Az iskola 2. a osztályos tanulói idézetekből és versekből összeállított műsorral fogadták a Hajléktalan Jézus című alkotást az intézmény udvarán. Elhangzottak az alábbi lelkiismeret-ébresztő gondolatok is: „Tudd, hogy van miért élned és van miért dolgoznod! Egyszer neked is el kell számolnod, és azon a napon, bizony lesz néhány megválaszolandó kérdés... Nem az lesz a fontos, hogy milyen autód van, hanem az, hogy hány embert vettél fel az autódba. Nem az számít majd, hogy mekkora házad volt, hanem az, hogy hány embernek adtál otthont. És akkor már nem a ruha tesz téged, hanem az a tudat, hogy mennyi embernek segítettél felöltözni... Nem az lesz a fontos, hány barátod volt. Hanem az, hogy te hány embernek voltál igaz barátja. A bőröd színe és a külsőd akkor már nem lesz fontos. De a mosolyod és a szemed csillogása elárulja majd, ki vagy. Légy jó barát! Tegyél jót! Segíts magadon és másokon!”

Az iskola és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részéről Kaptúrné Bíró Beáta igazgatóhelyettes, a helyi máltai önkéntesek csoportvezető-helyettese köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, nem mindennapi vendég érkezett a városba, az iskolába.

Hanusi Péter polgármester az együttérzés szobra kapcsán elmondta, amikor egy ilyen alkotás előtt áll, kicsit zavarban van: „Láttam képeket gyerekekről, akik elérzékenyülve nézték a szobrot, és azt kérdezték: »Mi történt veled, Jézus?« És csak szeretettel, együttérzően megsimogatták ezt a szobrot. Gyermekeink tisztaságából, őszinteségéből tanulnunk kell. Mert sokszor csak egy szeretetteljes szó, egy ölelés kell. Azoknak az embereknek, akiket a hajléktalan Jézus megtestesít, sokszor nem is anyagi javakra van szükségük, hanem csak együttérzésre, őszinte szeretetre, odafordulásra. Ezt mindnyájan meg tudjuk tenni, mert semmibe nem kerül.”

Az iskola udvarán szervezett ünnepségen Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyegyenlőségért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy a hajléktalan Jézus szobra benne az egységesség gondolatát ébreszti fel: „Amikor az ifjúságpolitikáról gondolkodunk, akkor azt tartjuk szem előtt, hogy a fiatalok először megtanuljanak felelősséget vállalni magukért, aztán a szűkebb és a tágabb környezetükért. Ebben a legfontosabb közeg a család és az iskola, mert ezek közvetlenül minden egyes emberhez közel hajolnak.”

Az együttérzés szobrát az iskola tanulói mellett a város szociális intézményeinek munkatársai, a hajléktalanszállón gondozott fedél nélküli emberek, a képviselő-testület tagjai, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának tagjai köszöntötték.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a gyerekekhez fordulva arról beszélt, hogy elállt a szava a tanulók műsora hallatán: „A legszebb imádság volt ez, amit mostanában hallottam. Annyit kérek csak tőletek, hogy jegyezzétek meg ezeket a mondatokat, és amikor az adventben bebújtok a jó meleg takaró alá, akkor jusson eszetekbe, hogy ezt nem mindenki teheti meg. Mert nem mindenhol van meleg, nem mindenkinek sikerül befűtenie, és a legnagyobb baj, hogy van, akire rá sem nyitják az ajtót. De emiatt ne legyetek szomorúak, hanem gondolkozzatok el rajta, és küldjetek egy gondolatot a Jóistenhez, hogy segítsen rajtuk.”

A felnőttekhez szólva azt mondta, ismerjük be, nagy kihívás akarni, hogy meglássuk Krisztus arcát a legszegényebbekben, és az akarat után még hosszú út, amíg tenni is tudunk: „Bent, a meleg szobában, baráti körben szépeket tudunk mondani és gondolni a hajléktalanságról. Pedig egészen közel kell kuporodni, hogy jobban láthassuk őket. A térdelés az a póz, amiből az ember mindent jobban lát. Próbáljunk meg ebből a szemszögből nézni!”

Papp Tamás káplán egy evangéliumi részlet felolvasása után azt mondta, fontos, hogy együttérezzünk Jézussal, a hozzánk közel álló vagy tőlünk távol álló emberekkel: „Nagy szükség van a világban a remény embereire, hogy megkérdezzük a másiktól: »Hogy vagy?« Mindannyian legyetek a remény emberei, mert mindenkinek legnagyobb vágya, hogy szeretve legyen és együttérezzenek vele.”

Az ünnepség után az iskola tanulói hittanórájuk keretében egyenként is megtekintették és megérintették az együttérzés szobrát, melynek kapcsán megfogalmazhatták saját gondolataikat.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír