A Cursillo országos ultreya-programját május 17-én rendezték meg a veszprémi bazilikában. A találkozó Márfi Gyula érsek főcelebrálásával benutatott szentmisével kezdődött amelyen Székely János püspök, a mozgalom lelki vezetője is részt vett. A Veszprémi Főegyházmegye híradása.

Márfi Gyula érsek homíliájában János evangéliumából idézett: „Aki engem lát, az látja az Atyát. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem” (Jn 14, 9–11). Az elhangzott szentírási szakasz kapcsán elmondta, hogy számunkra ezek a szavak most természetesek, de ha beleképzeljük magunkat Fülöp és az apostolok helyébe, akkor azt kell mondanunk, hogy ezek a szavak hihetetlennek tűntek. A zsidók csak egy Istenben, Jahvéban hittek. Jézus pedig azt mondja magáról: „Én és az Atya egy vagyunk” (Jn 10, 30). Jézus tanítása a korabeli hallgatóság számára elfogadhatatlannak tűnhetett. Jézus azt tanítja: „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért” (Mt 5,44); „Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket, áldjátok és ne átkozzátok!” (Róm 12,14). A Közel-Keleten a bosszúállás akkor sem és ma sem számított bűnnek, hanem kötelesség volt. Elfogadni azt a tanítást, hogy szeressétek ellenségeiteket – teljesen hihetetlennek számított.

Mivel magyarázhatjuk, hogy annak ellenére, amit Jézus mondott – Szent Pál szavai szerint – a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság (1Kor 1,23), ma mégis ennyien vagyunk keresztények? Hogyan tudjuk megmagyarázni, hogy Jézus mégis él, és hogy benne valóban Istent és a világ Megváltóját tisztelhetjük? – tette fel a kérdéseket a veszprémi főpásztor. Azzal, hogy feltámadt a halálból. Az első keresztények valóban találkoztak a Feltámadottal, és személyes tanúságtételükkel hirdették hitüket. Nekünk is ez a feladatunk: tanúságot tenni hitünkről szavainkkal és személyes életpéldánkkal. Ez mindannyiunk kötelessége. Mindannyian tudunk egy kicsit próféták lenni, kötelességünk embertársainkat buzdítani, figyelmeztetni és vigasztalni – buzdított Márfi Gyula érsek.
Délután kiscsoportos beszélgetésekkel, tanúságtételekkel és beszámolókkal folytatódott a program. A záró áldás után lehetőség volt az Érseki Palota, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Szaléziánum megtekintésére.

Magyar Kurír