanult és tanított; a császárváros művelt köreiben „filozófus” néven ismerték. 858 táján abbahagyta a tanítást, és visszavonult abba a kolostorba, ahova bátyja már korábban belépett.

Szerzetes nevük jelentése kifejezi hivatásuk lényegét: a Cirill név a görög Kürioszból származik, amelyből a Krisztus, Úr név származik. Jelentése: Istennek odaajándékozott személy. Metód: olyan személy, aki valakit elkísér az úton, útitárs.

860-ban Cirillt és testvérét a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára; ekkor találták meg Kerszonban Szent Kelemen vértanú ereklyéit. III. Mihály császár kérésére 864-ben Morvaországba mentek a görög fivérek. A közép-európai Nagymorva Birodalom lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ősei voltak. Ratiszláv morva fejedelem szorgalmazta az evangélium szláv nyelvre való áültetését. „Népünk, amióta visszautasította a pogányságot, a keresztény törvényt tartja meg. Nincs azonban mesterünk, aki képes lenne saját nyelvünkön elmagyarázni az igaz hitet.” 

Cirill és Metód a liturgia népnyelvi elismerésén fáradoztak. Céljuk az volt, hogy a keresztény dogmákat szláv nyelven írt könyvekben gyűjtsék össze. Így született meg a glagolita ábécé, amelyet később, megalkotója nyomán, neveztek el cirill írásnak. Lefordították szláv nyelvre a Szentírást. A szertartások nyelvéül is a szlávot használták. „Meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják magukénak maradéktalanul a Kinyilatkoztatásról szóló tanítást, mindaddig, amíg azt nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük betűivel” – méltatta a két görög fivér apostoli géniuszát XVI. Benedek pápa. Cirill és Metód klasszikus példája annak, amit ma inkulturációnak nevezünk – mondta XVI. Benedek. Minden népnek ötvöznie kell saját kultúrájával a kinyilatkoztatott üzenetet, és saját nyelvével kell kifejeznie annak üdvözítő igazságát.

Missziós munkájuk ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből; különösen a szláv nyelv liturgiai használatát támadták. A szláv liturgiát VIII. János pápa hagyja jóvá 880-ban: „Aki a főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére”.

Cirill, korának egyik legműveltebb görög személyisége volt. Fordításai mesterművek. Nem hátrált meg azokkal a latin klerikusokkal szemben sem, akik csak a latint, a görögöt és a hébert – a kereszt feliratának nyelveit – akarták engedélyezni az istentiszteletben. Határozottan szembe szállt mindenkivel, aki a Krisztushoz vezető utat elzárhatta. 869. február 14-én, negyvennégy éves korában halt meg Rómában. Földi maradványai a római Szent Kelemen-bazilikában nyugszanak.

Metódot Pannónia és Morvaország érsekévé nevezték ki; tizenhat éven át védelmezte ellenségeivel szemben a pannon-morva egyháztartományt. A salzburgi püspök ösztönzésére egy bajor zsinat elfogatta, elítélte, s több mint két éven át fogva tartották Ellwangen kolostori börtönében. VIII. János pápa közbenjárására 873-ban kiszabadult. A testi szenvedésekhez, a fogsághoz, az üldöztetéshez és a bizonytalansághoz lelki szenvedések is társultak. 885 virágvasárnapján halt meg, és a morvaországi Velehrad (ma Staré Mésto) székesegyházában temették el.

A két fivér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet. Az a meggyőződés határozta meg missziós tevékenységüket, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre, és Krisztus minden emberért meghalt. Ezen egyetemes szemléletmódot Cirill saját filozófiai és teológiai elveiből vezette le: számára a filozófia az isteni és emberi dolgokban eligazító bölcsességet jelentette, amely Istenhez tesz hasonlóvá minket, embereket. Ennek legbelsőbb lényege a bölcsesség, a világnak azon szemlélete, amelynek segítségével behatolhatunk az isteni világba. Krisztus, „az emberek kedvelője” mindenkit el akar vezetni az igazság ismeretére, minden embert a bölcsesség részesévé akar tenni, görögöt és barbárt egyaránt – tanította Cirill. „A nap nem ugyanúgy süt mindenkire? Nem ugyanazon a módon lélegzünk mindnyájan?”

Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re. 1897-ben hetedikére, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.

II. János Pál Pápa 1980. december 31-én kelt Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében Szent Benedek mellett a keresztény kelet két apostolát, Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjeivé nyilvánította.

Magyar Kurír

(gj)