Szent Antal a tanuló ifjúság védőszentje! Közelednek a vizsgák, az érettségik!! Imádkozzunk tanárainkért, gyermekeinkért, az ifjúságért, kérjük Szent Antal közbejárását. Kapcsolódjunk be mi is a Csíksomlyói testvérek imájába! Szeretettel, Csaba t. 

Szent Antal nagykilenced a csíksomlyói kegytemplomban

A somlyói diákság körében élő Páduai Szent Antal-tiszteletről már 1720-ból van feljegyzés, abból az időből, amikor lelki-kulturális fellendülést lehetett tapasztalni a csíksomlyói diákság életében.

A mostani, évenkénti Szent Antal nagykilenced 1741-ben kezdődött: „1741-ben szokásba vették, hogy évenkint, Páduai Szent Antal ünnepét (június 13.) megelőző kilenc kedden, labarum alatt kivonulnak a Kissomlyó hegyen épült Szent Antal kápolnához. Ott imádkoznak, a Páter szentmisét végez és prédikál Szent Antal tiszteletére.” (P. Kovács Gergely: Páduai Szent Antal társulatának története és ájtatossági kalauza, Csík-Somlyó, 1897).

Miért éppen kilenc kedden át tartják a kilencedet? Az idézett műben jegyezte fel a szerző: „Maga Szent Antal jelölte ki ilyen módon: 1617-ben történt. Olaszországban, Bononia nevű városban egy előkelő asszonyság már 22 éve magtalan volt. Szent Antalhoz folyamodott, gyermekáldásért könyörögve. Látomásban Szent Antal megígérte neki, hogy méhe gyümölcsözővé lesz, csak látogassa meg kilenc kedden az ő képét, mely a szentferenc-rendi szerzetesek templomában van.” Ennek alapján választotta a somlyói diákság is áhítatának gyakorlásául a nagykilencedet, amelyről rövidesen tudomást szereztek a hívek is, és csatlakoztak hozzájuk. Pár éven keresztül csak a diákok tartották, de már az 1700-as évek második felében többször is feljegyezték, hogy több százan voltak, akik ünnepelték Szent Antalt.

Akkor egy mise volt, kimentek a Szent Antal-kápolnához, a pap kint a szabadban végezte a szertartást, és prédikált. Azt is elmondták, hogy egy-egy jó hangú barát úgy prédikált fenn a kápolna előterében, hogy lenn a kapálók megálltak, és meghallgatták a prédikációt. Esős időben a kegytemplomban tartották a kilencedet. 1951-ig tartott a kápolnához való kimenés a nagymisére, míg a barátokat Csíksomlyóról (is) Máriaradnára nem deportálták.

A Csíksomlyón kezdeményezett nagykilenced tartása elterjedt a rendtartomány más templomaiban, sőt a plébániatemplomokban is. Különösen a Székelyföldön több helyen végzik a nagykilencedet. Nem tudok arról, hogy Nyugaton valahol tartanák a kilencedet Szent Antal tiszteletére.

A kilenced megtartásához hit is kell, és lehet, éppen azért teljesíti a kérést Szent Antal (akiről sok legenda született), hogy kezdjen hinni az illető, de általános kellék a csoda történéséhez az erős hit, a kérés és az áldozathozatal. 

* * *

A Szent Antal nagykilenced a csíksomlyói kegytemplomban április 16-án kezdődik, és június 11-ig tart. A jelzett időszakban keddenként a szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. A reggel 8 órás szentmisét fr. Böjte Mihály csíksomlyói házfőnök és fr. Kakucs Szilveszter lelkész, a fél 11-kor kezdődő szentmisét fr. Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója végzi. Az este 7 órakor kezdődő szentmise szónoka ft. Bartos Károly, a gyergyószentmiklósi Szent István Király plébániatemplom plébánosa lesz.

Június 13-án, Szent Antal ünnepén a szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. A fél 11-es ünnepi szentmisét jó idő esetén a Kissomlyó-hegyen levő Szent Antal-kápolnánál tartjuk, az esti szentmise keretében pedig megáldjuk a gyerekeket.

Fr. Urbán Erik OFM

templomigazgató

Képaláírás: A Szent Antal oltár a csíksomlyói kegytemplomban