Nagyasszonyunk trónja áll mindörökké!

A Mennyek Királynője földi értelemben is királynő attól a pillanattól fogva, hogy Szent István jogszerűen a magyarság uralkodójává tette, és a magyar nép elfogadta királynőjének. Van saját országa, amely a Szent István-i végrendelet következtében egészen az övé.

A magyar nép történelme, a Nagyboldogasszony-eszmén alapuló hivatása, államisága még az idegenek vagy istentagadók számára is egyedülálló a világon. Ugyanígy egyedülálló a koronája, a szentkorona-tana. A magyar szent korona egy különleges alkotás. Megjelenítődik rajta az egész Szentháromság, azon kívül szerepelnek rajta az apostolok, a főangyalok és a legfontosabb szentek is. A magyar korona beavatási korona, az egyetlen korona a világon, mely a királyság természetfeletti, isteni eredetét juttatja kifejezésre. A világ többi koronája szellemi tartalom nélkül valók, csak a gazdagságot és a hatalmat jelképezik.

Ezt a tényt ismerve, jogosan merül fel a kérdés: ilyen dicstelenül málik szét egy ilyen nagymúltú eszme? Olvad el a nagy semmiben egy szent, apostoli királyság?

A magyar alkotmány szerint Magyarország ma is királyság. És az országnak koronája is van. És mint csaknem mindig a történelemben, megint az ellenség ismerte fel először, hogy királya is van. és azt is felismerte, hogy az országot úgy lehet megsemmisíteni, ha megfosztják királyától (ezért nyilatkozták, hogy Szűz Mária levette kezét Magyarországról, és ők fognak majd róla gondoskodni.) Az ellenség tehát tudta, hogy az országnak van királya, és azt is, hogy ez kicsoda: a mennybevitt Szűz Mária, a magyarok törvényes, örökös Királynője, akinek csaknem ezer évvel ezelőtt az akkori király törvényesen átadta koronájával együtt országát, és aki ezt az örökséget el is fogadta!

Ő a Magyarok Nagyasszonya, vagyis Királynője!

Hogy a Nagyasszony kifejezés alatt a magyarok királynőt értettek, nos, ezt nemcsak a katolikusok vagy azok mondják, akik elfogadják a Szent István-i felajánlást, de még azok is, akik nem katolikusok vagy nem tartják említésre méltónak ezt a felajánlást. Mint például Harsányi Zsolt, aki kálvinista létére írt könyvet a szent koronáról – Sacra Corona a mű címe –, és aki ebben a könyvben egy szót sem veszteget erre a felajánlásra. Ezt írja egy helyütt: „István királynak és Gizella nagyasszonynak – így mondották eleink a királynét…” Tehát a „Nagyasszony” kifejezést latinra csak regina-val lehet lefordítani.

Ahogy a A Nagyboldogasszony-eszme kialakulása című cikkben Dr. Kovács Bánk OFM írja: „Az uralkodó tudatos végakarata tehát nem egyszerű imádság, szokott segítségkérés. Nem lelkipásztorkodó pap teszi, nem is a püspök vagy maga a pápa, mint a történelem folyamán számtalan esetben, amikor plébániákat, egyházmegyéket vagy az egész katolikus Egyházat a Szűzanya oltalmába ajánlották. Ezt a felajánlást egy élő, jogszerűen uralkodó király tette, aki az országon, annak minden birtokán és minden polgárán teljhatalommal rendelkezik. És most ez a király átadja országát, mindenét és mindenkijét egy világ feletti Hatalomnak, az égi királynőnek, a Magyarok Nagyasszonyának.”

Ugyanakkor tény, hogy amikor Szent István halála előtti estén országát és népét mint örökséget a Szűzanya kezébe adta, és nem hathatós segítségét kérte, hanem örökségévé tette az országot, hogy örökös uralkodóként gondoskodjék róla, ezt az örökséget a Szűzanya el is fogadta! És nemcsak elfogadta, hanem azóta soha vissza sem adta! Tehát ma is Ő Magyarország Királynője, úgy ahogy Szent István óta a katolikus magyar királyok és a hívő magyar nép vallotta!

A patrona női védőszentet, pártfogót, védnököt jelent, de nem királynőt. Magyarország Királynője pedig ennek az országnak nemcsak védelmezője, pártfogója, azaz egy, az országvezetők hierarchikus rendjén kívül álló pártfogó személy, hanem az ország tulajdonosnője, uralkodónője. Legfőbb közjogi méltósága, aki előtt minden magyarnak hódolni, leborulnia kell, akit ez ország minden polgárának úgy kell tisztelni, ahogy ez egy királynak kijár. Mi tehát nemcsak az égben, de már itt a földön is Szűz Mária jogszerinti alattvalói vagyunk!

Korunkban, amikor recseg-ropog körülöttünk minden, amikor a legharcosabb, legtevékenyebb papok is azt vallják, hogy emberi segítség már nincs, Szűz Máriának ez a királynői léte még nagyobb jelentőséget nyer. Az ember ösztöne azt diktálja, hogy meneküljön abból a házból, mely azzal fenyeget, hogy a fejére dől. És ma, amikor egy hívő katolikus mindenütt csak ezt a veszélyt érzi, és mégsem hallgathat természetes ösztöneire és nem menekülhet, mert nincs hová, és állapotbeli kötelessége sem engedi, akkor egyetlen reménye az a segítség marad, amit a Nagyasszony ad.

Írta: B. Élthes Eszter