Miután Jézus fölvétetett a mennybe, az apostolok „az Olajfák-hegyéről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van, visszatértek Jeruzsálembe. Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás. Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel, állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.” (ApCsel 1,12-14)

A Szentírás tanúsítja, hogy Krisztus Urunk mennybemenetele és a Pünkösd között eltelt kilenc napban az utolsó vacsora termében az apostolok Szűz Máriával és más asszonyokkal, valamint Jézus rokonaival imádkozva várták, amíg el nem töltötte őket az erő a magasságból (vö. Lk 24,49), vagyis ameddig Krisztus ígérete szerint el nem küldte a harmadik isteni személyt, a Szentlelket. Az üdvösségszerző esemény feletti elmélyedő imádságból ered a keresztény közösségekben nagyban elterjedt Pünkösd novénájának jámborsági gyakorlata.

Nemcsak a pünkösdi kilenced, hanem minden más kilenc napig tartó ima eredete Szűz Mária, az apostolok és a velük együtt levők imádságos várakozása a Szentlélek eljövetelére. Különösen a barokk korban, a XVII. században terjedt el a népnek ez a hitbeli kifejezésmódja, amelynek célja, hogy felkészüljünk ünnepekre vagy életünk egy fontos eseményére, vagy megpróbáljunk valamilyen bajt és veszélyt elhárítani, tehát lehet bensőséges könyörgés nagy, személyes vagy általánosabb megpróbáltatások és nehézségek idején is. A kilenced egyaránt végezhető közösségben és egyénileg. Létezik ún. nagykilenced is, mégpedig Jézus Szentséges Szívének tiszteletére és engesztelésére. Jézus Szíve Alacoque Szent Margitnak adott ígéretei között szerepel: „Megadom a végső megigazulás kegyelmét mindazoknak, akik kilenc egymást követő hónap első péntekén megáldoznak. Nem halnak meg a halálos bűn állapotában, sem a nekik szükséges szentségek nélkül. Isteni szívem biztos menedékük lesz haláluk óráján.” A nagykilenced hagyományos formája az első-pénteken végzett szentgyónás és szentáldozás.

Pünkösd novénája jelen van a liturgiában (a szentmisében és a zsolozsmában), hiszen az Urunk mennybemenetelének ünnepe utáni köznapok – Pünkösd előtti szombatig bezárólag – a vigasztaló Szentlélek eljövetelét készítik elő (ESz 26). Így kapcsolódik az Egyház az apostolok, Szűz Mária és a többi asszony, valamint Jézus rokonainak Szentlélek-várásához. – Bizonyos helyeken ezekben a napokban tartják a keresztények egységéért való imahetet.

Pünkösdre készülve alkalmas imádság a Szentháromság egy Isten harmadik személyét megszólító, hívogató énekeken kívül például a Szentlélekről szóló litánia. Az ünnepi várakozásban a Boldogságos Szűz Máriára is tekinthetünk, aki az utolsó vacsora termében az apostolokkal együtt imádkozva várta a vigasztaló Szentlélek eljövetelét. Az egyik Mária-mise prefációjában a következő szavakkal fordulunk mindenható, örök Istenünkhöz: Te az ősegyházban az egyetértés és az imádkozás csodálatos példaképeként adtad nekünk Jézus Anyját, aki egy szívvel-lélekkel imádkozott az apostolokkal együtt. Ő, aki Krisztus eljövetelét is imádkozva várta, a megígért Vigasztalót buzgó kéréssel hívta, és őt, akit az Ige megtestesülésekor a Szentlélek ereje borított be árnyékával, a Szentlélek felülről jövő Ajándéka újra eltöltötte új népednek pünkösdi születése alkalmával. Így az imában éberen virrasztó és a szeretetben buzgólkodó Szűz Mária szent példaképe lett az Egyháznak, amely a Szentlélek adományaival felruházva Krisztus második eljövetelének napját virrasztva várja.

A Boldogságos Szűz Mária ugyanakkor az Apostolok Királynője, azoké az apostoloké, akikre kiáradt a Szentlélek, és Jézus tanúi lettek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig (vö. ApCsel 1,8) terjesztették Isten nevének dicsőségét szóval és tettel, hogy az Egyházban növekedjék a Krisztusban hívők száma, és egyre közelebb jusson minden ember az üdvösséghez. Ám Urunk Édesanyja, az Apostolok Királynője már az apostolokat megelőzve hirdette Krisztust. Ő ugyanis a Szentlélektől indítva sietve vitte Krisztust Keresztelő Jánoshoz, akit ez a találkozás megszentelt és örömmel töltött el. Szent Péter és a többi apostol ugyanennek a Szentléleknek ösztönzésére félelem nélkül, bátran hirdette az Evangéliumot valamennyi nemzetnek, hogy az evangélium az üdvösségnek és az életnek forrása legyen számukra. A Boldogságos Szűz Mária példája az evangélium hírnökeit most is vonzza, szeretetével oltalmazza, és imájával szüntelenül segíti, hogy az egész földkerekségen hirdessék Jézus Krisztust, az Üdvözítőt.

A húsvéti misztérium beteljesedésének, Pünkösdnek nagy ünnepét várva így könyöröghetünk: Urunk, Istenünk, te az apostolokkal együtt imádkozó Boldogságos Szüzet elhalmoztad a Szentlélek ajándékaival. Engedd, hogy közbenjárá-sára mi is, akiket ugyanaz a Szentlélek tölt el, egy szívvel-lélekkel kitartsunk az imában, és elvigyük testvéreinknek az üdvösség jóhírét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Azok a hívők, akik buzgó lélekkel részt vesznek a Pünkösd ünnepét megelőző nyilvános szent kilenceden, részleges búcsúban is részesülhetnek.