Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban október 8-án, a búcsú alkalmából megáldották a felújított társszékesegyházat, valamint letették a főplébánia mellett épülő Római Katolikus Rendezvényközpont alapkövét. A szentmise főcelebránsa és szónoka Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, aki a liturgia elején a templomot, majd a szentmise után az épülő rendezvényközpont alapkövét megáldotta.

Az ünnepségen részt vett Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Németh István püspöki titkár, Csordás Gábor, az egyházközség plébánosa, az egyházközséget képviselő lelkipásztorok, valamint Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Szabó Tünde és Vinnai Győző országgyűlési képviselők, Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, Galambos Ildikó, a Nyíregyházi Járási Hivatal vezetője, Béres Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye gazdasági igazgatója, Béres Diána egyházmegyei jogtanácsos, Némethné Székely Julianna tanfelügyeleti és Kovács István oktatásszervezési igazgatók az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságától (EKIF), az egyházmegyei intézmények vezetői és az egyházközség hívei.

A főpásztor a szentmisén elhangzott homíliájában kérte, hogy ezen az ünnepen azon gondolkodjunk el, hogy mi is templomok vagyunk, a megkeresztelt ember a benne lakó Szentlélek temploma.

Ezután püspök az elhangzott evangéliumi szakaszra, abban Mária igenjére irányította a figyelmet (Lk 1,26-28). Mária meglepődik azon, amit az angyaltól hall, majd kimondja: „Legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Mária igenje lehetőséget adott Istennek, hogy eljöjjön erre a világra, és elkezdje a világ újra fölszentelését. Az az ember, aki igent tud mondani az Isten akaratára, aki befogadja Istent az életébe, munkatársa lesz az Istennek a világ felszentelésében.

A püspök rámutatott: Magyarok Nagyasszonya ünnepe nem azt jelenti, hogy más népeknek ő nem égi édesanyja, hanem hogy mi különösen is szeretjük őt. Tanulni akarjuk tőle azt az igent, amit kimondott Isten akaratára, hogy mi is ki tudjuk mondani a saját életünkre, hogy az életünk, a szívünk Isten temploma lehessen.

A szentmise után a Római Katolikus Rendezvényközpont alapkőletételi ünnepségét – a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt – a templomban tartották, majd a helyszínen elhelyezték az alapkövet és az időkapszulát.

Az ünnepről szóló teljes beszámoló ITT olvasható.

A megújult társszékesegyházról ITT olvashatnak bővebben.

Szöveg és fotó: Kovács Ágnes

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

A Magyarok Nagyasszonya-templom felszentelésének 30. jubileuma és a tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola létrejöttének 10. évfordulója alkalmából háromnapos ünnepséget tartottak a városban. Ennek keretében október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepnapján szentmisét celebrált Ternyák Csaba egri érsek.

Ternyák Csaba érsek homíliájában úgy fogalmazott: Mária a szép szeretet anyja. Törekednünk kell, hogy családjainkban, környezetünkben, a munkahelyünkön, a barátaink között, a világban a szép szeretetnek legyünk az apostolai; ezt leginkább Máriától tudjuk megtanulni.

Szűz Máriára első szent királyunk úgy tekintett, mint mennyei édesanyjára. Jézus a kereszten függve szólt Máriához és a szeretett tanítványhoz: „Íme, a te fiad, íme, a te anyád!” Ekkor lett Mária minden Krisztus-hívőnek mennyei édesanyja és patrónája.

Az ő segítségével mint Mária népe túléltünk, sőt, meg is erősödtünk a történelem során a nehézségek után. Fontos, hogy tanuljunk a nehézségekből is, hogy hogyan lehet megerősödni azok által, mert a pápalátogatás szép mottója nemcsak az elmúlt eseményé, hanem a jelené is: Krisztus a jövőnk. És ahhoz, hogy Krisztus legyen a jövőnk, fontos – sőt, anélkül nem is megy –, hogy Krisztus legyen a jelenünk. Ma ebben a templomban a jelenlétünkkel tanúskodunk arról, hogy Krisztus a mi jelenünk – fogalmazott Ternyák Csaba.

Az ünnepről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Domán Vivien

Fotó: Szent István Televízió - Vozáry Róbert

Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

A bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhelyen püspöki szentmisével ünnepelték Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök megáldotta a bazilikában elhelyezett emléktáblát, amely a 2023-as bodajki Mindszenty-emlékévet és a templom basilica minor rangra emelését hirdeti, valamint a kegyhely domboldalra épült, teljesen megújult kálváriáját.

Spányi Antal püspök az ezeréves ősi zarándokhelyen arról beszélt, hogy a kegyhelyen már Szent István és családja is imádkozott. Így az első magyar szent család nyomán van kivel és van miért fohászkodni nemzetünkért.

A megyéspüspök arról is szólt, fontos megértenünk a kérő imádság lényegét, úgy, ahogyan azt Ferenc pápa tárta elénk: „A Szentatya azt mondta, a kérő imádság lényege nem az, hogy Isten akaratát megpróbáljuk a saját elgondolásaink szerint igazítani, hanem az, hogy mi akarjunk készségesek lenni arra, hogy Isten eszközei lehessük. Általunk legyen jelen a családban, a kapcsolatainkban, az élet minden területén a krisztusi tanítás. Valljuk meg hitünket, akár alkalmatlan, akár nem. Tegyünk tanúságot kereszténységünkről, magyarságunkról, a keresztény magyar kultúráról és annak gyökereiről, amelyek ezer éve megtartanak minket.”

Az ünnepről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a veszprémi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban búcsúi szentmisét mutatott be Udvardy György érsek, Felker Zsolt plébános koncelebrálásával.

Az érsek homíliájában rámutatott: Máriának a nagysága abban mutatkozik meg, hogy kegyelemmel teljes, telve van a Szentlélekkel. Nincs benne más akarat, mint az Istené, ezért azt mondjuk, bűn nélküli ember. Megjelenik benne Jézus Krisztus megváltói érdeméből az új teremtmény, aki Istenre irányul, aki Istenben él, aki az Istent valóban Atyjának tekinti. Az ősegyház, az egyházatyák fogalmazták meg: Mária méltósága abban rejlik, hogy még mielőtt méhébe fogadta volna a test szerint az Isten fiát, szívébe fogadta az Isten igéjét.

Mondhatja-e egy nép azt Boldogságos Szűz Máriára, hogy ő annak a népnek az anyja – tette fel a kérdést a főpásztor, majd kifejtette: Lehet ő a Magyarok Nagyasszonya úgy, hogy közben egyetlen más néppel sem állít szembe bennünket. Mint mikor az édesanyának is több gyermeke van, és mindegyik gyermekét szereti, teljesen azt adva neki, amire leginkább szüksége van. Nem valami egyformaság alapján, hanem a szeretet alapján.

Népünk történelme számtalan ponton igazolja, hogy nemcsak a bajban, de a jó sorsban is fölismerhetjük a Boldogságos Szűz anyai oltalmát, aki figyelmeztet, aki bátorít, aki jóra int, aki mindig erre az istengyermeki létre figyelmeztet bennünket az anya jóságával – fogalmazott az érsek.

Felker Zsolt plébános a szentmise záró áldása előtt megköszönte érseknek, hogy együtt ünnepelt a plébánia közösségével. Megköszönte Levcsenkó Róbertnek, a kárpátaljai Beregdéda testvértelepülés görögkatolikus parókusának, hogy sok áldozatot meghozva eljött Veszprémbe. A plébánia közössége gyűjtést szervezett a beregdédai egyházközség részére, az adományokkal a helyi családokat segítik és Róbert atya fogja átadni a számukra.

Levcsenkó Róbert hálás szívvel mondott köszönetet a mostani és korábbi összefogásért, segítségért, majd átadta a közösség számára Boldog Romzsa Tódor vértanú püspök ikonját és egy ereklyéjét, hogy erősítse Mária népét.

A szentmise végén Udvardy György érsek, a közösség nevében, megújította felajánló imádságunkat a Magyarok Nagyasszonyához.

Az ünnepről szóló bővebb beszámoló, az érsek teljes szentbeszédével ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Debrecen-Nyíergyházi Egyházmegye

Magyar Kurír