Nagycsütörtök

Isten jelenléte

Uram, segíts, hogy tudatosítsam Szent jelenlétedet.
Burkolj be szereteteddel.
Engedd, hogy szívem eggyé váljék a Tiéddel.

Szabadság

Isten kegyelméből szabad életre születtem.
Szabadon örülhetek mindannak a jónak és szépnek, amit nekem teremtett.
Engedd, Uram, hogy a Te akaratod szerint éljek, szereteted teljes biztonságában.

Szerető figyelmesség

Isten szerető jelenlétében legombolyítom képzeletben az elmúlt napot, visszatekintve sorban mindenre. Hálásan begyűjtöm azt, ami jó volt és ragyogó, és odafigyelek az árnyakra, az üzenetre, amit hordoznak, gyógyulást, bátorságot, megbocsátást kérek a feldolgozásukhoz.

Isten igéje

Jn 13, 1-15

Húsvét ünnepe előtt történt: Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette. Vacsora közben történt, amikor az ördög már fölébresztette az áruló Júdásnak, Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el. Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza. Mégis fölkelt a vacsora mellől, levetette felsőruháját, fogott egy vászonkendőt, és maga elé kötötte. Aztán vizet öntött egy mosdótálba, majd hozzáfogott, hogy sorra megmossa, s a derekára kötött kendővel megtörölje tanítványainak a lábát. Amikor Simon Péterhez ért, az tiltakozott: „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?!” Jézus így válaszolt: „Most még nem érted, amit teszek, de később majd megérted.” Péter tovább tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!” „Ha nem moslak meg – felelte Jézus –, nem lehetsz közösségben velem.” Akkor, Uram, ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” – mondta Simon Péter. De Jézus ezt felelte: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta, hogy ki árulja el, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.” Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját, újra asztalhoz ült és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.

Gondolatok a mai olvasmányhoz

• Talán fontos elgondolkoznom azon, mit akarok tenni Jézusért, tudassam ezt vele, és kérjem jóváhagyását. Jézus mosolyogva néz, és arra hív, hogy először csak figyeljek: lássak és legyek. Azt kérdezi, megengedem-e, hogy ő szolgáljon nekem? Mintha így szólna: "Nézd, hogy én mit teszek. Fogadd el, hogy én ki vagyok. Aztán te légy az, aki te vagy."
• Jézus azt mondja: "később fogod megérteni". Néha nem elégszem meg ennyivel. Már most akarom érteni! Segíts Jézusom, hogy úgy éljek, ahogy Te, még akkor is, ha nem értem teljesen, hogy mit kérsz tőlem.

Párbeszéd Mi minden kavarog a gondolataimban, mialatt imádkozom? Békesség van bennem? Gond nehezedik rám? Közömbösséget érzek? Elképzelem, hogy Jézus mellettem itt ül vagy áll mellettem, és megosztom vele érzéseimet.

Befejezés

Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele. 
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.